„Aki ebben a helyzetben bizakodó tud lenni, az hihetetlenül optimista, ami a realizmus maximális hiányát is jelenti. Ha így marad minden, akkor az előttünk álló realitás meglehetősen elkeserítő” – kommentálta lapunknak a kialakuló energiaválságot Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke, a Kolping Hotel Spa & Family Resort igazgatója. A mondat a szállodaszövetség elnöke és a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) között zajló, a válságkezelésre vonatkozó egyeztetést követően hangzott el. A szövetség konkrét javaslatokkal fordult az ügynökséghez annak érdekében, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben is tudjanak üzemelni a vendéglátó szolgáltatások, szállodák, fürdők, éttermek. (Jelen cikkünkben a fürdő- és szállodaszektorral foglalkozunk.) Javaslataikról egyébként Baldauf nem beszélt, azok egyelőre nem nyilvánosak, de mint fogalmazott, nem kell nagy fantázia ahhoz, hogy kitaláljuk, mivel kopogtattak. A Magyar Fürdőszövetség vezetősége is túl van már egy egyeztetésen az MTÜ-vel, ők abban maradtak, hogy egy hónapon belül letesznek a döntéshozók elé egy részletesen kidolgozott tervet.
Csökkentett üzemmód
Tomasovszky László, a Martfű Termál Spa igazgatója augusztus elején az elsők között jelentette be, hogy az emelkedő rezsiárak miatt bizonyos szolgáltatásokat ideiglenesen szüneteltetni kényszerülnek, illetve a nyitvatartási időt is lerövidítik azért, hogy a fürdő továbbra is üzemelhessen. Leállnak a gyógymedencék masszázselemei, az uszodatéri szauna, a skandináv wellness jakuzzi, s még a büfé melegétel-kínálata is megszűnik. Egyelőre nem emeltek az áraikon, reményeik szerint a csökkentett üzemmódban ugyanannyi vendég érkezik majd, mint korábban, bár ez azután derül ki, hogy a lakosság kézhez kapta az első megemelt számlákat. „Hiába emelünk árat, ha nem lesznek vendégek. Ha nem lesz a létesítményben áram, akkor a pénztárgép sem fog működni” – jegyzi meg borúsan Tomasovszky.
Valamennyi szakmabeli beszélgetőpartnerünk arról számolt be, hogy jelenleg egyáltalán nem kapnak árajánlatot új energiaszerződésre, se gázra, se áramra. „Az áramszerződésem augusztus végén járt le, és nincsen egyelőre kilátásban új megállapodás, ami azt jelenti, hogy a senki földjén mozgunk most, s ez maximum egy hónapig tartható állapot” – magyarázza Tomasovszky László arra a türelmi időre hivatkozva, amely egy energiaszerződés megszűnte után jár (ezt eredetileg azért vezették be, hogy legyen ideje az ügyfélnek rendeznie a tartozását abban az esetben, ha fizetéselmaradás miatt bontottak vele szerződést). A martfűi fürdő igazgatója egyelőre az összes szolgáltatótól elutasító választ kapott. „Nem tudnak, vagy nem akarnak velem szerződni. Nem tudom pontosan az okát, de nem adnak árajánlatot” – folytatja a fürdőigazgató. Fix áras szerződéseket állítólag hónapok óta nem lehet kötni, de már változó áron sem lehet energiához jutni. „Az nagyon szerencsés most, aki tavaly leszerződött két évre. Tavaly decemberben úgy ítéltem meg, hogy kétszeres árat nem vagyok hajlandó kifizetni, lesz ez még olcsóbb is – de a tavalyihoz képest már most több mint tízszeres árról beszélünk” – jegyzi meg Tomasovszky, aki nem azzal foglalkozik, mennyit kell fizetnie, hanem azzal, lesz-e egyáltalán áram és gáz a létesítményben. A gázszolgáltató az igazgatóval ugyanis azt közölte, hogy kifogyott az eladható kvótából. „Lehet, hogy a hónap végén azt kell mondanom, köszönöm, ennyi volt. Az esélytelenek nyugalmával dőltem most hátra.” Tomasovszky László úgy tudja, a szakmai szervezetek jelenleg azért is lobbiznak az energiaszolgáltatóknál, hogy a szektorban ne kelljen előre megmondani, mennyi lesz a várható fogyasztásuk, mert ezt megsaccolni sem lehet.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
