Az úttestig lóg a gaz a Mészáros Lőrincék kezelésébe került autópályán

Belpol

Embermagasságú gyomok hajlonganak az M3-as autópálya elválasztósávjában. Egyes szakaszait hetek óta nem nyírta a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltsége által átvett autópálya-kezelő cég, amely tavaly 43 milliárd forint koncessziós díjat kapott az államtól.

Embermagasságot meghaladó gazok sokasodnak az M3-as autópálya több szakaszán az elválasztó sávban. A burjánzó növények a kaszálás híján akkorára nőttek, hogy többet saját súlya húzza le az aszfalt felé. Vannak olyan szakaszok a Nyíregyháza felé tartó részen, ahol a belső sáv szélét jelző záróvonalig lógnak be, de sok példány már sárgulóban van, csak azért kezd összeereszkedni, mert elszáradóban van. Mindkét irányban, így a Budapest felé is hasonló a helyzet hetek óta. Kedden Nyíregyháza felé Gyöngyös-Emőd között, hozzávetőleg a 90-130. kilométer határolta szakaszon látni a gondozatlan elválasztó zöld sávot – nem csak a gazok nőttek meg másfél-két méteresre, a növénysáv sem rendezett.

Az M3 autópályát tavaly szeptemberig a Magyar Közút Zrt. gondozta, azóta a 1237 kilométernyi gyorsforgalmi hálózat részeként a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) kezeli. Az állam rendelkezésre állási díjat fizet minden évben a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó autópálya-koncessziós konzorciumnak. A hvg.hu derítette ki, hogy jövőre a kormány 200 milliárd forintot tervezett be a költségvetésbe a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díjának fedezetére. A Mészárosékhoz köthető hét magántőkealapból álló konzorcium projekttársasága 35 évre jutott a hozzá az autópályák, köztük az M3 üzemeltetéséhez.

Arról, hogy miért nem nyírják a gazt és telepített növényzetet az M3-as autópálya egyes szakaszain, még május közepén kérdeztük az MKIF-et. A társaság két napon belül válaszolt: május 17-én azt közölték, hogy Gyöngyös és Emőd között hamarosan kezdik. „A káli mérnökségünkhöz tartozó főpálya szakaszon (Gyöngyös-Emőd) a koronaélen belüli növényzet kaszálással múlt hét végére elkészültek a kollégák, továbbá az elválasztó sávban burjánzó növényzetet, mely már csak a sövényben látszik, a hamarosan induló idei első sövényvágás alkalmával lesz lehetőségünk irtani.” Azt nem közölték, hogy a hamarosan mikorra datálható; arra elhaladva nem tapasztaltuk a növénysáv rendbetételét, nyírását a hét elején sem.

A gaz heteken át szabadon nőtt az M3-as más részein is, így a Miskolcig vezető M30-as leágazásán. Május közepén azt ígérte az MKIF, hogy terveik szerint az elválasztósáv első ütemének kaszálását májusban befejezik.

A Mészárosék által tavaly júliusban alapított MKIF nem bővelkedik saját munkaerőben, az Opten cégnyilvántartása szerint összesen 23 főt foglalkoztatnak. A cég 2023. május 31-én leadott beszámolójában a múlt évre 145 millió forint bérköltséget szerepeltet 9 főre vetítve. Összehasonlításul érdemes megemlíteni, hogy az állami tulajdonú Magyar Közút Kezelő Nonprofit Kft., amelytől Mészárosék átvették az autópálya üzemeltetést, 2022-ben 6 ezer munkavállalót foglalkoztatott.

Már az MKIF első éve tisztes hasznot hozott, 416 forintot. Az államtól 43 milliárd forint koncessziós díjbevételre tettek szert, a társaság adóalapját pedig jelentősen lehúzta, hogy 33 milliárd forint amortizációs értékcsökkenést számoltak el.

(Címlapképünk illusztráció. Forrás: Wikipédia)

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor.

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, Jean-Marie Le Pen mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.