Balog Zoltánnak panaszkodnak az operaház dolgozói

  • Vári György
  • 2013. január 14.

Belpol

Operaházi tagok levélben fordultak Balog Zoltánhoz, az emberi erőforrások miniszteréhez, nehezményezve, hogy őket mint a Közalkalmazotti Tanács tagjait kihagyták abból a döntésből, hogy kit javasoljon a ház a hamarosan kinevezendő főigazgatónak.

Balog Zoltán miniszter hamarosan kinevezi a Magyar Állami Operaház főigazgatóját (addig Ókovács Szilveszter megbízott főigazgatóként vezeti az intézményt). A leendő főigazgató személyére javaslatot tevő kilencfős bizottságban a dolgozókat képviselő Közalkalmazotti Tanácsot (KT) annak elnöke, Nagyszentpéteri Miklós „képviselte”. Az idézőjel azért indokolt, mert Nagyszentpéteri oly módon adott le szavazatot a KT nevében, hogy a tagokkal – a pályázat titkosságára hivatkozva – nem ismertette a pályázatokat. Az egyik esélyes pályázatot Ókovács Szilveszter nyújtotta be, a másikat Horváth Ádám, aki miniszteri megbízottként 2010 szeptembere és 2011 júniusa között átvilágította az operaház gazdálkodását, és számos visszaélést tárt fel a korábbi időszakból. Tavaly júniusban Réthelyi Miklós a kormányfő kifejezett kérése ellenére kinevezte főigazgatónak, ám két nap múlva lemondott mindkét posztjáról.

Egyes – a minisztérium által találgatásoknak minősített – sajtóhírek szerint meglehetősen szoros verseny alakult ki a két induló között az ajánlattevő bizottságban, amelynek tagjai között a minisztérium és szakmai szervezetek delegáltjai is helyet kaptak. Forrásaink szerint akár egy szavazaton is múlhatott, hogy kit támogatnak, ám sem ez, sem a KT-elnök szavazata nem publikus, egészen addig, amíg a miniszter meg nem nevezi a főigazgatót. Éppen ezért nem mindegy a döntés módja. (Még akkor sem, ha azt a miniszter nem köteles figyelembe venni.) Az előadó-művészeti törvény egyértelműen jelöli ki a bizottsági tagok szerepét, mindannyian az őket delegálók „képviseletében” kell, hogy eljárjanak. Nagyszentpéterinek azonban – amint a magyarnarancs.hu kérdésére elmondta – erre nem volt lehetősége, mert a közalkalmazotti tanács tagjaival szemben is kötötte a nem nyilvános pályázatokkal kapcsolatban vállalt titoktartási kötelezettség. Tehát úgy kellett volna „képviselnie” kollégái álláspontját, hogy egyáltalán semmilyen információval nem szolgálhatott számukra véleményük kialakításához. (Úgy tudjuk, az elmúlt években a szokás az volt, hogy a KT-elnök titoktartási kötelezettséget róva a tagokra, ismertette számukra a pályázatokat.) A KT tartott ugyan ülést december 20-án, de ezen csak azokat az általános szempontokat tudták végigvenni és egyhangúan elfogadni, amelyek alapján az elnöknek választania kellett az ekkor még ismeretlen pályázók közül. A jegyzőkönyv szerint „a következő ülés várható időpontja 2012. december 27.”. Ez azonban, az egyik tanácstag beszámolója szerint, elmaradt, 28-án pedig a javaslattevő bizottságban lezajlott a szavazás. Néhány KT-tag nem hagyta annyiban, hogy Nagyszentpéteri a megkérdezésük nélkül választotta ki a körülbelül 700 főt képviselő KT jelöltjét, és január első hetében levelet írtak Balog Zoltánnak.

A levélírók úgy látják, hogy mivel semmiféle információt nem kaptak, tehát a Közalkalmazotti Tanács nem hozhatott az ügyben érdemi (az általános szempontok meghatározásán túlmenő) döntést, így azt az elnök nem is „képviselhette” a bizottságban. Ezért úgy tekintik, hogy „szavazata, bármelyik pályázóra is voksolt, nem érvényes”.

(A Népszabadság szerint a szakmai bizottságban Ókovács Szilveszter 8, Horváth Ádám 6 támogató szavazatot kapott, a Népszava szerint viszont mindketten 4-4 igen szavazatot kaptak. Mindkét napilag úgy tudja, hogy Ókovács a főigazgatói poszt várományosa.)

Figyelmébe ajánljuk

Magyar rulett

Szociológusok és politológusok rendszeresen elmondják, hogy a magyarok és különösen a Fidesz-szavazók számára az egyik legfontosabb érték a biztonság. Azt is mindig hozzáteszik, hogy Orbán Viktor különlegesen jól érti a „magyar néplelket”, így eredményesen tud játszani az egzisztenciális fenyegetettség és a biztonság utáni vágy érzékeny húrjain.

Állandósult ideiglenesség

Újabb két évig kell négyszáz embernek olyan házakban élnie, amelyeket évtizedekkel ezelőtt bontásra ítéltek. A VIII. kerületi önkormányzat helyett immár az állam felel azért, hogy a lakók 2027 közepére kiköltözhessenek. Van, aki dühös, van, aki elkeseredett, és van, aki már nem érhette meg a történet végét.

Nincs neked annyid!

Az átláthatósággal indokolja a kormány, valójában az eddiginél is kevesebb transzparenciát hoz majd az a törvénymódosítás, amelynek értelmében bármennyi pénzt felhasználva kampányolhatnak az egyéni jelöltek.