Baráti menekültekről és a negyedik hullámról beszélt Orbán

  • narancs.hu
  • 2021. augusztus 22.

Belpol

Mindenki hozzon az oltásra még egy embert – fideszesítette a vakcinakampányt a közrádióban Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint száguld a gazdaság, az év végéig nyugdíjprémium is jöhet.

Magyarország azokat az afgánokat is kihozza, akik életveszélyben lehetnek, mert együttműködtek Magyarországgal az elmúlt tizenöt-húsz évben – mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádió vasárnapi műsorában. „Az a korrekt, az a fair, ha kimentjük őket" – vélte, hozzátéve, hogy ez zárt lista, a rajta szereplőket azonban le kell ellenőrizni, „nem akarunk akárkit beengedni”.

A többieket ott tartaná

Hogy hány menekültet evakuálnának, azt Orbán nem említette, de hangsúlyozta, hogy hálás a mentési akcióban résztvevő honvédeknek, akik vállalják az ezzel járó komoly kockázatot. A szombati kormányinfón a Magyar Honvédség parancsnoka számokat is említett: beszámolója szerint a magyar katonák 78 emberre vigyáznak egy Kabulhoz közeli bázison, amíg biztonsággal ki lehet őket menekíteni az országból – ez a létszám 10 családot ölel fel, 23 férfit, 25 nőt és 30 gyereket, ám nem tudni, közülük hány magyar és afgán állampolgár van.

A menekültek kimentéséről szóló megjegyzés után nem maradhatott el a migráció veszélyének említése. Orbán Viktor szerint a tálib hatalomátvétel miatt tömeges migráció várható Afganisztánból. Mint mondta, ebben az ügyben a törököket érdemes figyelnünk, ők vannak legközelebb, nekik van terepismeretük és pontosan tudják, mi a valóság és az Egyesült Államokkal ellentétben nincs "demokráciaexport" mániájuk.

 A török kormánnyal való együttműködés kulcskérdés" – jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve: nekünk az az érdekünk, hogy az Afganisztánt elhagyni akaró leendő „migránsokat” (helyesen: menekülteket – a szerk.) ott tartsuk a térségben.

A negyedik hullámra várva

Az interjú során a közelgő negyedik hullám is szóba került, a miniszterelnök pedig gyorsan a járványügyi szakértő köpenyébe bújt: szerinte a  covid delta-variánsa egyelőre csak a nyugati és a Magyarországgal szomszédos államok ajtaján kopogtat erőteljesen, de itthon is fel kell készülni az újabb járványhullámra.

Orbán, élve az alkalommal, újrahasznosította a Fidesz 2002-es választási szlogenjét: kérte hallgatóságát, hogy mindenki vegyen rá legalább egy, eddig be nem oltott embert a családjában, a munkahelyén arra, hogy kérje a koronavírus elleni védőoltást – ötszáz beoltottból ugyanis egy fertőződik meg és a betegség lefolyása nála is enyhébb, mint az oltatlanoknál. „Mindenkit be tudunk oltani, 8 millió vakcina van a raktárainkban" – állította a miniszterelnök, hozzátéve: ha  valaki jelentkezik, az egy héten belül biztosan megkapja az oltást.

A harmadik oltási kampányban eddig több mint 170 ezren regisztráltak, ugyanakkor sokan még az első oltást sem vették fel – Orbán szerint nekik létfontosságú igazán a vakcinázás, hiszen ők vannak igazi veszélyben. A riporter, Nagy Katalin kérdésére elárulta, ő maga még nem vette fel a harmadik oltást a két kínai vakcina után, de a kora miatt talán nincs is igazán szüksége rá.

 Ha meglesz az 5,5, jöhet a választások előtti pénzosztás is

A magyar gazdaság száguld – így látja legalábbis Orbán Viktor, aki pontos számot nem tudott mondani a várható növekedésről, de bízik benne, év végére elérhetjük az 5,5 százalékot. Orbán ehhez a szinthez köti ugyanis a gyerekes családok éves adójának év végi – választások előtti – visszafizetését. Az időseknek egyszeri, legalább 50-56 ezer forintos nyugdíjprémiumot ígért a kormányfő 2021 végéig, és hozzátette, hogy folytatnák a 13. havi nyugdíj visszafizetését.

 Vendéglátósok, legyen olcsóbb a leves!

A jelek szerint mindenhez értő miniszterelnök arra kérte a vendéglátósokat, hogy csak mértékletesen emeljék az áraikat, ne egy év alatt akarják visszaszerezni az egy éves kimaradásukat, mert a magas árak elrettenthetik a nyaralni, pihenni vágyókat, és akkor még több bevételtől eshetnek el.

A budapesti turizmus még nem állt lábra. Ez azért van, mivel a főváros turizmusa elsődlegesen a külföldiekre volt alapozva – állította Orbán, szemérmesen elhallgatva a tényt, hogy a járvány két hulláma alatt sok vendéglátóhely hozzá sem jutott az ígért állami bértámogatáshoz.

És ha a hosszadalmas procedúra árán igényelt forrás  több hónap után meg is érkezett, abban sem mindig volt köszönet. Orbán mindenesetre arra kérte a fővárosi vendéglátósokat, nyissanak a belföldi turisták felé is, próbáljanak meg olyan szolgáltatásokat is nyújtani, amelyek a helyieknek is kedvezőek, hívogatók és érdekesek.

Az interjúból természetesen a "brüsszelezés" sem maradhatott ki: Orbán Viktor szerint Brüsszelben ősszel három nagy csatát kell megvívniuk. Az egyik a "genderőrülettel", a második a migráció ügyével függ össze, a harmadik pedig azzal, hogy ki fizesse meg a környezetrombolás költségeit.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Grandiózus pamparamm

Raffaello 1514-ben befejezett freskóján I. Leó pápa és Attila néz farkasszemet egymással. Míg az egyházfő felett Szent Péter és Szent Pál levitál, a hun lovak riadtan szökellnek hátra, a barbár küldöttség pedig megretten a keresztény Isten jelenlététől.

Vivát!

Ha azt mondjuk, hogy augusztus 20. Magyarországon immár hagyományosan a nagy fővárosi falunap izzadmányos ünnepe, a színes, szagos, hangos talmi kunsztstüklik, égbe lőtt hamburgerek rajongóinak nagy találkozója, amikor megnyílnak a főváros csak erre az alkalomra tartogatott csodái az egymás sarkára hágni, falkában élvezkedni imádó tömegek előtt, akkor nyilvánvalóan lenézzük a vidéket, a vidékieket, a városi alacsonyabb néposztá­lyo­kat, mindenkit, aki úgymond felutazott, aki szembejön, s nincs kalap a fején.

Bármilyen szakos

Az elmúlt napokban több felől hallottuk rebesgetni – és nemcsak tanároktól, szülőktől, hanem tankerületi szakelemektől is –, hogy a kormány az ősszel a koronavírus-járvány újabb hullámára hivatkozva online oktatást rendel el. Néhány nappal ezelőtt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is erről posztolt a közösségi oldalán, mi több, szerinte már „főispáni hivatalból” is érkezett ilyen értelmű szóbeli jelzés. A képviselő „teljesen életszerűnek” nevezi e lehetőséget, ámbár némi kétkedés is kiérződik soraiból.

Nadrágszíj a függönyre

Nem hirtelen támadtak és nem is múlnak el egyhamar a színházi szakma gazdasági nehézségei. A független, az önkormányzati és az állami fenntartású teátrumok növekvő rezsiárakkal és csökkenő nézőszámmal számolnak, de a jegyárakon senki sem mer nagyot emelni.

„Ha nem dicsérnek”

Urbán András előadásaiban láthattuk először itthon, aztán egyre több darabban tűnt fel. Nagyabonyi Emese újvidéki színésznővel a hazai és vajdasági színjátszás közötti különbségekről, a pálya nehézségeiről és a megtett útról beszéltünk.

A pimasz légy

A nemzetközi jog alapja az államok szuverén egyenlősége. Ebből adódóan bármely állam nemzetközi kapcsolataiban szinte semmi sem történhet annak kifejezett hozzájárulása, azaz szavazata nélkül. Kende Tamás írása az uniós magyar vétók margójára.

Haptákban

A kormány 52 milliárdos bérfejlesztést jelentett be, amelyből a rendőrök is részesülnek. Ez komoly emelés, de kérdés, hogy hosszú távon megállítja-e az állomány csökkenését.

Lombjuk se rezzen

A közelmúltban a mindenféle szükséghelyzetre hivatkozva született, s nagy szakmai felháborodást kiváltó kormányrendelet az egyéb szempontból is sérülékeny erdőállományban könnyítené meg a fakivágást. Nem véletlenül.

„Ötven százalék!”

Évek óta 25 ezer szakdolgozó hiányzik a magyar egészségügyi rendszerből, és ha nem jön érdemi változás, 2023 januárjára ötszörös lesz a különbség az orvosok és a szakdolgozók bére között. A MESZK javaslatcsomagot küldött az államtitkárságnak, és bízik a párbeszédben, a mielőbbi béremelésben.

Nagykapu

Aj Vej-vej következetesen és mindenáron, minden megnyilatkozásával, ideértve a műalkotásait is, az emberi szabadságról, mint alapvető jogról beszél. Nála nincs kiskapu és mellékzönge: az üzenet a kezdetek óta ugyanaz. A kifejezési formák változtak, azok is szervesen egymásból építkezve.