A gyulai „rémhírterjesztő” esete

Bárkivel megtörténhet

Belpol

A Kúria döntése szerint a Gyulai Rendőrkapitányság 2020 májusában jogalap nélkül állított elő és rabosított egy helyi ellenzéki aktivistát. A feljelentő Gyula fideszes polgármestere volt. A jogi vita három és fél év után zárult le. Az aktivista időközben elhunyt.

„Legalább tízen voltak, igazából meg sem tudtam számolni őket, minden helyiségben ott voltak többen is. Elmondták, hogy »gyorshatározattal« jöttek, mert az életbe lépett rendeleti ­kormányzás esetén ehhez nem kell külön bírói engedély. Nyilvánvalóan demonstratív és megfélemlítő jellege volt ennyi rendőr megjelenésének, mert ami miatt jöttek, azt három ember is el tudta volna végezni. Fél órát voltak itt, lefoglalták a számítógépet, a laptopot, a mobilomat, eközben végig videófelvételt készítettek, aztán felöltöztem, megengedték, hogy bevegyem a gyógyszereimet. Majd közölték, hogy hamarosan rabosítanak, utána beszállítottak a rendőrautóba és mentünk a gyulai kapitányságra. Előállítottak és kihallgattak” – számolt be 2020 májusában online portálunknak Csóka-Szűcs János gyulai ellenzéki aktivista, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) és a Momentum helyi ­koordinátora, a Kossuth Körök városi vezetője (lásd: Rémhírterjesztésért bevitték…, ma­gyar­na­rancs.hu, 2020. május 13.). Miként arról annak idején elsőként beszámoltunk, 2020. május 13-án a gyulai kapitányság rendőrei rémhírterjesztés gyanúja miatt a kora reggeli órákban kiszálltak Csóka-Szűcs János lakásához, majd a házkutatás és az informatikai eszközök lefoglalása után előállították a mozgássérült férfit. A rabosítás után, órák múltán engedték útjára úgy, hogy háza jó pár kilométerre van a rendőrségtől.

Az aktivista „bűne” az volt, hogy megírta: a koronavírus-járványra hivatkozva teljesen kiürítették a gyulai kórházat; miközben 1170 ágy állt üresen, súlyosan beteg embereket is hazaküldtek. Már akkor is tudni lehetett, hogy ez a közlés mindenben megfelelt a valóságnak. Cikkünk nyomán a hírt nemcsak a magyar, hanem az európai sajtó is átvette, sőt a Bundestagban is szóba került a gyulai eset. Giuseppe Conte akkori olasz miniszterelnök pedig telefonon felhívta és támogatásáról biztosította Csóka-Szűcs Jánost.

A történtek után két nappal, május 15-én a Gyulai Járási Ügyészség arra hivatkozva szüntette meg az eljárást, hogy bűncselekmény gyanúja nem merült fel. Ugyanezen a napon több ellenzéki párt és mozgalom Csóka-Szűcs melletti demonstrációt tartott Gyulán. Az aktivista az eljárás végén kikérte az ügy iratait, s akkor derült ki, hogy a gyulai fideszes polgármester, Görgényi Ernő tett feljelentést ellene.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.