A gyulai „rémhírterjesztő” esete

Bárkivel megtörténhet

Belpol

A Kúria döntése szerint a Gyulai Rendőrkapitányság 2020 májusában jogalap nélkül állított elő és rabosított egy helyi ellenzéki aktivistát. A feljelentő Gyula fideszes polgármestere volt. A jogi vita három és fél év után zárult le. Az aktivista időközben elhunyt.

„Legalább tízen voltak, igazából meg sem tudtam számolni őket, minden helyiségben ott voltak többen is. Elmondták, hogy »gyorshatározattal« jöttek, mert az életbe lépett rendeleti ­kormányzás esetén ehhez nem kell külön bírói engedély. Nyilvánvalóan demonstratív és megfélemlítő jellege volt ennyi rendőr megjelenésének, mert ami miatt jöttek, azt három ember is el tudta volna végezni. Fél órát voltak itt, lefoglalták a számítógépet, a laptopot, a mobilomat, eközben végig videófelvételt készítettek, aztán felöltöztem, megengedték, hogy bevegyem a gyógyszereimet. Majd közölték, hogy hamarosan rabosítanak, utána beszállítottak a rendőrautóba és mentünk a gyulai kapitányságra. Előállítottak és kihallgattak” – számolt be 2020 májusában online portálunknak Csóka-Szűcs János gyulai ellenzéki aktivista, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) és a Momentum helyi ­koordinátora, a Kossuth Körök városi vezetője (lásd: Rémhírterjesztésért bevitték…, ma­gyar­na­rancs.hu, 2020. május 13.). Miként arról annak idején elsőként beszámoltunk, 2020. május 13-án a gyulai kapitányság rendőrei rémhírterjesztés gyanúja miatt a kora reggeli órákban kiszálltak Csóka-Szűcs János lakásához, majd a házkutatás és az informatikai eszközök lefoglalása után előállították a mozgássérült férfit. A rabosítás után, órák múltán engedték útjára úgy, hogy háza jó pár kilométerre van a rendőrségtől.

Az aktivista „bűne” az volt, hogy megírta: a koronavírus-járványra hivatkozva teljesen kiürítették a gyulai kórházat; miközben 1170 ágy állt üresen, súlyosan beteg embereket is hazaküldtek. Már akkor is tudni lehetett, hogy ez a közlés mindenben megfelelt a valóságnak. Cikkünk nyomán a hírt nemcsak a magyar, hanem az európai sajtó is átvette, sőt a Bundestagban is szóba került a gyulai eset. Giuseppe Conte akkori olasz miniszterelnök pedig telefonon felhívta és támogatásáról biztosította Csóka-Szűcs Jánost.

A történtek után két nappal, május 15-én a Gyulai Járási Ügyészség arra hivatkozva szüntette meg az eljárást, hogy bűncselekmény gyanúja nem merült fel. Ugyanezen a napon több ellenzéki párt és mozgalom Csóka-Szűcs melletti demonstrációt tartott Gyulán. Az aktivista az eljárás végén kikérte az ügy iratait, s akkor derült ki, hogy a gyulai fideszes polgármester, Görgényi Ernő tett feljelentést ellene.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.