A gyulai „rémhírterjesztő” esete

Bárkivel megtörténhet

Belpol

A Kúria döntése szerint a Gyulai Rendőrkapitányság 2020 májusában jogalap nélkül állított elő és rabosított egy helyi ellenzéki aktivistát. A feljelentő Gyula fideszes polgármestere volt. A jogi vita három és fél év után zárult le. Az aktivista időközben elhunyt.

„Legalább tízen voltak, igazából meg sem tudtam számolni őket, minden helyiségben ott voltak többen is. Elmondták, hogy »gyorshatározattal« jöttek, mert az életbe lépett rendeleti ­kormányzás esetén ehhez nem kell külön bírói engedély. Nyilvánvalóan demonstratív és megfélemlítő jellege volt ennyi rendőr megjelenésének, mert ami miatt jöttek, azt három ember is el tudta volna végezni. Fél órát voltak itt, lefoglalták a számítógépet, a laptopot, a mobilomat, eközben végig videófelvételt készítettek, aztán felöltöztem, megengedték, hogy bevegyem a gyógyszereimet. Majd közölték, hogy hamarosan rabosítanak, utána beszállítottak a rendőrautóba és mentünk a gyulai kapitányságra. Előállítottak és kihallgattak” – számolt be 2020 májusában online portálunknak Csóka-Szűcs János gyulai ellenzéki aktivista, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) és a Momentum helyi ­koordinátora, a Kossuth Körök városi vezetője (lásd: Rémhírterjesztésért bevitték…, ma­gyar­na­rancs.hu, 2020. május 13.). Miként arról annak idején elsőként beszámoltunk, 2020. május 13-án a gyulai kapitányság rendőrei rémhírterjesztés gyanúja miatt a kora reggeli órákban kiszálltak Csóka-Szűcs János lakásához, majd a házkutatás és az informatikai eszközök lefoglalása után előállították a mozgássérült férfit. A rabosítás után, órák múltán engedték útjára úgy, hogy háza jó pár kilométerre van a rendőrségtől.

Az aktivista „bűne” az volt, hogy megírta: a koronavírus-járványra hivatkozva teljesen kiürítették a gyulai kórházat; miközben 1170 ágy állt üresen, súlyosan beteg embereket is hazaküldtek. Már akkor is tudni lehetett, hogy ez a közlés mindenben megfelelt a valóságnak. Cikkünk nyomán a hírt nemcsak a magyar, hanem az európai sajtó is átvette, sőt a Bundestagban is szóba került a gyulai eset. Giuseppe Conte akkori olasz miniszterelnök pedig telefonon felhívta és támogatásáról biztosította Csóka-Szűcs Jánost.

A történtek után két nappal, május 15-én a Gyulai Járási Ügyészség arra hivatkozva szüntette meg az eljárást, hogy bűncselekmény gyanúja nem merült fel. Ugyanezen a napon több ellenzéki párt és mozgalom Csóka-Szűcs melletti demonstrációt tartott Gyulán. Az aktivista az eljárás végén kikérte az ügy iratait, s akkor derült ki, hogy a gyulai fideszes polgármester, Görgényi Ernő tett feljelentést ellene.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.