A politikust a bíróság a Pallag László kontra Futaki Géza-ügyben idézte be, miután az egykori szabaddemokrata parlamenti képviselő személyiségjogi pert indított az olajbizottság kisgazda elnöke ellen. Pallag ugyanis a Nógrádi Zsolt tavaly nyári bizottsági meghallgatása utáni sajtótájékoztatón azt mondta: "Békés megyében az SZDSZ a Futaki család révén került kapcsolatba az olajmaffiával." A soltvadkerti illetőségű Nógrádi azonban - akinek évekkel ezelőtt eltűnt édesapja holttestét nemrégiben találták meg - a meghallgatáson nem beszélt sem Futakiékról, sem Békés megyéről. (Lásd: Szőkített ciklon, Magyar Narancs, 2000. júnus 15.)
A személyiségjogi perek külön fejezetet érdemelnek az 1990 utáni olajozás magyarországi történetében: Futaki mellett Pintér Sándor belügyminiszter és Szabó Iván volt pénzügyminiszter is hasonló pert indított - és nyert meg - Pallaggal szemben. (Lásd: Kettőből kettő, Magyar Narancs, 2000. november 9.)
Öngyilkosságok
Arra a kérdésre egyelőre nincs válasz, hogy Békésben mikor kezdődött az olajbiznisz, kiknek az irányításával, sőt - minden kétséget kizáróan - az sem dönthető el, hogy mely ügy nyilvánosságra kerülése után merült fel először, hogy annak hátterében olajozás lehet. A közbeszéd tárgya akkor lett, amikor 1998. február végén Kuzma Mihály alezredes, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság szervezett bűnözés elleni osztályának a vezetője saját hivatali szobájában - minden eddigi hivatalos vizsgálat szerint - öngyilkos lett. Az apja becsületéért és tisztességéért küzdő lánya máig sem hisz az öngyilkosságban. E sorok szerzője az alezredes házánál tartott kommandós akció után, tíz nappal a halála előtt beszélt Kuzmával, aki a találkozó végén lakonikusan annyit mondott: "Nem jött el az idő, hogy kipakoljak." Kuzma felesége egy hónappal a férje halála után arról beszélt, hogy férje otthon azt ismételgette, "ki akarják nyírni". Többen tudni vélik, hogy az alezredes az olajmaffia és egyes rendőri vezetők összefonódásáról és korrupcióiról sokat tudott. Tragédiájának lehetséges okát informátoraink abban látják, hogy titkos nyomozásainak eredményeit eljuttatta Budapestre, az egykori Központi Bűnüldözési Igazgatóságra, de onnan ezek visszakerültek éppen azok kezébe, akik ellen az alezredes a gyanút megfogalmazta. A hivatalos vizsgálat lezárásakor a szakértők megállapították: Kuzmánál "hirtelen tudatbeszűkülés lépett fel", ezért fordította maga ellen a fegyverét; azt viszont senki sem tisztázta, hogy mindezt mi idézhette elő. (A Kuzma-üggyel lapunk többször is foglalkozott, például: Farkasok közt, Magyar Narancs, 1998. április 9., Rend és fegyelem, 1998. június 4., Az igazság odaát van, 1999. december 16.)
Egy évvel később öngyilkos lett Dénes Gábor, a rendőrség belső elhárításának Békés megyei munkatársa is. Korábban szoros kapcsolatban állt Kuzmával, akinek halála után idegösszeomlást kapott, majd hosszú kórházi kezelés következett. Máig nem egészen tisztázott körülmények között - a BM Központi Kórházának javaslatára - 1999 májusában ismét munkába állt, de rossz pszichés állapota miatt fegyverét megvonták tőle. Harmadik munkanapjának délelőttjén hazament, és saját garázsában felakasztotta magát. (Lásd: Veszélyes közeg, Magyar Narancs, 1999. június 3.) Egyik kezelőorvosa, a Gyulán praktizáló Vincze Gábor pszichiáter megdöbbent, hogy Dénes munkába állhatott. "Bár kórházi kezelésre nem szorult, gyógyultnak sem volt tekinthető" - mondta róla.
Szellemvonat
A Kuzma-ügyben indult vizsgálattal egy időben kezdődött a Gyulai Városi Bíróságon az a büntetőper, amely azt kísérelte meg tisztázni, hogy 1996 áprilisában a százhalombattai olajfinomítóból egy osztrák célállomásra szánt, csaknem ötszázezer liter benzint szállító vonat hogyan köthetett ki az ország délkeleti szegletében, Sarkadon. A szerelvény szellemvonatként haladt keresztül a fél országon, miközben bárcáit - feltehetően - a ferencvárosi pályaudvaron, máig sem tudni, hogy kik, kicserélték. A sehol nem jelzett vonat azonban senkinek nem tűnt fel. Sarkadon egy jól szervezett akció keretében másfél nap alatt közúti tankerekbe szivattyúzták az üzemanyagot, és dél-alföldi benzinkutakhoz szállították. A nem mindenre kiterjedő nyomozás és - a külső szemlélő számára - nem túl acélos vádirat is közrejátszhatott abban, hogy az ügy összes vádlottját felmentette a bíróság. Az eltűnt nagy mennyiségű benzin viszont senkinek sem hiányzott - a keletkezett kár miatt senki nem jelentett be polgári jogi igényt.
1998 nyarán meghalt Kovács László gyulai nyomozó, aki olajügyekben is vizsgálódott: Szerbiában elgázolták. A Népszabadság nemrégiben arról számolt be, hogy Svetozar Ilic ütötte el a tisztet. Kovács a palicsi tavaknál vízimentő-tanfolyamot tartott, de - máig sem tudni, miért - gyalogosan elindult hazafelé, a több mint száz kilométerre lévő Gyulára. Önkezével vetett véget életének Sz. András békéscsabai rendőr 1996 szeptemberében a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság udvarán: ő a kocsijában ülve főbe lőtte magát. Nem sokkal a halála előtt battonyai vámosokat buktatott le, akik az olaj- és a cigarettacsempészetben segédkeztek. Szobek János, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság futárszolgálatának a vezetője 1998. szeptember közepén gyógyszer-túladagolásban halt meg.
Öt Békés megyei rendőr halt meg rövid idő alatt. A vizsgálatok mindegyik esetben kizárták az idegenkezűséget, de máig nincs hitelt érdemlő magyarázat egyikük halálára sem. (Lásd: Álló kép, Magyar Narancs, 2000. július 27.) Azzal az érveléssel aligha lehet bármit is kezdeni - noha ez Békésben sokszor elhangzott -, hogy önmagában minden öngyilkosság megmagyarázhatatlan.
Bűnüldözők
Az igazi fordulatot Karancsi Tibor volt szeghalmi rendőrtiszt 1999 őszi színre lépése jelentette. A halottakkal szegélyezett úton ugyanis egy élő ember állt, aki azt bizonygatta, hogy Szeghalom környékén - főként a macskási telepen - kemény olajozás folyt, és vélekedése szerint ebben rendőri vezetők segédkeztek, mi több, a haszonból részesedtek is. Karancsihoz utóbb Karakas Attila társult. Az általuk hírbe hozott szeghalmi rendőri vezetők egyike leszerelt, másikuk más helyre került - hivatali és elöljárói hatalommal való visszaélés miatt első fokon már elmarasztalták őket.
Pallag László olajügyi ténykedése nem a Karancsi-féle bejelentések után kezdeményezett és 1999 decemberében életre hívott parlamenti vizsgálóbizottsággal kezdődött, hanem 1998. augusztus 20-án: ekkor nem vette át a vám- és pénzügyőrség Békés megyei nyomozó hivatala vezetőjétől a Nyomozó Hivatalért No. 1. elnevezésű kitüntetést. A képviselő e helyett ügyek elfektetésével, hűtlen kezeléssel és bűnpártolással vádolta Klavács Antalt, a nyomozó hivatal vezetőjét, akiről viszont többen azt állították, hogy a megszállottsággal határos módon üldözi a bűnt. Klavács a vád elhangzása után jelezte: a nyomozó hivatal 1997-ben 5,1 milliárd forint nagyságrendben derített fényt visszaélésekre és bűncselekményekre, 1993 és 1998 között összesen harmincnégy olajszőkítéssel összefüggő esetben nyomoztak, és tíz esetben tettek vádemelési javaslatot. Pallag máig nem tudta bizonyítani Klavács elleni vádjait.
Több mint két évvel Kuzma halála után állt a nyilvánosság elé Gaál János, a dr. Watsonként is ismert békési magánnyomozó. Állítása szerint komoly megbízásokat teljesített barátjának, az elhunyt Kuzma alezredesnek. Úgy látja, huszonöt-harminc olajbáró irányítja az országban az ügyleteket, s szerinte köztük találni olyan rendőrtábornokot is, "akinek az egyenruhájából csavarni lehetne az olajat". Érdemi előrelépést azonban Watson fellépése sem hozott a békési olajügyek vizsgálatában. (Részletesen: A fekete mocsár, Magyar Narancs, 2000. december 14.)
Jelenleg egy nagy olajper folyik Békésben. A megyei bíróság előtt az ügyészség többrendbeli, folytatólagosan elkövetett, az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalással, magánokirat-hamisítással és a számviteli fegyelem megsértésével vádolja Dávid Pétert és hét társát. Dávid - cégein keresztül - éveken át nagy mennyiségben szállított gázolajat a Körös Volán Rt.-nek. A több mint egymilliárdos ügy lényege, hogy a vállalkozó nem tudja bizonyítani, honnan és kitől szerezte be az üzemanyagot.
Az olajügyek lassan lecsengenek Békés megyében anélkül, hogy érdemben bármi is kiderült volna, s hogy az ügyletek irányítói közül bárkit is megneveztek volna. Mert Dávid Péter csak a gondosan felépített rendszer egyik legalsó eleme. Az utolsó előtti dominó a sorban.
Bod Tamás
