Az Európai Bizottság (EB) úgy határozott, hogy keresetet indít az Európai Unió Bíróságán Magyarország ellen, mert álláspontja szerint a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény uniós jogot sért – közölte az EB csütörtökön.
Mint ismert, az úgynevezett "szuverenitásvédelmi" törvénycsomaggal tavaly szeptemberben rukkolt elő a Fidesz arra hivatkozva, hogy külföldiek próbálnak beavatkozni a magyar politikába. A törvényt végül tavaly decemberben fogadták el, ez hozta létre a „Szuverenitásvédelmi Hivatalt”, amelynek feladata az állítólag más állam, illetve külföldi szervezetek és személyek érdekében végzett meghatározott tevékenységek feltárása és vizsgálata, ha azok Magyarország szuverenitását állítólagosan sérthetik vagy veszélyeztethetik; valamint azon szervezetek feltérképezése és vizsgálata, amelyek külföldről származó támogatás felhasználásával olyan tevékenységet folytatnak, amely állítólag befolyást gyakorolhat a választások kimenetelére vagy a választói akaratra.
Az EB emlékeztet, hogy 2024 februárjában felszólító levelet küldtek Magyarországnak, amelyben kifejtették az aggályaikat, és mivel a Bizottság nem találta kielégítőnek a Magyarország által küldött választ, 2024 májusában indokolással ellátott véleményében megismételte az Európai Unió Alapjogi Chartájában, a belső piac alapvető szabadságaiban és az uniós adatvédelmi jogszabályokban foglalt alapvető jogok megsértésével kapcsolatos kifogásait.
Az indokolással ellátott véleményre adott válaszában Magyarország azt állította, hogy a szuverenitás védelméről szóló törvény nem sérti az uniós jogot, és a felvetett aggályok megalapozatlanok. A magyar hatóságok válaszának gondos értékelését követően a Bizottság fenntartja a megállapított kifogások többségét, amelyeket továbbra sem sikerült orvosolni.
Az EB szerint a "szuverenitásvédelmi törvény" számos, az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített alapvető jogot megsért:
- a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot,
- a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát,
- az egyesülés szabadságát,
- az ügyvédi titoktartáshoz való jogot (korábban a Szuverenitásvédelmi Hivatal megpróbálta rávenni a Magyar Ügyvédi Kamarát is, hogy adjanak tájékoztatást, amelyet a kamara elutasított),
- az ártatlanság vélelmét és az abból következő önvádra kötelezés tilalmát.
A Bizottság úgy véli továbbá, hogy a törvény sérti a belső piac számos alapszabadságát, az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvet, a szolgáltatási irányelvet, valamint az uniós adatvédelmi jogszabályokat.
(Borítóképünkön Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője.)
