Zsiros Géza, ha nehezen is, de összeszedte az induláshoz szükséges számú ajánlószelvényt. Õ saját meghatározása szerint a XX. századi Magyarország legnagyobb földosztója volt. Zsiros ezúttal nem valamely kisgazda szerveződés színeiben indul, hanem az MDF jelöltje - az esélytelenek nyugalmával.
A kárpótlásként elhíresült és gazdaságilag nem működő képződmény szülőatyja, Zsiros Géza egykor emblematikus figurája volt e térségnek. (Személye annak idején megihlette a Fekete Doboz stábját is, és A keresztapa címmel készítettek róla dokumentumfilmet.) Ma Kunágotán és környékén gazdálkodik több száz hektár kivételesen jó minőségű földön; az "új földesúr" mintagazdasága párját ritkítja. 1990-ben a kisgazdák kormánypárti frakcióját erősítette. Kormánypozícióba nem került ugyan, de ő vezette a parlament mezőgazdasági bizottságát. Zsiros nem az a fajta ember, akinek kisebbrendűségi érzései miatt pszichológushoz kellene járnia. Ez okozta politikai vesztét is, mert pártjában szembetalálkozott a narcisztikus magatartásmód másik jeles képviselőjével, Torgyán Józseffel. A konfliktus zajos szakítással végződött: Torgyán az FKGP-ből is kizárta Zsirost, aki hosszú évek múlva pert nyert az ügyben, ám ezzel nem ment már semmire. 1994-ben aztán az antalliánus kisgazda 33-akkal együtt kipottyant ő is a törvényhozásból, ahová eddig kétszer próbálkozott visszatérni - sikertelenül.
1998-ban - állítása szerint - a szükséges számú ajánlószelvénynyel autóba szállt, hogy a területi választási irodára vigye őket, de kapott egy hosszú pirosat a vasúti átjárónál, és emiatt lekéste a határidőt. Vannak persze, akik kételkednek e történet hitelességében. 2002-ben viszont egyszerűen nem sikerült összeszednie a szükséges számú cédulát Békéscsabán. Idén vette az akadályt.
"Parasztperformansz"
Zsiros baráti kapcsolatokat ápol a térségben ugyancsak nagyobb gazdaságot igazgató Karsai Józseffel, aki egykori búzaégetéséről és agrárdemonstrációjáról híresült el. Karsai, ha kisebb harcok árán is, a szocialisták képviselőjelöltje lett Békés megye 7. számú, Mezőkovácsháza körzetközpontú választókerületében.
Karsai 1998 kora nyarán, éppen az Orbán-Torgyán-kormány hivatalba lépésének napján a mezőgazdaság fenyegető válságára hivatkozva búzát égetett. Azóta több mint elhíresült ez a felettébb kreatív akció. Igaz, sokan máig teljes elutasítással beszélnek erről a "parasztperformanszról", mondván, "a búzaégetés szentségtörés". Ám arról kevesen tudnak, hogy a "búzaégető" valójában nem búzát, hanem előző évi vizes árpát és ocsút égetett - amely a rálocsolt benzin ellenére is alig akart meggyulladni. Így, olcsó fordulattal élve, nagyobb volt az egész füstje, mint a lángja. Amúgy a három nappal később a helyszínre érkezett agrárminiszter, Torgyán József volt az, aki nem tudott különbséget tenni az árpa és a búza között, ami utólag is kínos.
Karsait ezek után legfőbb közellenséggé nevezte ki Torgyán: agrárterroristának hívta, ami Karsainak szinte állandó szereplési lehetőséget biztosított. Így nem volt véletlen, hogy némi dél-békési MSZP-alapszervezeti zűrök után 2002-ben független, de a szocialisták által támogatott képviselőjelöltként indult Mezőkovácsházán.
Karsaival szemben nem maradnak közömbösek az emberek; vagy szeretik, vagy elutasítják. Különösen igaz ez ebben a roppant szegény körzetben, amely miniszterelnöki könnyeket is facsart, legyen szó Medgyessy Péterről vagy Gyurcsány Ferencről. A kormányfőkre nagy hatással volt az itteni, területileg is kiterjedt nyomor. A miniszterelnökök többször részt vettek a Karsai szervezte tízezres battonyai nyugdíjas-találkozókon - legutóbb Gyurcsány éppen itt jelentette be új földprogramját.
Karsait Medgyessy az "élhetőbb vidékért" kormánybiztosának nevezte ki 2002 őszén; munkálkodása visszhangtalanra sikeredett. Közben több kérdésben szembekerült az MSZP Békés megyei vezetésével, amely elsőre nem is benne látta a megfelelő 2006-os dél-békési jelöltet. Utóbb egy az MSZP-központ által rendelt közvélemény-kutatás őt hozta ki esélyesnek, így a szavazatmaximalizálás miatt újból ő kapott lehetőséget - a megyei listára viszont nem került föl. Sokan 2002-ben is úgy vélték, Karsai József akár az első fordulóban is megszerezheti a mandátumot, de nem így lett. Ám most sem elképzelhetetlen, hogy ez sikerülhet neki.
Fideszes tanácstalanság
Legnagyobb ellenfele, a politika színterén gyakorlatilag ismeretlen rendelőintézeti szakorvos, a Fidesz-színekben induló Spiák Ibolya máris országgyűlési képviselőnek tekintheti magát - nem egyéni választókerületi esélyei, hanem az országos listán kapott 39. helye miatt. A jelölt Dél-Békésben dolgozik, de Békéscsabán él.
A Fidesz Békés megye 7. számú választókerületében még soha nem győzött. 1990-ben Remport Katalin nyert MDF-es színekben, 1994-ben a szocialista Tóth Sándor. 1998-ban is ő futott be, egyik ellenfele az azóta a textilgyárai csődjéről elhíresült fideszes Sümeghy Csaba volt. 2002-ben a Torgyánnal való szakítás után egy szempillantás alatt kisgazdából fiataldemokratává vedlett Hanó Miklós bukott el itt. (Hanó most Békéscsabán indul, újfent kisgazda színekben. Temetőreklámnak is beillő "Földjében él a nemzet" kampányszlogene nem keveseknek csalt mosolyt az arcára a Viharsarok fővárosában.)
Spiák Ibolya korábban próbálkozott már a MIÉP-pel, de a pártváltás neki sem okozott nehézséget. "Megalkuvás nélkül harcolni kívánok az emberközpontú, munka alapú társadalom megteremtéséért, a valódi esélyegyenlőségért. Orvosként az embereket, politikusként a társadalom, ezen belül szűkebb hazám bajait kívánom gyógyítani" - olvasható programjában; arról viszont nem beszél, hogy mindezt hogyan oldaná meg. Az ötvenkét éves kardiológus indítása némiképp felfogható a Fidesz tanácstalansága jeleként. Nyolc éve egy textilgyárost, négy éve egy szökött kisgazdát, most egy volt MIÉP-est állítanak itt csatasorba. Nagy kérdés, hogy Spiák Ibolya hozni tudja-e körzetében a Fidesznek a listás szavazatokat.
Alacsonyabb részvétel
Minden valószínűség szerint a választás második fordulójába verekszi majd magát Nagy Béla, az SZDSZ Békés megyei elnöke, Medgyesegyháza polgármestere, aki mindig az SZDSZ helyi listaeredménye felett teljesít. Próbálkozik még Németh Jánosné, a Thürmer-féle Munkáspárt jelöltje és Szarvas Attila, Mezőkovácsháza városvezetője, aki a Magyar Nyugdíjas Párt egyetlen önálló Békés megyei képviselőjelöltje. Szarvas útját botrányok kísérik: hol egykori olajügyeiről ír a sajtó, hol pedig okirat-hamisítás gyanújába keveredik.
A dél-békési körzet településszerkezete vegyes képet mutat. A körzetközpont városának, Mezőkovácsházának a súlya alig haladja meg Battonyáét és a ménes-birtokáról híres Mezőhegyesét. Ráadásul a két legmódosabb település az egyébként nagyközségi rangban lévő Újkígyós és a dinynyéjéről nevezetes Medgyesegyháza. Némi sarkítással egyes településeket egyértelműen lehet jobb vagy bal felé húzónak nevezni.
A választási hajlandóság ebben a körzetben - minden mozgósítási terv ellenére - az alacsonyabbak közé tartozik. 1998-ban az országgyűlési választások első fordulója az 50 százalék alatti részvétel miatt érvénytelen volt; ezt akkor a kiábrándultságból fakadó kilátástalanság jeleként is fel lehetett fogni.
Orbán Viktor az elmúlt vasárnap próbálta meg Spiák Ibolya esélyeit erősíteni; a Fidesz-stratégia szerint a "vezénylő tábornok" oda megy, ahol segíteni kell, ahol baj van. A szocialisták mindenesetre Mezőkovácsházáról mint nyerő körzetről gondolkodnak.
