Bírálta, hogy díszpolgár lett az egykori földesúr, törölték a kommentjét

  • narancs.hu
  • 2022. augusztus 25.

Belpol

A közművelődési szakértő elmagyarázta, miért nem jár köszönet a Pallavicini családnak Sándorfalván.

Alfonso Pallavicininek ítélte oda idén a Sándorfalva díszpolgára címet a Csongrád-Csanád megyei város képviselő-testülete.

Sándorfalva létrejöttében tényleg szerepe volt az egykori őrgrófi családnak, mert a szegedi nagy árvíz, 1879 után a Pallavicini-birtokon tervezték meg és mérték ki a települést.

A második világháború után a család a többi arisztokrata famíliával együtt elveszítette a birtokait, a rendszerváltás után azonban a város fölelevenítette a történelmet. Az általános iskola Pallavicini Sándor nevét viseli, az önkormányzat tartja a kapcsolatot a leszármazottakkal, és rendezvényein megemlékezik a múltról, az egykori uradalmi épületet a település központjában felújították, közösségi rendezvények helyszíne.

 
Fotó: Sándorfalvi Közös Önkormányzati Hivatal Facebook-oldala
 

 A díszpolgári kitüntetést a júniusi városnapon vette át a Belgiumban élő üzletember, elhozta egyik fiát is, és – a helyi lap, a Kisbíró tudósítása szerint – azt mondta, megtiszteltetés a cím, és örül annak, hogy elismerték, amit a családja Sándorfalváért tett.

A hírt a Sándorfalvi Közös Önkormányzati Hivatal is megosztotta a Facebookon. Ott találkozott vele Török József szegedi közművelődési szakértő, aki a szegedi Agora igazgatói posztja ügyében is véleményt nyilvánított, és nem szokta hagyni magát, ha úgy érzi, igaza van.

A Pallavicini-kérdéshez úgy szólt hozzá, hogy a díszpolgári címről szóló poszt alatt két kommentben belinkelte korábbi írásait, amelyek arról szólnak, hogy a földesúri család nem jószívűségből, hanem jól megfontolt üzleti érdekből biztosított annak idején házhelyeket a letelepedőknek, mert kellett a kiszolgáltatott munkás. Később pedig az őrgrófi család keresztbe tett a tiszai híd megépítésének, mert a komp működtetéséből bevétele származott. Felidézi, hogy a birtokon lévő telepesközségeket Sándor őrgróf szétverette, megsemmisíttette, és amikor Ányás lakossága szembeszállt, Szegedről katonaság jött, és az verte szét a falut. Erről írta József Attila a Hazám című versben, hogy „A földesúr, akinek sérvig / emeltek tönköt, gabonát / csákányosokkal puszta tért nyit / szétveret falut és tanyát.”

Török József azonban úgy járt, hogy második kommentjét – az írás címe: Cseléd-Magyarország – törölték. Újabb kommentben visszatette, megkérdezve, miért vették ki, de nem kapott választ, és mindkét hozzászólását törölték. Helyettük azt olvashatta, hogy a hivatal korlátozta, ki szólhat hozzá a poszthoz. 

„Hát ennyi ez, feleim! Nincs itt semmi látnivaló, 12 év autokrácia után ez a minimum – lehet továbbmenni...” – jegyezte meg a közművelődési szakértő.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.