Bírálta, hogy díszpolgár lett az egykori földesúr, törölték a kommentjét

  • narancs.hu
  • 2022. augusztus 25.

Belpol

A közművelődési szakértő elmagyarázta, miért nem jár köszönet a Pallavicini családnak Sándorfalván.

Alfonso Pallavicininek ítélte oda idén a Sándorfalva díszpolgára címet a Csongrád-Csanád megyei város képviselő-testülete.

Sándorfalva létrejöttében tényleg szerepe volt az egykori őrgrófi családnak, mert a szegedi nagy árvíz, 1879 után a Pallavicini-birtokon tervezték meg és mérték ki a települést.

A második világháború után a család a többi arisztokrata famíliával együtt elveszítette a birtokait, a rendszerváltás után azonban a város fölelevenítette a történelmet. Az általános iskola Pallavicini Sándor nevét viseli, az önkormányzat tartja a kapcsolatot a leszármazottakkal, és rendezvényein megemlékezik a múltról, az egykori uradalmi épületet a település központjában felújították, közösségi rendezvények helyszíne.

 
Fotó: Sándorfalvi Közös Önkormányzati Hivatal Facebook-oldala
 

 A díszpolgári kitüntetést a júniusi városnapon vette át a Belgiumban élő üzletember, elhozta egyik fiát is, és – a helyi lap, a Kisbíró tudósítása szerint – azt mondta, megtiszteltetés a cím, és örül annak, hogy elismerték, amit a családja Sándorfalváért tett.

A hírt a Sándorfalvi Közös Önkormányzati Hivatal is megosztotta a Facebookon. Ott találkozott vele Török József szegedi közművelődési szakértő, aki a szegedi Agora igazgatói posztja ügyében is véleményt nyilvánított, és nem szokta hagyni magát, ha úgy érzi, igaza van.

A Pallavicini-kérdéshez úgy szólt hozzá, hogy a díszpolgári címről szóló poszt alatt két kommentben belinkelte korábbi írásait, amelyek arról szólnak, hogy a földesúri család nem jószívűségből, hanem jól megfontolt üzleti érdekből biztosított annak idején házhelyeket a letelepedőknek, mert kellett a kiszolgáltatott munkás. Később pedig az őrgrófi család keresztbe tett a tiszai híd megépítésének, mert a komp működtetéséből bevétele származott. Felidézi, hogy a birtokon lévő telepesközségeket Sándor őrgróf szétverette, megsemmisíttette, és amikor Ányás lakossága szembeszállt, Szegedről katonaság jött, és az verte szét a falut. Erről írta József Attila a Hazám című versben, hogy „A földesúr, akinek sérvig / emeltek tönköt, gabonát / csákányosokkal puszta tért nyit / szétveret falut és tanyát.”

Török József azonban úgy járt, hogy második kommentjét – az írás címe: Cseléd-Magyarország – törölték. Újabb kommentben visszatette, megkérdezve, miért vették ki, de nem kapott választ, és mindkét hozzászólását törölték. Helyettük azt olvashatta, hogy a hivatal korlátozta, ki szólhat hozzá a poszthoz. 

„Hát ennyi ez, feleim! Nincs itt semmi látnivaló, 12 év autokrácia után ez a minimum – lehet továbbmenni...” – jegyezte meg a közművelődési szakértő.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Egyetemes gyávaság

A gyermekvédelminek csúfolt törvény utóhatása borzolta a kedélyeket az elmúlt hetekben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Június közepén, még a Pride – azóta tudjuk: több százezres – vonulása előtt cikket jegyzett a Hvg360 felületén az egyetem Pszichológiai Intézetének három oktatója.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.