Bírálta, hogy díszpolgár lett az egykori földesúr, törölték a kommentjét

  • narancs.hu
  • 2022. augusztus 25.

Belpol

A közművelődési szakértő elmagyarázta, miért nem jár köszönet a Pallavicini családnak Sándorfalván.

Alfonso Pallavicininek ítélte oda idén a Sándorfalva díszpolgára címet a Csongrád-Csanád megyei város képviselő-testülete.

Sándorfalva létrejöttében tényleg szerepe volt az egykori őrgrófi családnak, mert a szegedi nagy árvíz, 1879 után a Pallavicini-birtokon tervezték meg és mérték ki a települést.

A második világháború után a család a többi arisztokrata famíliával együtt elveszítette a birtokait, a rendszerváltás után azonban a város fölelevenítette a történelmet. Az általános iskola Pallavicini Sándor nevét viseli, az önkormányzat tartja a kapcsolatot a leszármazottakkal, és rendezvényein megemlékezik a múltról, az egykori uradalmi épületet a település központjában felújították, közösségi rendezvények helyszíne.

 
Fotó: Sándorfalvi Közös Önkormányzati Hivatal Facebook-oldala
 

 A díszpolgári kitüntetést a júniusi városnapon vette át a Belgiumban élő üzletember, elhozta egyik fiát is, és – a helyi lap, a Kisbíró tudósítása szerint – azt mondta, megtiszteltetés a cím, és örül annak, hogy elismerték, amit a családja Sándorfalváért tett.

A hírt a Sándorfalvi Közös Önkormányzati Hivatal is megosztotta a Facebookon. Ott találkozott vele Török József szegedi közművelődési szakértő, aki a szegedi Agora igazgatói posztja ügyében is véleményt nyilvánított, és nem szokta hagyni magát, ha úgy érzi, igaza van.

A Pallavicini-kérdéshez úgy szólt hozzá, hogy a díszpolgári címről szóló poszt alatt két kommentben belinkelte korábbi írásait, amelyek arról szólnak, hogy a földesúri család nem jószívűségből, hanem jól megfontolt üzleti érdekből biztosított annak idején házhelyeket a letelepedőknek, mert kellett a kiszolgáltatott munkás. Később pedig az őrgrófi család keresztbe tett a tiszai híd megépítésének, mert a komp működtetéséből bevétele származott. Felidézi, hogy a birtokon lévő telepesközségeket Sándor őrgróf szétverette, megsemmisíttette, és amikor Ányás lakossága szembeszállt, Szegedről katonaság jött, és az verte szét a falut. Erről írta József Attila a Hazám című versben, hogy „A földesúr, akinek sérvig / emeltek tönköt, gabonát / csákányosokkal puszta tért nyit / szétveret falut és tanyát.”

Török József azonban úgy járt, hogy második kommentjét – az írás címe: Cseléd-Magyarország – törölték. Újabb kommentben visszatette, megkérdezve, miért vették ki, de nem kapott választ, és mindkét hozzászólását törölték. Helyettük azt olvashatta, hogy a hivatal korlátozta, ki szólhat hozzá a poszthoz. 

„Hát ennyi ez, feleim! Nincs itt semmi látnivaló, 12 év autokrácia után ez a minimum – lehet továbbmenni...” – jegyezte meg a közművelődési szakértő.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk