December 15-én tartják az első tárgyalási napot a Fővárosi Bíróságon abban a perben, amelyet Polt Péter indított az Élet és Irodalom, valamint Kis János ellen. (A filozófus-közíró nemrégiben lapunknak adott interjúját itt olvashatja.) A legfőbb ügyész az Élet és Irodalomban megjelent áprilisi cikk nyomán, jó hírnév megsértése miatt indított pert. A felperes keresetében idézi Kis Jánosnak az ÉS-ben április 8-án megjelent, Alkotmányozás – mi végre? III. című írását, melyben a filozófus a következőt írta: tavaly (azaz 2010-ben – a szerk.) „megválasztották a legfőbb ügyészt, ő 2019-ig tölti be ezt a tisztséget. Előző hivatali ciklusa idején már bőségesen bizonyította, hogy hivatalát nem pártatlan közszolgaként, hanem megbízója kiszolgálójaként tölti be.”
Polt Péter
Fotó: MTI
A felperes jogi képviselője beadványában így fogalmaz: „Kis János cikkében nemcsak azt sugallja, hogy véleménye szerint a legfőbb ügyész hivatása szabályait megszegve valamely politikai párthoz kötődik, hanem ezt tényként állítja. (…) Álláspontunk szerint a szerző kijelentése olyan – burkolt – tényállítást fejez ki a törvényesség biztosítására hivatott ügyészséggel és a legfőbb ügyésszel kapcsolatban, amely valótlan és indokolatlanul sértő. Az ügyészségnek, valamint vezetőjének és irányítójának politikai befolyásoltsággal való összefüggésbe hozása hamis látszat keltésére alkalmas, mely hátrányosan befolyásolja az ügyészi szervezet és a legfőbb ügyész társadalmi értékelését, alkalmas velük szemben a bizalom megingatására és tekintélyük csorbítására.” A kereset szerint az első rendű alperes az Irodalom Lap és Könyvkiadó Kulturális Szolgáltató Kft., a másodrendű Kovács Zoltán ÉS-főszerkesztő, a harmadrendű pedig a cikk szerzője, Kis János. A felperes a jogsértés elismerését és közzétételét, valamint egymillió forint nem vagyoni kártérítést kér.
Kis János az említett cikkében egyebek mellett azt vette sorra, hogy a kormányváltást követő egy évben a kétharmados többséggel rendelkező második Orbán-kormány hogyan szerzett döntő befolyást ejtőernyőseivel a jogállami intézményapparátusban. A (név szerint ugyan nem említett) Polt Péterre vonatkozó állítást a szerző nem részletezte, nem indokolta, csak példaként említette a felsorolásban. Megjegyzendő ugyanakkor: Polt Péter nem először perel jó hírneve megsértése miatt. Az első, 2000-től 2006-ig tartó főügyészsége alatt 2003-ban már beperelte Kovács Lászlót, amiért a szocialista politikus egy lakossági fórumon úgy fogalmazott, hogy az ügyészség nem bűnüldözéssel, hanem bűnpártolással foglalkozik. Ezt Kovács arra utalva jelentette ki, hogy az ügyészség több, az első Orbán-kormányhoz kapcsolódó korrupciógyanús ügyben szüntette meg a nyomozást. A Legfőbb Ügyészség keresetében azt kérte, hogy Kovács László adjon ki egy közleményt, amelyben elismeri a jogsértést, és elnézést kér az ügyészségtől. A bíróság akkor nem adott helyt a keresetnek, ráadásul a levezető bíró most is, akárcsak hét évvel ezelőtt, Pataky Árpád lesz.
Kis János
Fotó: Németh Dániel
„Nem látok okot arra, hogy a mostani esetben Pataky Árpád más ítéletet hozna – mondta a Narancs.hu-nak egy jogi szakember. – Polt Péter közszereplőként csak a nyílt gyalázkodás esetén fordulhatna eséllyel jó hírneve megsértése ügyében a bírósághoz. Kis János azonban véleményt fogalmazott meg, ugyanis az említett mondat olyan jellegű, hogy azt nem is lehet tényállításként értelmezni. A jogelvek és a jogszabályok ugyanazok ez ügyben, mint hét-nyolc éve, sőt, ezt a kijelentést nem egy politikus, hanem egy közíró tette. A mostani tárgyalás ítéletének, a főügyész keresete elutasításával, a szólás szabadságát kell védenie.”
Pataky Árpádnak egyébként volt már hasonló ügye a közelmúltban: jó hírneve és személyiségi jogainak megsértése miatt Markó Iván perelte be a Revizor online kulturális portált, amiért egy nyílt levélben munkásságát bírálta. Pataky az első novemberi tárgyalás után peren kívüli megállapodást ajánlott a feleknek.
