Bíróságra viszi a Transparency a szuverenitásvédelmi törvény ügyét

  • narancs.hu
  • 2025. március 26.

Belpol

A Karsai Dániel Ügyvédi Iroda képviseli a keresetet az európai bíróságon.

Panaszt nyújtott be a Transparency International (TI) Magyarország a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán a magyar szuverenitásvédelmi törvény miatt. 

A szervezetnek az az álláspontja, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatalt létrehozó jogszabály „súlyosan sérti a véleménynyilvánítás szabadságához, a tisztességes hatósági, illetve bírósági eljáráshoz, és a jogorvoslathoz fűződő, az Alaptörvény mellett az Emberi Jogok Európai Egyezménye által is védett, alapvető jogokat”, és meggyőződése, hogy a törvény jó néhány rendelkezése ellentétes az Alaptörvénnyel. 

A TI 2024 nyarán az Alkotmánybírósághoz is fordult – más szervezetekkel együtt –, és kérte a szuverenitásvédelmi törvény érintett rendelkezéseinek megsemmisítését. A Szuverenitásvédelmi Hivatal ugyanis júniusban úgynevezett vizsgálatot indított a TI Magyarországgal és az Átlátszóval szemben, és az eredményét közzé is tette:

A TI Magyarország, ahogyan a hivatal létrejöttét, a vizsgálatot is összeegyeztethetetlennek tartotta az Alaptörvénnyel. Az Alkotmánybíróság azonban elutasította a szervezetek beadványát, megállapítva, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatalt nem lehet közigazgatási hatóságnak tekinteni, mert nem gyakorol közigazgatási hatáskört, és megállapításainak sincs szankciója. Így pedig „jelentései nem minősülnek sem hatósági, sem más közigazgatási döntésnek”, ezért „azokkal szemben jogorvoslatot sem szükséges biztosítani”. 

A TI Magyarország ezt máshogya látja. Miután magyarországi jogorvoslati lehetőségei kimerültek, az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. Azt kéri a strasbourgi testülettől, hogy mondja ki, a szuverenitásvédelmi törvény igenis alapjogokat sért, és állapítsa meg, hogy a törvény nyomán nem érvényesülnek a TI Magyarország véleménynyilvánításhoz és jogorvoslathoz fűződő egyezményes jogai. 

Ebben az eljárásban a TI Magyarországot a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda képviseli.  

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.