Lesz-e 20 ezer szavazatszámlálója az ellenzéknek?

Biztosra mennek

Belpol

2018-ban az ellenzék a szavazókörök több mint 10 százalékában egyáltalán nem tudta ellenőrizni a választás tisztaságát, de a 40 százalékot is meghaladta azon szavazókörök száma, ahol nem volt elegendő ellenzéki szavazatszámláló. Ezen változtatna egy új kezdeményezés.

Az előválasztás hetei alatt az ellenzék az elmúlt tíz évben nem tapasztalt mértékben uralta a közbeszédet, és az összesen 850 ezer szavazó mellett rengeteg pártaktivistát és civilt is megmozgatott, akik önkéntes munkával járultak hozzá az előválasztás sikeréhez. Ezt a hullámot meglovagolva lépett a nyilvánosság elé egy új kezdeményezés, a Húszezren a tiszta választásért 2022-ben – 20k22. Céljuk, hogy a 2022-es parlamenti választáson az ország mind a tízezer szavazókörében legyen két ellenzéki szavazatszámláló.

Olyan politikusok népszerűsítették az elmúlt hetekben a 20k22 projektet, mint Bajnai Gordon vagy Karácsony Gergely, de október 17-i győzelmi beszédében Márki-Zay Péter is utalt rá, milyen fontos, hogy az ellenzéknek minden szavazókörben legyen két delegáltja jövő tavasszal. Hadházy Ákos egyenesen úgy fogalmazott, ezt megoldani sokkal lényegesebb kérdés, mint az, hogy ki nyeri az előválasztást.

A 20k22 mögött szervezetileg a Tiszta Választásokért Alapítvány áll. Az alapítvány 2018-ban jött létre, Tordai Csaba ügyvéd, alkotmányjogász vezeti, aki jelenleg Karácsony Gergely főpolgármester jogi főtanácsadójaként is dolgozik. A 20k22-nek a honlapja szerint közel száz önkéntese van, ők végzik a szavazatszámlálók toborzását és képzését, szavazóköri beosztását, fejlesztik a szükséges informatikai infrastruktúrát, és az esetleges választási rendellenességek esetén a jogorvoslati folyamatot is segítik majd. A kezdeményezés a hat együttműködő ellenzéki párt jóváhagyásával és támogatásával indult el, tavasz végén a pártelnökök hivatalosan is áldásukat adták a szavazóköri delegálások ily módon történő koordinálására. Az alapítvány továbbá aláírt egy szándéknyilatkozatot a 2018-as országgyűlési választás óta aktív, civil szavazatszámlálókat toborzó Számoljuk Együtt Mozgalommal annak érdekében, hogy a hatpárti szavazatszámlálók mellett civilek is részt vehessenek a koordinált delegálásban.

 

Van honnan feljönni

A magyar választásokon a szavazatszámláló bizottságokban a helyi önkormányzat által választott tagok dolgoznak, de a választáson jelölőszervezetként induló pártok is delegálhatnak szavazókörönként két-két tagot. A választás tisztaságának a résztvevők általi kölcsönös ellenőrzése nyilván önmagában is fontos, a honi kontextusban pedig az ellenzék számára egyenesen létkérdés a szavazóköri jelenlét, hiszen az önkormányzatok anyagilag kiszolgáltatottak a Fidesz-kormánynak, így a választott szavazatszámlálók függetlenségében hiba lenne vakon megbízni.

„Ha minden rendben megy, akkor egy szavazatszámláló a nap végén akár úgy is érezheti, hogy feleslegesen dolgozott. De a jelenlét önmagában elrettent a legdurvább csalásoktól, és azért is nélkülözhetetlenek az ellenzéki delegáltak, mert ha felmerül például a nyílt szavazás, a szavazatvásárlás vagy a szavazók utaztatásának gyanúja, ők tudnak a helyszínen bizonyítékokat gyűjteni” – magyarázza Tordai Csaba. Hozzáteszi, a választási kifogások benyújtására nyitva álló határidő rendkívül rövid, mindössze három nap, ezért a szavazatszámláló delegáltaktól érkező bizonyítékok nélkül alig van esély fellépni a visszaélésekkel szemben.

A szavazókörönkénti két ellenzéki delegált azért kívánatos cél, mert két ember határozottabban tudja érvényesíteni például a rendellenességek jegyzőkönyveztetése iránti igényét, és így akkor sem marad felügyelet nélkül a szavazás, ha az egyikük elmegy a mozgóurnával. A korábbi választásokon az ellenzék messze volt attól, hogy ezt a célt elérje. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint 2018-ban az ellenzéki pártok a 10 285 szavazókörbe összesen 16 176 szavazatszámláló biztost delegáltak. Ez ugyan valamivel több, mint ahány fideszes delegált volt, a fideszesek azonban földrajzilag optimálisabban oszlottak el. Bódi Mátyás a Válasz Online-on megjelent cikkében az NVI-től kikért adatokra hivatkozva azt írja, hogy a Fidesz a számszerűen kevesebb delegálttal is lefedte szinte az összes szavazókört, az ellenzéki pártok viszont „egymásra is delegáltak”, így a szavazókörök 12,3 százalékában nem hogy kettő, egyetlen ellenzéki szavazatszámláló sem volt, csak a Fidesz volt jelen az önkormányzati megbízottak mellett. A 20k22 honlapja úgy fogalmaz, hogy a szavazókörök több mint 40 százalékában nem volt, vagy nem volt elég ellenzéki delegált 2018-ban.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.