Lesz-e 20 ezer szavazatszámlálója az ellenzéknek?

Biztosra mennek

Belpol

2018-ban az ellenzék a szavazókörök több mint 10 százalékában egyáltalán nem tudta ellenőrizni a választás tisztaságát, de a 40 százalékot is meghaladta azon szavazókörök száma, ahol nem volt elegendő ellenzéki szavazatszámláló. Ezen változtatna egy új kezdeményezés.

Az előválasztás hetei alatt az ellenzék az elmúlt tíz évben nem tapasztalt mértékben uralta a közbeszédet, és az összesen 850 ezer szavazó mellett rengeteg pártaktivistát és civilt is megmozgatott, akik önkéntes munkával járultak hozzá az előválasztás sikeréhez. Ezt a hullámot meglovagolva lépett a nyilvánosság elé egy új kezdeményezés, a Húszezren a tiszta választásért 2022-ben – 20k22. Céljuk, hogy a 2022-es parlamenti választáson az ország mind a tízezer szavazókörében legyen két ellenzéki szavazatszámláló.

Olyan politikusok népszerűsítették az elmúlt hetekben a 20k22 projektet, mint Bajnai Gordon vagy Karácsony Gergely, de október 17-i győzelmi beszédében Márki-Zay Péter is utalt rá, milyen fontos, hogy az ellenzéknek minden szavazókörben legyen két delegáltja jövő tavasszal. Hadházy Ákos egyenesen úgy fogalmazott, ezt megoldani sokkal lényegesebb kérdés, mint az, hogy ki nyeri az előválasztást.

A 20k22 mögött szervezetileg a Tiszta Választásokért Alapítvány áll. Az alapítvány 2018-ban jött létre, Tordai Csaba ügyvéd, alkotmányjogász vezeti, aki jelenleg Karácsony Gergely főpolgármester jogi főtanácsadójaként is dolgozik. A 20k22-nek a honlapja szerint közel száz önkéntese van, ők végzik a szavazatszámlálók toborzását és képzését, szavazóköri beosztását, fejlesztik a szükséges informatikai infrastruktúrát, és az esetleges választási rendellenességek esetén a jogorvoslati folyamatot is segítik majd. A kezdeményezés a hat együttműködő ellenzéki párt jóváhagyásával és támogatásával indult el, tavasz végén a pártelnökök hivatalosan is áldásukat adták a szavazóköri delegálások ily módon történő koordinálására. Az alapítvány továbbá aláírt egy szándéknyilatkozatot a 2018-as országgyűlési választás óta aktív, civil szavazatszámlálókat toborzó Számoljuk Együtt Mozgalommal annak érdekében, hogy a hatpárti szavazatszámlálók mellett civilek is részt vehessenek a koordinált delegálásban.

 

Van honnan feljönni

A magyar választásokon a szavazatszámláló bizottságokban a helyi önkormányzat által választott tagok dolgoznak, de a választáson jelölőszervezetként induló pártok is delegálhatnak szavazókörönként két-két tagot. A választás tisztaságának a résztvevők általi kölcsönös ellenőrzése nyilván önmagában is fontos, a honi kontextusban pedig az ellenzék számára egyenesen létkérdés a szavazóköri jelenlét, hiszen az önkormányzatok anyagilag kiszolgáltatottak a Fidesz-kormánynak, így a választott szavazatszámlálók függetlenségében hiba lenne vakon megbízni.

„Ha minden rendben megy, akkor egy szavazatszámláló a nap végén akár úgy is érezheti, hogy feleslegesen dolgozott. De a jelenlét önmagában elrettent a legdurvább csalásoktól, és azért is nélkülözhetetlenek az ellenzéki delegáltak, mert ha felmerül például a nyílt szavazás, a szavazatvásárlás vagy a szavazók utaztatásának gyanúja, ők tudnak a helyszínen bizonyítékokat gyűjteni” – magyarázza Tordai Csaba. Hozzáteszi, a választási kifogások benyújtására nyitva álló határidő rendkívül rövid, mindössze három nap, ezért a szavazatszámláló delegáltaktól érkező bizonyítékok nélkül alig van esély fellépni a visszaélésekkel szemben.

A szavazókörönkénti két ellenzéki delegált azért kívánatos cél, mert két ember határozottabban tudja érvényesíteni például a rendellenességek jegyzőkönyveztetése iránti igényét, és így akkor sem marad felügyelet nélkül a szavazás, ha az egyikük elmegy a mozgóurnával. A korábbi választásokon az ellenzék messze volt attól, hogy ezt a célt elérje. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint 2018-ban az ellenzéki pártok a 10 285 szavazókörbe összesen 16 176 szavazatszámláló biztost delegáltak. Ez ugyan valamivel több, mint ahány fideszes delegált volt, a fideszesek azonban földrajzilag optimálisabban oszlottak el. Bódi Mátyás a Válasz Online-on megjelent cikkében az NVI-től kikért adatokra hivatkozva azt írja, hogy a Fidesz a számszerűen kevesebb delegálttal is lefedte szinte az összes szavazókört, az ellenzéki pártok viszont „egymásra is delegáltak”, így a szavazókörök 12,3 százalékában nem hogy kettő, egyetlen ellenzéki szavazatszámláló sem volt, csak a Fidesz volt jelen az önkormányzati megbízottak mellett. A 20k22 honlapja úgy fogalmaz, hogy a szavazókörök több mint 40 százalékában nem volt, vagy nem volt elég ellenzéki delegált 2018-ban.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.