„Elméletileg lehetséges”

Újabb előválasztást javasol Magyar György, noha köztársaságielnök-jelöltet a parlamenti pártok állíthatnak. A civilek célja azonban az, hogy alternatív államfőt oly’ sokan „ajánljanak”, hogy azt nagyon nehéz legyen figyelmen kívül hagyni.

Magyar Narancs: Civil Államfőjelölési Bizottságot (CÁJB) alakítottak. Honnan jött az ötlet?

Magyar György: Már korábban felmerült civil szakértő barátaim részéről. Sokszor tartottunk konferenciát a járvány előtt is és az­óta is. Az ügyvédi irodámban elég sűrűn jönnek össze nem fideszes együttműködő partnerek. Többek között ott hoztuk létre az Ellenzéki Együttműködést – az ELEGY-et –, és ott alakult meg az eddig funkcionáló Civil Választási Bizottság is. Ezeken az alkalmakon még az előválasztást megelőzően szóba került: találni kell egy alternatív köztársaságielnök-jelölt jelöltet, mert ki vagyunk téve annak, hogy 2022 tavaszán a Fidesz 133 hős közreműködésével megválaszt egy számukra rendkívül kedvező, de a társadalom többsége részére nem elfogadható államfőt. Még mint Civil Választási Bizottság be is vittük az előválasztási bizottsági megbeszélésekre, hogy a közös ellenzéki képviselő-, illetve miniszterelnök-jelöltek mellett lehessen szavazni államfőjelöltre is.

MN: Megoldható lett volna?

MGY: Logisztikai és költségkímélési szempontból azt javasoltuk – Mérő László barátom régóta fújja, és az előválasztáson meg akartuk csinálni –, nyíljon mód egy harmadik cédulán preferenciálisan köztársaságielnök-jelöltre is szavazni, akár több nevet megjelölve a listán. A pártok azonban ezt elvetették, nem jött be nekik már a módszer sem.

MN: Miért?

MGY: Az volt az ellenérv, hogy bezavar az előválasztásba. Volt egy negyedik cédulás javaslatunk is, hogy tessék pártpreferenciákra is szavaztatni az ellenzéki előválasztásnál, mert annak eredménye meghatározó eleme lehetne a közös lista összeállítása szempontjainak. Én azt is a választóra bíztam volna ugyanezzel a költséggel és ugyanezzel a fáradsággal. Ezt azzal utasították el – két párt kivételével –, hogy ne akarjuk a pártlistákat mi meghatározni. Nem akartuk meghatározni, csak orientálni. Kidobták a javaslatot, ahogyan azt is, hogy egyúttal állítsanak a választók köztársaságielnök-jelöltet. Amúgy is azt szokták mondani, hogy mit akarunk ezzel a közeljövőben, amikor úgyis a parlament választja az államfőt, és nem közvetlenül az emberek.

MN: Reális felvetés, nem?

MGY: Persze. Mégis fontos ezt megcsinálni, pontosan emiatt. A kétharmados parlamenti többség valószínűleg egy fideszes bábut akar megválasztani, ami őrületes veszélyeket hordoz magában. És az idő szorít. Áprilisban lesznek a választások, Áder Jánosnak májusban jár le a mandátuma. Előtte egy-két hónappal már lehet jelölni utódot. A köztársasági elnök szerepének alapvetése: a nemzet egységének demonstrálása. De nincs nemzeti egység, ha ők pártkatonát választanak. Ezzel szemben nekünk fel kell mutatni valakit, egy alternatív, közös köztársaságielnök-jelöltet, aki bizonyítottan rengeteg ember támogatását bírja, akár – mondok egy számot – egymillióét. Ez a szám egy lélektani és egyébként sem figyelmen kívül hagyható határ.

MN: Hogyan állna össze ez a lista? A pártok ajánlanak egy-egy embert, vagy megegyeznek több jelöltben?

MGY: Nem feltétlenül. Hogy úgy mondjam, teljesen társadalmasítva alakul ki. Megtehetik a pártok is, hogy „beneveznek” valakiket, de nyitott a jelölés: lehetnek más ajánlók, társadalmi szervezetek, magánszemélyek, és akár önjelöltek is. Meghatározunk egy többezres ajánlási küszöböt, és aki azt átlépi, indulhat.

MN: Tehát a nép jelöl?

MGY: A nép jelöl.

MN: Csak egy példa: Orbán Viktor például, bármennyi lenne is a limit, biztosan hozná…

MGY: A feltételek teljesülése után alá kell írnia egy nyilatkozatot az ajánlott személynek – mivel ez irányból is kell egy legitimációs háttér –, hogy elfogadja a jelölést. Nem biztos, hogy Orbán Viktor elfogadná…

MN: És ha túl sokan lépik át az ajánlási küszöböt, tegyük fel, ötvenen?

MGY: Ezt Mérő László matematikaprofesszor kidolgozza, Tóka Gábor választójogi szakértő, politológus és társaik pedig közreműködnek a forgatókönyv elkészítésében. Fontos, hogy legyen az egésznek egy nagyon erős legitimációja, és hogy meghekkelhetetlen legyen a rendszer, például egy helyről ne jöhessen ötezer szavazat, hanem csak egy.