Magyar György ügyvéd az államfőjelölti előválasztás ötletéről

„Elméletileg lehetséges”

Belpol

Újabb előválasztást javasol Magyar György, noha köztársaságielnök-jelöltet a parlamenti pártok állíthatnak. A civilek célja azonban az, hogy alternatív államfőt oly’ sokan „ajánljanak”, hogy azt nagyon nehéz legyen figyelmen kívül hagyni.

Magyar Narancs: Civil Államfőjelölési Bizottságot (CÁJB) alakítottak. Honnan jött az ötlet?

Magyar György: Már korábban felmerült civil szakértő barátaim részéről. Sokszor tartottunk konferenciát a járvány előtt is és az­óta is. Az ügyvédi irodámban elég sűrűn jönnek össze nem fideszes együttműködő partnerek. Többek között ott hoztuk létre az Ellenzéki Együttműködést – az ELEGY-et –, és ott alakult meg az eddig funkcionáló Civil Választási Bizottság is. Ezeken az alkalmakon még az előválasztást megelőzően szóba került: találni kell egy alternatív köztársaságielnök-jelölt jelöltet, mert ki vagyunk téve annak, hogy 2022 tavaszán a Fidesz 133 hős közreműködésével megválaszt egy számukra rendkívül kedvező, de a társadalom többsége részére nem elfogadható államfőt. Még mint Civil Választási Bizottság be is vittük az előválasztási bizottsági megbeszélésekre, hogy a közös ellenzéki képviselő-, illetve miniszterelnök-jelöltek mellett lehessen szavazni államfőjelöltre is.

MN: Megoldható lett volna?

MGY: Logisztikai és költségkímélési szempontból azt javasoltuk – Mérő László barátom régóta fújja, és az előválasztáson meg akartuk csinálni –, nyíljon mód egy harmadik cédulán preferenciálisan köztársaságielnök-jelöltre is szavazni, akár több nevet megjelölve a listán. A pártok azonban ezt elvetették, nem jött be nekik már a módszer sem.

MN: Miért?

MGY: Az volt az ellenérv, hogy bezavar az előválasztásba. Volt egy negyedik cédulás javaslatunk is, hogy tessék pártpreferenciákra is szavaztatni az ellenzéki előválasztásnál, mert annak eredménye meghatározó eleme lehetne a közös lista összeállítása szempontjainak. Én azt is a választóra bíztam volna ugyanezzel a költséggel és ugyanezzel a fáradsággal. Ezt azzal utasították el – két párt kivételével –, hogy ne akarjuk a pártlistákat mi meghatározni. Nem akartuk meghatározni, csak orientálni. Kidobták a javaslatot, ahogyan azt is, hogy egyúttal állítsanak a választók köztársaságielnök-jelöltet. Amúgy is azt szokták mondani, hogy mit akarunk ezzel a közeljövőben, amikor úgyis a parlament választja az államfőt, és nem közvetlenül az emberek.

MN: Reális felvetés, nem?

MGY: Persze. Mégis fontos ezt megcsinálni, pontosan emiatt. A kétharmados parlamenti többség valószínűleg egy fideszes bábut akar megválasztani, ami őrületes veszélyeket hordoz magában. És az idő szorít. Áprilisban lesznek a választások, Áder Jánosnak májusban jár le a mandátuma. Előtte egy-két hónappal már lehet jelölni utódot. A köztársasági elnök szerepének alapvetése: a nemzet egységének demonstrálása. De nincs nemzeti egység, ha ők pártkatonát választanak. Ezzel szemben nekünk fel kell mutatni valakit, egy alternatív, közös köztársaságielnök-jelöltet, aki bizonyítottan rengeteg ember támogatását bírja, akár – mondok egy számot – egymillióét. Ez a szám egy lélektani és egyébként sem figyelmen kívül hagyható határ.

MN: Hogyan állna össze ez a lista? A pártok ajánlanak egy-egy embert, vagy megegyeznek több jelöltben?

MGY: Nem feltétlenül. Hogy úgy mondjam, teljesen társadalmasítva alakul ki. Megtehetik a pártok is, hogy „beneveznek” valakiket, de nyitott a jelölés: lehetnek más ajánlók, társadalmi szervezetek, magánszemélyek, és akár önjelöltek is. Meghatározunk egy többezres ajánlási küszöböt, és aki azt átlépi, indulhat.

MN: Tehát a nép jelöl?

MGY: A nép jelöl.

MN: Csak egy példa: Orbán Viktor például, bármennyi lenne is a limit, biztosan hozná…

MGY: A feltételek teljesülése után alá kell írnia egy nyilatkozatot az ajánlott személynek – mivel ez irányból is kell egy legitimációs háttér –, hogy elfogadja a jelölést. Nem biztos, hogy Orbán Viktor elfogadná…

MN: És ha túl sokan lépik át az ajánlási küszöböt, tegyük fel, ötvenen?

MGY: Ezt Mérő László matematikaprofesszor kidolgozza, Tóka Gábor választójogi szakértő, politológus és társaik pedig közreműködnek a forgatókönyv elkészítésében. Fontos, hogy legyen az egésznek egy nagyon erős legitimációja, és hogy meghekkelhetetlen legyen a rendszer, például egy helyről ne jöhessen ötezer szavazat, hanem csak egy.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.