Boldogkői Zsolt: Nem veszélyeztethetjük a járványkezelést demagógiával

Egy komoly járványtani helyzetben nagy károkat okoz amellett kardoskodni, hogy ne legyenek korlátozások, ne kényszerítsünk maszkot se az emberekre, és hogy az oltás mindenkinek a magánügye. Interjú Boldogkői Zsolt molekuláris biológussal, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezetőjével.

magyarnarancs.hu: Hogyan értékeli a tudomány, ezen belül a virológia és az epidemiológia kapcsolatát a társadalommal a jelenlegi krízishelyzetben?

Boldogkői Zsolt: Az igazságon túli kor egyik fő jellemzője a tudományellenesség erőteljes jelenléte a társadalomban. Ez a jelenség ugyan korábban is megvolt, de az internet megjelenésével alapvetően megváltozott a helyzet, a közösségi platformok nem csupán a felszínre hozzák, hanem új híveket is toboroznak és közösséget szerveznek ezen eszmék számára. Hatalmas információs buborékok alakultak ki, melyekben a hívek torz elképzelései egymást erősítik, s a közösség tagjai együttes erővel, és egyre nagyobb hangerővel támadják a ráció és a szakmaiság jegyében megszólalókat. A tudományellenesség megjelent már a politikai elit körében is, ezért beszélünk igazságon túli politikáról. Sőt pártok szerveződnek a téveszmés szavazatok begyűjtésére, amiben igen nagy veszélyt látok a jövőben.

magyarnarancs.hu: Hol húzódik a határ a tudományosan informált predikció és egy politikailag motivált cselekvési iránymutatás között? Az utóbbi elvileg adódik az előbbiből, de hol húzná meg a határt a kettő között?

BZs: A szakma csupán információkkal látja el az állami szerveket, a döntés az ő kezükben van. Egy járvány multidiszciplináris megközelítést igényel, nem csupán biológiai/orvosi, hanem gazdasági és szociálpszichológiai aspektusai vannak. A döntési pozícióban lévőknek ezeket kell integrálnia. Ha abszolút biztonságot szeretnénk, amit totális lockdownnal érhetünk el, az a gazdaságra nézve katasztrofális lehet, ráadásul, a teljes lezárás maga is, elsősorban pszichés betegségek forrása lehet, illetve ilyenkor az egyéb betegségek gyógyítása is kisebb hatásfokú. Ha viszont hagyjuk a tombolni a járványt, akkor a túl sok betegség és halál üt vissza a gazdaságra és a pszichére. Egyszóval a járványkezelés egy komplex probléma.

magyarnarancs.hu: Hogyan értékeli a kormány ilyen jellegű intézkedéseit?

BZs: Jelenleg svédebbek vagyunk a svédeknél, utalva itt a sok vitát kiváltott svéd modellre, amely, legalábbis az első hullám idején, szabadon engedte a vírust.

Az a benyomásom, mintha azt demonstrálnánk, minden rendben van.

A kormány nyilván a gazdaságot szeretné talpon tartani, ezért nem avatkozik be túlságosan. Az utókor majd levonja a konklúziót, megérte-e az áldozat. A maszkviselés kötelezővé tétele viszont semmilyen hatással nincs a gazdaság működésére, nem értem, miért ilyen későn vezettük be. Amilyen jól indult az oltásprogramunk, olyan kedvezőtlen állapotban torpant meg: a felnőtt lakosság 30 százaléka nem hajlandó felvenni az első oltást sem. A kötelező oltás bevezetésére, különösen a választások előtt nincs meg a politikai akarat, ezért egyetlen választásunk marad, különféle korlátozó intézkedések bevezetése. Pontosabban ha a járványgörbe csúcsán vagyunk, és hamarosan elindulunk lefelé, akkor valószínűleg nem számíthatunk ezek bevezetésére. Igen ám, de jön majd az újabb hullám, feltehetően az omikron variáns dominanciájával. Ezt a variánst még nem ismerjük kellően, főként a virulenciáját, de fel kellene készülnünk a fogadására.  

magyarnarancs.hu: Van a tudomány képviselőinek mandátuma arra, hogy a politikai döntésekről véleményt nyilvánítson?  

BZs: Mások nevében nem nyilatkozom. Az én stratégiám a következő. Támogatom a kormány azon intézkedéseit, amelyek szakmailag indokoltak, és kifejtem a véleményemet, nem támadóan, hanem segítően, ha úgy vélem, komolyabb intézkedések lennének szükségesek. Továbbá nem nyilvánulok meg olyan kérdésekben, amelyek nem közvetlenül a védekezéssel kapcsolatosak, például a különféle beszerzések indokoltsága, mennyisége, ár-érték aránya. Ez egyrészt nem az én kompetenciám, másrészt pedig az igen erős oltásellenesség miatt nem helyes, ha széthúzást lát a társadalom azok között, akiket ugyanaz a cél vezérel: mérsékelni a járvány hatásait.

Amikor azt javasolja a virológus szakma, hogy lezárások kellenének, nyilván átlépi a szakma határait, hiszen egy ilyen lépésnek nem csak egészségügyi következményei lennének, mégis megteszi, mert úgy látja, nagy a kockázata a helyzet súlyossá alakulásában.      

magyarnarancs.hu: Hogyan lehet elfogadtatni az emberekkel, hogy adott esetben a tudomány nem tud egyértelmű válaszokat adni egyes kérdésekre, például arra, hogy lesz-e újabb hulláma a koronavírus-járványnak? 

BZs: A járvány kapcsán most először tapasztalja a társadalom, hogyan működik a tudomány. A laikusok gyakran abszolút tudást várnak el tőlünk, a vakcináktól és gyógyszerektől pedig százszázalékos hatást. Sajnos egyiket sem tudjuk biztosítani, és ez frusztrációt okoz. Én azt gondolom, hogy bizonyos predikciók (például lesz-e újabb hullám) kudarca önmagában nem kellene, hogy jelentős negatív hatást gyakoroljon. A probléma ott keletkezik, hogy a vírusszkeptikus/oltásellenes vezérek ezekre az ellentmondásokra utaznak, és úgy állítják be a híveik előtt, hogy sem a tudósok, sem maga a tudomány nem megbízható. Megjegyzem, hogy igen gyakran a szakmailag helyes nyilatkozatok mondanivalóját a hatásvadász címek akár az ellenkezőjére fordítják. A híradók egy-két mondatos bejátszásai is jelentős forrásai ennek a jelenségnek, noha itt nincs szó szándékosságról, hanem inkább a probléma nem pontos megértéséről. Itt jegyzem meg, hogy egy-két szórványos kivételtől eltekintve, a magyar média járványkommunikációját alapvetően jónak tartom.

magyarnarancs.hu: Olyan is előfordul, hogy új evidenciák megjelenése arra ösztönzi a szakértőket, hogy visszavonják a korábbi állításaikat, illetve, hogy csak olyan módon tudnak predikciókat tenni, hogy analógiákra hivatkoznak. Ez az, amit nehéz elfogadni a tudományszkeptikusoknak?

BZs: Sajnos az a helyzet, hogy valóban mondunk néha szamárságokat, és nem jellemző, hogy visszavonnánk ezeket. A tudományszkepticizmust nem a megismerés hajtja, hanem a prekoncepcióik megerősítése. Ergo ők örülnek az ellentmondásoknak, mert felnagyítva szembesíthetnek velük. A szellemi vezéreket rendszerint valamilyen profán érdek hajtja, ami lehet anyagi, politikai, vagy egyszerűen csak a szereplési vágy. Az általuk megtévesztett tömegek pszichológiai attűdjeinek komplexebbek a gyökerei: a személyes és a csoportindentitás kifejeződése, ideológiai megerősítés, félelmek és fóbiák, valamint a különféle konspirációs elméletekhez való vonzódás. Mindez rendszerint tanulatlanságra épül, de kiművelt fővel is áldozatai lehetünk a téveszméknek. Igen lényeges tehát, hogy az explicit tudományellenesség ellen nem gyógyír a tények és a tudományos háttér megismertetése, hiszen erre nem fogékonyak.

magyarnarancs.hu: Itthon bizonyos dolgokat nem kommunikálnak, például azt, hogy hány oltott ember fekszik intenzív osztályon. Ez visszaüthet?

BZs: Úgy vélem, hogy kormányzati részről a kommunikációnak az a része, amely az oltás felvételének fontosságára hívja fel a figyelmet, megfelelő, az adatszolgáltatás viszont igen hiányos. A napokban jelent meg egy komoly tudományos lapban egy magyar tanulmány a vakcinák összehasonlításról, amely így utólag részben kárpótolja a korábbi hiányosságokat. Szerintem nem ártana beengedni a sajtó képviselőit a Covid-osztályokra, a vizuális információk jóval hatásosabbak.   

 

Boldogkői Zsolt

Forrás: Boldogkői Zsolt Facebook

magyarnarancs.hu: Fontosnak tartaná a tudományellenes réteg valamilyen módon való befolyásolását. A tudományos konszenzusnak egyben társadalmi konszenzusnak is kellene lennie?

BZs: Mint említettem, ezek az emberek tények bemutatásával nem meggyőzhetők. Fontos megemlíteni, hogy a téveszméket hívő laikusok nem az ellenségeink, hanem ők tulajdonképpen áldozatok. Viszont itt van egy helyzet, amit meg kell oldanunk, ez a társadalom megfelelő szintű immunitásának elérése. Nem szabad hagyni, hogy más emberek is a téveszméik áldozatai legyenek, azért kell bizonyos kényszereket alkalmazni, hogy az oltások felvételére buzdítsuk őket. Ennek eszközei az erős motiváció az oltások felvételére, illetve a kötelező oltás bevezetése.

A járványnak van egy óriási tanulsága: minden hasonló katasztrófahelyzetben a népámítók fellépését törvényes eszközökkel azonnal keményen szankcionálni kell. Meggyőződésem, hogy a társadalmi ellenállás a töredéke lenne a jelenleginek, ha a téveszmék nem folytak volna minden csapból karizmatikus népvezérek prezentációjában. Néhány éve még csak néhány holdkóros fejtett ki nyilvánosan oltásellenes nézeteket, ma már milliós tábora van e téveszmének. Sajnos a fehérköpenyes népámítókon kívül egy másik nagy hatással rendelkező csoportosulás, a "szabadságharcos" entellektüelek a hamisan értelmezett szabadságjogok mellett ágálnak úgy, hogy közben gúnyolják és lehazugozzák a szakma képviselőit, és kétségeket ébresztenek a tudomány megismerésben játszott szerepét illetően.

A szólásszabadságnak korlátai vannak, nem veszélyeztethetjük a járványtani intézkedéseket demagógiával.

magyarnarancs.hu: Úgy érti, hogy mondjuk egy filozófus, politológus, vagy bármilyen tudományos munkát folytató szakember ne vizsgálhasson epidemiológiai intézkedéseket a saját tudományterültének lencséje alatt, akár a szabadságjogokra koncentrálva? 

BZs: Ez érdekes kérdés, két szempontból is. Az egyik, hogy a demokratikus jogaink egyik legfontosabbika a szabad véleménynyilvánítás, illetve hogy a járványnak nem csupán természettudományos aspektusai vannak, sőt laikus állampolgárként is megnyilatkozhatok. Egy komoly járványtani helyzetben nagy károkat okoz amellett kardoskodni, hogy ne legyenek korlátozások, sőt ne kényszerítsünk maszkot se az emberekre, és hogy az oltás mindenkinek a magánügye, mondván, „az én testemmel kizárólag én rendelkezem”. Ezek az emberek diktatúrát vizionálnak a korlátozások kapcsán, ami számomra megmosolyogtató naivitás, mindenesetre példát erre nem találunk a jelen járvány kapcsán. Őszintén szólva nem tudom, mit lehetne tenni ezekkel a nézetekkel szemben. Mivel értelmes emberekről szó, talán a vita segíthet. Csak ugye, itt nem őket, hanem az általuk befolyásolt tömegeket kellene meggyőzni, akik jelentős mértékben átfednek az oltásellenességgel, és így bezárul a meggyőzhetőség köre. Egy dolgot érdemes azonban tudni. Úgy vélem, hogy ezt a társaságot nem a szabadság nemes eszméje hajtja, hanem érdekalapú a megközelítésük. Ezzel nincs baj egyáltalán, csak érdemes helyre tenni a dolgokat.