Állandósítja a rendkívüli állapotot a kormány

Mindig veszélyben

Belpol

A járvány lecsengésével az orosz–ukrán háborúra hivatkozva tartaná fenn a veszélyhelyzetet a kormány. De mi szükségük van a több mint két éve gyakorolt rendeleti kormányzásra?

Nem sokáig tétlenkedett Orbán Viktor ötödik kormánya: egy hónappal az újabb választási győzelem után Varga Judit igazságügyi miniszter benyújtotta az Alaptörvény tizedik módosítását. A parlament előtt a részletes vita szakaszában lévő indítvány a veszélyhelyzet definícióját bővítené; a kormány jelenleg „az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség” esetén hirdethet veszélyhelyzetet, ehhez adná a módosítás „a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa” esetkörét.

A ma érvényben lévő veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatálya június 1-jéig tart, a kormány minden bizonnyal május végén szünteti meg a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetet, hogy egyből újra kihirdethesse a különleges jogrendet, immár az ukrajnai háborúra hivatkozva. A rendeleti kormányzás lehetősége tehát továbbra is adott lesz, hasonlóan ahhoz, amit az elmúlt több mint két évben láttunk. A járvány kitörése óta a kormány összesen háromszor hirdetett veszélyhelyzetet, 2020 nyarán, kora őszén pedig az egészségügyi válsághelyzet volt érvényben, ami szintén rendeleti igazgatást tesz lehetővé, igaz, valamivel korlátozottabb hatáskörrel, mint a veszélyhelyzet. (Az egészségügyi válsághelyzetet az újabb veszélyhelyzetek bevezetésével párhuzamosan is fenntartották és többször meghosszabbították, jelenleg úgy tűnik, hogy június 18-ig tart.)

A veszélyhelyzeti kormányrendeletek az Alaptörvény szerint 15 napig maradnak hatályban, utána az Országgyűlésnek kell felhatalmazást adnia a meghosszabbításukhoz. A gyakorlatban ez úgy működött, hogy a parlament mindhárom veszélyhelyzet kihirdetése után elfogadott egy-egy felhatalmazási törvényt, amivel egy csomagban megadta a felhatalmazást az összes addig meghozott és az összes később meghozandó kormányrendelet meghosszabbításához – számos alkotmányjogász szerint alkotmányellenesen. Valójában még a kormánypárti irányítás alatt álló parlament sem gyakorolt semmilyen ellenőrzést a kormány felett az eddigi veszélyhelyzetekben, és jó okunk van feltételezni, hogy ez a szomszédban dúló háború miatt elrendelt veszélyhelyzetben is így lesz.

 
Pedig őket is felszámolta
Fotó: Bankó Gábor

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.