Állandósítja a rendkívüli állapotot a kormány

Mindig veszélyben

Belpol

A járvány lecsengésével az orosz–ukrán háborúra hivatkozva tartaná fenn a veszélyhelyzetet a kormány. De mi szükségük van a több mint két éve gyakorolt rendeleti kormányzásra?

Nem sokáig tétlenkedett Orbán Viktor ötödik kormánya: egy hónappal az újabb választási győzelem után Varga Judit igazságügyi miniszter benyújtotta az Alaptörvény tizedik módosítását. A parlament előtt a részletes vita szakaszában lévő indítvány a veszélyhelyzet definícióját bővítené; a kormány jelenleg „az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség” esetén hirdethet veszélyhelyzetet, ehhez adná a módosítás „a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa” esetkörét.

A ma érvényben lévő veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatálya június 1-jéig tart, a kormány minden bizonnyal május végén szünteti meg a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetet, hogy egyből újra kihirdethesse a különleges jogrendet, immár az ukrajnai háborúra hivatkozva. A rendeleti kormányzás lehetősége tehát továbbra is adott lesz, hasonlóan ahhoz, amit az elmúlt több mint két évben láttunk. A járvány kitörése óta a kormány összesen háromszor hirdetett veszélyhelyzetet, 2020 nyarán, kora őszén pedig az egészségügyi válsághelyzet volt érvényben, ami szintén rendeleti igazgatást tesz lehetővé, igaz, valamivel korlátozottabb hatáskörrel, mint a veszélyhelyzet. (Az egészségügyi válsághelyzetet az újabb veszélyhelyzetek bevezetésével párhuzamosan is fenntartották és többször meghosszabbították, jelenleg úgy tűnik, hogy június 18-ig tart.)

A veszélyhelyzeti kormányrendeletek az Alaptörvény szerint 15 napig maradnak hatályban, utána az Országgyűlésnek kell felhatalmazást adnia a meghosszabbításukhoz. A gyakorlatban ez úgy működött, hogy a parlament mindhárom veszélyhelyzet kihirdetése után elfogadott egy-egy felhatalmazási törvényt, amivel egy csomagban megadta a felhatalmazást az összes addig meghozott és az összes később meghozandó kormányrendelet meghosszabbításához – számos alkotmányjogász szerint alkotmányellenesen. Valójában még a kormánypárti irányítás alatt álló parlament sem gyakorolt semmilyen ellenőrzést a kormány felett az eddigi veszélyhelyzetekben, és jó okunk van feltételezni, hogy ez a szomszédban dúló háború miatt elrendelt veszélyhelyzetben is így lesz.

 
Pedig őket is felszámolta
Fotó: Bankó Gábor

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Csődközeli helyzetben billeg a BKV

28 milliárd forint hiányzik a BKV idei költségvetéséből a túléléshez. A közlekedési társaság adósságátütemezést kér, a jövő évi működéshez pedig a BKK-val 30 milliárdos hitelkeretre pályázna. Ráadásul mivel az igazgatósági és a felügyelő bizottsági tagok megbízatása lejárt, több hete törvénytelenül működik, ahogy a többi fővárosi cég is.

Fideszes nagymenőknek is feladhatja a leckét a választókerületek átvariálása

Egy miniszter, egy miniszterhelyettes, valamint a kormányszóvivő számára is új feladat lesz megnyernie a körzetét Pest megyében, amennyiben jelöltek lesznek 2026-ban is. Az pedig egyáltalán nem biztos, hogy az ellenzéket akkora csapás érheti, mint elsőre látszik. Megvizsgáltuk a fővárostól északra eső, a Fidesz által átrajzolni tervezett választókerületek helyzetét.