Állandósítja a rendkívüli állapotot a kormány

Mindig veszélyben

Belpol

A járvány lecsengésével az orosz–ukrán háborúra hivatkozva tartaná fenn a veszélyhelyzetet a kormány. De mi szükségük van a több mint két éve gyakorolt rendeleti kormányzásra?

Nem sokáig tétlenkedett Orbán Viktor ötödik kormánya: egy hónappal az újabb választási győzelem után Varga Judit igazságügyi miniszter benyújtotta az Alaptörvény tizedik módosítását. A parlament előtt a részletes vita szakaszában lévő indítvány a veszélyhelyzet definícióját bővítené; a kormány jelenleg „az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség” esetén hirdethet veszélyhelyzetet, ehhez adná a módosítás „a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa” esetkörét.

A ma érvényben lévő veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatálya június 1-jéig tart, a kormány minden bizonnyal május végén szünteti meg a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetet, hogy egyből újra kihirdethesse a különleges jogrendet, immár az ukrajnai háborúra hivatkozva. A rendeleti kormányzás lehetősége tehát továbbra is adott lesz, hasonlóan ahhoz, amit az elmúlt több mint két évben láttunk. A járvány kitörése óta a kormány összesen háromszor hirdetett veszélyhelyzetet, 2020 nyarán, kora őszén pedig az egészségügyi válsághelyzet volt érvényben, ami szintén rendeleti igazgatást tesz lehetővé, igaz, valamivel korlátozottabb hatáskörrel, mint a veszélyhelyzet. (Az egészségügyi válsághelyzetet az újabb veszélyhelyzetek bevezetésével párhuzamosan is fenntartották és többször meghosszabbították, jelenleg úgy tűnik, hogy június 18-ig tart.)

A veszélyhelyzeti kormányrendeletek az Alaptörvény szerint 15 napig maradnak hatályban, utána az Országgyűlésnek kell felhatalmazást adnia a meghosszabbításukhoz. A gyakorlatban ez úgy működött, hogy a parlament mindhárom veszélyhelyzet kihirdetése után elfogadott egy-egy felhatalmazási törvényt, amivel egy csomagban megadta a felhatalmazást az összes addig meghozott és az összes később meghozandó kormányrendelet meghosszabbításához – számos alkotmányjogász szerint alkotmányellenesen. Valójában még a kormánypárti irányítás alatt álló parlament sem gyakorolt semmilyen ellenőrzést a kormány felett az eddigi veszélyhelyzetekben, és jó okunk van feltételezni, hogy ez a szomszédban dúló háború miatt elrendelt veszélyhelyzetben is így lesz.

 
Pedig őket is felszámolta
Fotó: Bankó Gábor

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.