Interjú

„Csak a hibákat kell kijavítani”

Kálló Gergely (Jobbik)

Belpol

Nem sikerült megtartani mandátumát.

Magyar Narancs: Dunaújvárosban nem sikerült megtartani a mandátumát, a fideszes Mészáros Lajos nyert a szavazatok 46,82 százalékával. Ön úgy 2 ezer vokssal maradt le mögötte, nagyjából annyival, amennyit a Mi Hazánk jelöltje szerzett. A Mi Hazánk elvitte a Jobbik-szavazók egy részét?

Kálló Gergely: Nem jobbikosként indultam el, hanem az ellenzéki összefogás jelöltjeként, bár a Jobbik tagja vagyok. Hogy melyik párt mennyi szavazót tudott hozni, meg tudta-e szólítani a saját bázisát, ahhoz meg kell nézni, hogy minden kormányt váltani akaró párt hozzájárult-e a kormányváltáshoz. Sem a Mi Hazánk, sem a jóhiszemű Magyar Kétfarkú Kutya Párt nem járult ehhez hozzá, annak ellenére, hogy ők is kormányt akartak váltani. Itt ülök most az otthonomban az asztalomnál, szemben van egy tükör. Őszintén mondhatom, bele tudok nézni, a többiek pedig gondolkodjanak el azon, hogy ők is meg tudják-e ezt tenni.

MN: Hogyan értékeli az ellenzéki kampányt?

KG: Nyilván mindenki elmondja a saját történetét. Én azt gondolom, hogy voltak problémák ebben a kampányban. A csapatomra, a munkatársaimra, mindenkire, aki segítette a kampányomat, rettenetesen büszke vagyok. Itt helyben mi mindent megtettünk. Nem találok olyan pontot, ahol többet tudtunk volna tenni. Ezt a választást nem helyben, hanem országosan buktuk el. Az országos tendenciák befolyásolták az én választókerületemet is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.