„Ezen nincs mit szépíteni”

Szabó Andrea választásszociológus, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének igazgatóhelyettese

Mi állhat a Fidesz-tarolás hátterében, hogyan mozogtak a választók, és lehet-e egyáltalán választáson kormányt váltani? Szabó Andrea választásszociológussal elemeztük a választási adatokat.

Magyar Narancs: A választást megelőző közvélemény-kutatások közül egyik sem tudta előre jelezni a Fidesz ilyen nagyarányú győzelmét. A legközelebb még a Medián Fidesz-győzelmet mutató kutatása volt, de a legtöbb felmérés szoros versenyt ígért. Miért lehet az, hogy ennyire megbízhatatlanok voltak ezek a kutatások?

Szabó Andrea: Túl sokat várunk a közvélemény-kutatásoktól, pedig ezek csak becsléseket adnak egy adott pillanatban mért szituációról – azt nem tudják megmondani, hogy mi fog történni. Már korábbi mérések is soha nem tapasztalt mértékű mozgásokat mutattak a preferenciákban, és ahhoz képest, amit a közvélemény-kutatók egy héttel a választások előtt láttak, nagyon nagy lehetett a szavazói mozgás. Nekem az a gyanúm, hogy az úgynevezett „átfordulás az utolsó pillanatban” (late swing effect) jelenség következett be, amit a közvélemény-kutatások nem tudnak nyomon követni. Szerintem most Magyarországon is ez történt, egy nagymértékű átfordulás az utolsó pillanatban: 500–600 ezer szavazó a háborús pszichózis miatt az utolsó pillanatban átfordult.

De mintha történt volna egy értékválasztásbeli átalakulás is. A hagyományosan jobboldali vagy inkább polgári, budai körzetekben nagyon nagy győzelmeket arattak az ellenzéki jelöltek, míg az inkább baloldalinak számító pesti oldalon volt, ahol meg kellett küzdeniük. Mintha a polgári szavazók – legalábbis Budapesten – kevésbé a Fidesz mellett szavaztak volna, míg a hagyományos baloldali szavazók egy része – a Fidesztől kapott nagymértékű támogatások és a háborús pszichózis hatására – átfordult volna.

MN: Említette, hogy a korábbi kutatások nagymértékű vándorlást mutattak a szavazótáborok között. Ez milyen irányú volt?

SZA: A magyar választói magatartás meglehetősen statikus, ugyanakkor cirkuláris, van egy ciklushatás is. Két választás között pont félidőben a legalacsonyabb a kormányzó pártok támogatottsága, majd elkezdik visszaszívni azokat a szavazókat, akik az előző választáson már mellette szavaztak. A Fidesz 2014-ben is a bizonytalanok táborából szerezte vissza a 2010-es szavazóit, 2014 és 2018 között pedig, bár jóval kisebb volt az elvándorlás, az a néhány százaléknyi szavazó szintén visszatért, amikor megkapták a hívó szavakat a Fidesztől a migránskampány keretében. Ezt a dinamikát nem vette eléggé figyelembe a politika, és 2022-ben pontosan ugyanez történt. Az előválasztásig úgy tűnt, hogy az elbizonytalanodó szavazókból az ellenzék is tud meríteni. De amikor vége lett az előválasztásnak, következett egy vákuumidőszak, amikor a pártok nem tudtak azzal mit kezdeni, hogy Márki-Zay Péter győzött. A Fidesz viszont következetesen megint elkezdett a saját egykori szavazótáborához beszélni, még határozottabban. Azok a szavazók, akik 2014-ben és 2018-ban már ott voltak a Fidesznél, visszamentek, és volt egy húzó hatás is, ami sok olyan szavazót is magával rántott, akik úgy érezték, hogy úgyis a Fidesz győz. Emellett Orbán Viktor az utolsó héten már vérről beszélt, hogy az ellenzék kiviszi a gyerekeket a frontra, elveszik a gázt és az emberek éhezni fognak. Pontosan ugyanolyan mértékű pszichózist hoztak létre, mint a migránskampány időszakában. Ugyanazok a nagyon erős negatív sztereotípiák hozták vissza a szavazókat a Fideszhez, mint 2018-ban.

MN: Sőt 2018-hoz képest még 100 ezerrel növelte a Fidesz a szavazói számát. Ezzel a fideszes szavazói tömb elérte vajon a határát?

SZA: A határ értelmezhetetlen fogalom a választásszociológiában. A magyar rendszerváltás utáni történelemben a Fidesznek van a legnagyobb szavazatmegtartó és szavazatszerző képessége egyszerre. Stabilan meg tudja őrizni a saját szavazótáborát, és bizonyos ügyeken keresztül képes túlnyúlni azon, és másokhoz is szólni. Jelenleg nincs még egy olyan párt, amely képes lenne erre. Az ukrajnai háború, vagy a háborút megelőzően az elképesztő mennyiségű pénzosztás viszont ilyen, a saját táboron túlnyúló ügyek voltak a Fidesz számára, ezzel pedig szinte folyamként vont magához pluszszavazókat.