Magyar Narancs: Hogyan értékeli a vasárnapi választási eredményeket: az újabb Fidesz kétharmadot, a Mi Hazánk bejutását és az ellenzék vereségét?
Tordai Bence: Rémálom. Közelítően ilyen rossz eredményre sem számítottam, úgyhogy természetesen szíven ütött, és tragikusnak látom.
MN: A Fidesz 2018-hoz képest még növelte is a szavazatainak a számát, az ellenzék viszont majd’ 900 ezerrel kevesebb voksot kapott. Mivel lehet az ellenzéki szavazatok ilyen nagyarányú csökkenését magyarázni?
TB: A legerősebb ok, hogy az utolsó néhány hétben a háború erősen átírta a kampányt, kitakart minden más témát, és ezzel a Fidesz megtalált egy tökéletesen hamis, de az emberek félelmeivel rezonáló narratívát. A rendelkezésére álló felületeken, végtelen csatornákon tolta az emberek agyába, hogy csak ő képviseli a békét, az ellenzék pedig egyenesen háborúpárti. Ezzel a klasszikus putyinista propagandahazugsággal valószínűleg több százezer olyan szavazót állítottak a maguk oldalára, akik kevesebbet foglalkoznak a politikával, és az utolsó pillanatban döntöttek a voksukról.
MN: Ez volt a fő ok, amiért a választás elúszott az ellenzék számára?
TB: Ez volt az, amit nem nagyon lehetett kivédeni. Egy markánsan baloldali, a megélhetési gondokra és a társadalmi egyenlőtlenségekre fókuszáló kampány erősebb, ütősebb lehetett volna, de azzal sem lehetett volna ebben a történelmi helyzetben nyerni. Nincs értelme egymásra mutogatni, és felelőst keresgélni. Én is el tudnám mondani, hogy szerintem hol mentek el szavazatok, ki mivel járult hozzá a vereséghez, de ez most nem lenne túl konstruktív. Arra a kevés dologra inkább, ami megmaradt nekünk, vigyáznunk kell. Az egyik ilyen a szövetség, az együttműködésünk, az egymás iránti bizalmunk. Az ezeket romboló lépéseket nem kultiválom.
MN: Pedig az eredmény után nem sokkal Jakab Péter és Gyurcsány Ferenc rögtön Márki-Zay Pétert kezdte hibáztatni, aki aztán azt mondta, hogy az exjobbikos szavazókat nem lehetett megszólítani, mert nem vette be a gyomruk Gyurcsányt.
TB: Az biztos, hogy mi, párbeszédesek nem veszünk részt ebben, tőlünk nem fognak ilyen nyilatkozatokat hallani. Karácsony Gergely volt az egyik, aki ott maradt MZP-vel az eredményvárón, és felment a színpadra. Ez most közös kudarc és tragédia, és ezért a gyász is közös kellene, hogy legyen. Azt javasolnám magunknak, értem ezalatt a teljes ellenzéket, hogy próbáljunk meg vigyázni a másikra, mert továbbra is csak egymásra számíthatunk. Minden korábbinál nehezebb időszak vár ránk.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
