Csák János bejelentette a magyar-török kulturális évadot

  • narancs.hu
  • 2023. november 20.

Belpol

A Müpa vezérigazgatója, Káel Csaba pedig elmondta, hogy a két nép „hosszú, évszázadokra visszanyúló kapcsolatának állítanak emléket”.

A Török Köztársaság megalakulásának és a magyar-török diplomáciai kapcsolatok felvételének 100. évfordulóját ünnepli a két ország a december 18-án kezdődő, egy teljes éven át tartó és mindkét országban zajló magyar-török kulturális évaddal – jelentette be Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter hétfőn, a Müpában tartott sajtótájékoztatón.

A miniszter „a két ország évtizedekre visszanyúló kiváló kapcsolatairól” beszélt, amiket a kultúra eszközeivel kell támogatni, de aztán arról is, hogy „a két ország múltja sokkal régebbre nyúlik vissza, ezért fontos, hogy a barátságot, az egymás iránti tiszteletet, egymás méltóságának az elismerését időről-időre megerősítsük.”

Gülsen Karanis, Törökország budapesti nagykövete hasonlóan furcsa dolgokat mondott, „mélyen gyökerező és átfogó kapcsolatainkról” beszélt. Felidézte, hogy Törökország 1923. október 29-e óta köztársaság, és Magyarország volt az első ország, amellyel Mustafa Kemal Atatürk 1923. december 18-án nemzetközi együttműködési megállapodást írt alá és Ankarában az Atatürk irányításával létrejött új egyetem egyik első tanszéke a hungarológia volt. Magyarország azon országok között volt, amelyek támogatták a fiatal Törökország fejlesztési kezdeményezését, ezért az Atatürk meghívására számos magyar építész, mérnök és szakember érkezett Törökországba, és hagyta ott kézjegyét a török épületeken, intézményeken - tette hozzá.

Elmondta hogy a jövő évben Budapest mellett Magyarország nyolc városában, Pécsen, Szigetváron, Egerben, Esztergomban, Veszprémben, Kaposváron, Szegeden és Debrecenben is leszenek programok, amelyeken bemutatkozik többek közt a török opera, balettművészet, a modern és hagyományos török táncművészet, vagy zene, de lesznek színházi előadások, kiállítások, irodalmi programok, filmvetítések, gasztronómiai rendezvények és tudományos előadások is.

A nagykövet kiemelte: az évforduló alkalmából, december 18-án Recep Tayyip Erdogan török államfő is Budapestre látogat. (Amikor legutóbb itt járt, török biztonságiak magyar állampolgárt vertek, aminek ügyében a rendőrség nem óhajtott nyomozni.)

Hoppál Péter kormánybiztosként felel az évad lebonyolításáért. Ő arról számolt be, hogy Puskásról és „hungarikonokról” szóló kiállításokat visznek Törökországba.

Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója, és a decemberi megnyitó gála rendezője elmondta: a két nép hosszú, évszázadokra visszanyúló kapcsolatának állítanak emléket.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.