Csák János szerint lemondani a Fudanról olyan, mintha önként levágnánk a fél karunkat

  • narancs.hu
  • 2022. május 18.

Belpol

A leendő kulturális és innovációs miniszter a kulturális bizottság meghallgatásán sem fogyott ki a hasonlatokból, a magyar társadalmat például egy szilvaként képzeli el, az SZFE modellváltásáról pedig a minőségi forradalom jutott eszébe.

Szerda délután a népjóléti bizottság után a kulturális bizottság is meghallgatta Csák János, kultúráért és innovációért felelős miniszterjelöltet – írja a hvg.hu. A meghallgatáson Csák kijelentette:

„A magyar társadalom úgy néz ki, mint egy szilva.

Felül van az úgynevezett elit, lent egy halmozottan hátrányos helyeztű, deprimált réteg, középen pedig higanyként mozog a középosztály. Az alulról való nyitás sosem a pénzen, hanem a kultúrán keresztül működhet.”

A leendő miniszter úgy látja, az előző években az egyetemeken lezajlott az elmúlt harminc év legjobban sikerült modellváltása, ugyanakkor a kormány nem kezdeményezi újabb egyetemek átalakítását.

Csák az SZFE-ről elmondta,

tízszeres túljelentkezés van a Színház és Filmművészeti Egyetem képzéseire, amiről neki a „minőségi forradalom” szókapcsolat jut eszébe.

Az egyetemre a modellváltást megelőző években egyébként sokszor ennél is nagyobb, akár huszonötszörös is volt a túljelentkezés

A momentumos Tóth Endre CEU-val kapcsolatos kérdésére Csák úgy reagált, nem lát problémát abban, hogy „a magyar törvényeket be nem tartó” egyetemet szankcionálták. Hozzátette: „Ilyen még lesz.” A kínai Fudan Egyetemről a leendő kulturális és innovációs miniszter elmondta:

„Nekünk Magyarországon keletre és nyugatra is ki kell tekintenünk, ahogy megteszik ezt a nyugati országok. Mindkét világot értenünk kell, nem a politikai szándék miatt, hanem mert ez a fajta tudás is szükséges ahhoz, hogy Magyarországon innovációk legyenek. Ha ezt a tudást nem hoznánk be, az olyan lenne, mintha önként levágnánk a fél karunkat.” Csák ugyanakkor hozzátette, a Fudan szerinte nem veszélyezteti a Diákváros létrehozását.

A kulturális bizottság előtt a miniszterjelölt a jelenlegi világpolitikai helyzetről is beszélt. Csák kijelentette, az infláció, az energiaárak növekedése és a háború „kataklizmatikus” változásokat okoz. Hozzátette: „Az elmúlt 12 év után igazságtalan a sors, hiszen 2010-ben egy anyagilag és morálisan is tönkrement országot kaptunk, majd hatalmas fejlődés kezdődött, de ekkor beütött a Covid és a mostani helyzet.”

Csák beszélt a családok szerepéről is a társdalomban. Szerinte nagyon sokat elmond a nyugati kultúrákról, hogy egyik nyugati társadalom sem éri el a 2,1-es reprodukciós mutatót. „Ne legyen büntetés, ha gyermek születik” – fogalmazott Csák János Orbán korábbi kijelentéseit visszhangozva, majd hozzátette, szerinte az olyan, generációkon átívelő intézmények tudják fenntartani a nemzetet, mint amilyen például a „dédapáink által alapított” színházak is, amikért érdemes dolgozni.

A kulturális bizottság 12 igen, 5 nem és egy tartózkodás mellett megszavazta Csák Jánost, így minden bizonnyal ő lesz Magyarország kulturális és innovációs minisztere.

A miniszteri meghallgatásokról itt írtunk korábban: Pintér Sándor a közoktatásért felelős belügyminiszterként a kulturális bizottságban is megjelent, egészségügyért felelősként pedig a népjóléti bizottságbanNagy Márton a gazdasági bizottságban beszélt a terveiről, Rogán Antal pedig a nemzetbiztonsági bizottságban beszélt arról, hogy mit vár el a titkosszolgálatoktól

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.