Interjú

„Csak Magyarország alkalmazza”

Gál István László ügyvéd, tanszékvezető egyetemi tanár a kegyelmi jogkör korlátozásáról

Belpol

A parlament az Alaptörvény – lapzártánkkor még ki nem hirdetett – módosításával korlátozta az államfő kegyelmi jogkörét, viszont kiiktatta a miniszteri ellenjegyzés intézményét. Milyen következményekkel járhat ez? A PTE Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi Tanszékének tanárával beszélgettünk.

Magyar Narancs: Ön az ujbtk.hu szakportálon A köztársasági elnöki kegyelem jogintézményének múltja és lehetséges jövője című cikkében már februárban jelezte, hogy az Alaptörvény tervezett módosítása számos problémát vet fel. Különleges példákat is hozott a köz-, illetve az egyéni kegyelem alkalmazásának gyakorlatából.

Gál István László: A kegyelemnek két formája van: az egyéni, valamint a közkegyelem. Az egyéni kegyelmet a köztársasági elnök gyakorolja. Közkegyelmet az Országgyűlés ad, törvénnyel; alapvetően akkor alkalmazzák, ha egyszerre sok emberre vagy emberek egy csoportjára vonatkozik. Közismert példája ennek az 1990-es taxisblokád.

MN: Az embercsempészet vagy annak előkészülete miatt szabadságvesztésüket töltő külföldi elítéltek ún. reintegrációs őrizetbe helyezéséről szóló kormányrendeletet is úgy értékeli, hogy az de facto közkegyelmi döntés volt.

GIL: Így van. Normális esetben a reintegrációs őrizetben levő kap egy elektronikus nyomkövetőt a lábára, folyamatosan otthon kell tartózkodnia, lakhelyét meghatározott idősávokban hagyhatja el, s ha mondjuk orvoshoz kell mennie, azt külön engedéllyel teheti. Olyan, mintha folytatná a büntetését, csak nem a börtönben van.

MN: Az embercsempészeknek viszont kifejezetten feltételül szabták, hogy hagyják el az ország területét – holott aki a reintegrációs őrizet előírásait megszegi, annak számolnia kell azzal, hogy visszakerül a börtönbe.

GIL: Ám ez ilyen esetben ellenőrizhetetlen. Tehát itt egy burkolt közkegyelemről van szó. Ráadásul diszkriminatív elemet is látok: a külföldi embercsempészt kiengedték a börtönből, a magyar állampolgársággal rendelkezőt nem.

MN: Az egyéni kegyelem klasszikus hazai példája Göncz Árpád döntése, aki kegyelmet adott annak az anyának, aki a gyógyíthatatlan, sokat szenvedett gyerekének a fürdővízébe szándékosan beletette a működő hajszárítót.

GIL: Az adott helyzetben nyilvánvaló volt, hogy még csak meg sem fogalmazódott bármiféle bűnös szándék az anyában. Ez tehát valójában a magyar büntetőjog által jelenleg is emberölésnek minősített aktív eutanázia volt, de vannak egyedi estek, amikor indokolt lehet az egyéni kegyelem.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.