Interjú

„Csak Magyarország alkalmazza”

Gál István László ügyvéd, tanszékvezető egyetemi tanár a kegyelmi jogkör korlátozásáról

Belpol

A parlament az Alaptörvény – lapzártánkkor még ki nem hirdetett – módosításával korlátozta az államfő kegyelmi jogkörét, viszont kiiktatta a miniszteri ellenjegyzés intézményét. Milyen következményekkel járhat ez? A PTE Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi Tanszékének tanárával beszélgettünk.

Magyar Narancs: Ön az ujbtk.hu szakportálon A köztársasági elnöki kegyelem jogintézményének múltja és lehetséges jövője című cikkében már februárban jelezte, hogy az Alaptörvény tervezett módosítása számos problémát vet fel. Különleges példákat is hozott a köz-, illetve az egyéni kegyelem alkalmazásának gyakorlatából.

Gál István László: A kegyelemnek két formája van: az egyéni, valamint a közkegyelem. Az egyéni kegyelmet a köztársasági elnök gyakorolja. Közkegyelmet az Országgyűlés ad, törvénnyel; alapvetően akkor alkalmazzák, ha egyszerre sok emberre vagy emberek egy csoportjára vonatkozik. Közismert példája ennek az 1990-es taxisblokád.

MN: Az embercsempészet vagy annak előkészülete miatt szabadságvesztésüket töltő külföldi elítéltek ún. reintegrációs őrizetbe helyezéséről szóló kormányrendeletet is úgy értékeli, hogy az de facto közkegyelmi döntés volt.

GIL: Így van. Normális esetben a reintegrációs őrizetben levő kap egy elektronikus nyomkövetőt a lábára, folyamatosan otthon kell tartózkodnia, lakhelyét meghatározott idősávokban hagyhatja el, s ha mondjuk orvoshoz kell mennie, azt külön engedéllyel teheti. Olyan, mintha folytatná a büntetését, csak nem a börtönben van.

MN: Az embercsempészeknek viszont kifejezetten feltételül szabták, hogy hagyják el az ország területét – holott aki a reintegrációs őrizet előírásait megszegi, annak számolnia kell azzal, hogy visszakerül a börtönbe.

GIL: Ám ez ilyen esetben ellenőrizhetetlen. Tehát itt egy burkolt közkegyelemről van szó. Ráadásul diszkriminatív elemet is látok: a külföldi embercsempészt kiengedték a börtönből, a magyar állampolgársággal rendelkezőt nem.

MN: Az egyéni kegyelem klasszikus hazai példája Göncz Árpád döntése, aki kegyelmet adott annak az anyának, aki a gyógyíthatatlan, sokat szenvedett gyerekének a fürdővízébe szándékosan beletette a működő hajszárítót.

GIL: Az adott helyzetben nyilvánvaló volt, hogy még csak meg sem fogalmazódott bármiféle bűnös szándék az anyában. Ez tehát valójában a magyar büntetőjog által jelenleg is emberölésnek minősített aktív eutanázia volt, de vannak egyedi estek, amikor indokolt lehet az egyéni kegyelem.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.