Interjú

„Ne csak siránkozzanak”

Csőzik László, Érd polgármestere a város lehetőségeiről, a Tisza Pártról, az ellenzéki önkormányzatok erejéről

Belpol

Öt éve 49 százalékkal győzött az ellenzéki összefogás polgármesterjelöltjeként, az idén a Szövetség Érdért színeiben a szavazatok 61 százalékával választották újra. A helyi politika sajátosságairól, az agglomeráció ellenállásáról, a Fidesz és a Tisza Párt lehetséges önkormányzati taktikájáról is beszélgettünk.

 

Magyar Narancs: Korábban arról beszélt, hogy esetleges polgármesteri újraválasztását nem szeretné afféle Fidesz-ellenes szavazásként felfogni. A nagyarányú győzelem után hogyan látja, mennyire szólt ez a választói üzenet mégis a kormánynak, különösen, hogy nem Érd volt az egyetlen település az agglomerációban, ahol a Fidesz jelentős térvesztést kénytelen elkönyvelni?

Csőzik László: Ha elindulunk az M1-estől Biatorbágynál, és végigmegyünk a Dél-Buda környéki karéjon egészen Szigetszentmiklósig, Szigethalomig, ez a terület szinte teljes egészében ellenzékivé vált. Korábban is jelentős volt az ellenzékiek támogatása erre, de most még a maradék kormánypárti helyeken is fordult a kocka. Mondhatjuk, hogy a gyűrűagglomeráció annál is egyértelműbben ellenzéki, ahogyan maga Budapest az. Szociológiai értelemben bizonyára a kiköltözők által hozott politikai elköteleződések is fontosak lehetnek, de talán ennél is meghatározóbb, hogy ezen a környéken vannak komoly politikai teljesítmények. A nagyobb városok ellenzéki polgármesterei szinte mind újráztak: Budaörs, Szentendre, Vác, Szigetszentmiklós, és persze Érd is. És ehhez jöttek új települések, Törökbálinton is váltás történt, a fideszes polgármester távozik.

MN: Kellett ehhez, hogy ne a parlamenti ellenzéki pártok felsorolása, hanem egy helyi egyesület neve álljon a plakátokon?

CSL: Az kellett, hogy a korábbi ellenzéki összefogás ne roppanjon meg, ne üresedjen ki. Voltak helyek, ahol a belső harcok, nézetkülönbségek szétverték a 2019-ben győztes egységet, például az én szülővárosom, Baja is így járt. Az ilyen helyeken fájdalmas bukás lett a következmény, de ahol együtt tudtak maradni az ellenzéki erők, ott nagy eséllyel lehetett újrázni az idén.

MN: A pártok nem nehezményezték, hogy immár nem szerepelnek ott a logóik a jelöltek arca mellett?

CSL: Nehezített pályán kellett talpon maradnunk az elmúlt öt évben, és fontos volt jó előre tisztázni, hogy számunkra Érd az első, és akár a Momentum, a DK, az LMP csak a második lehet. Ezt mindenki elfogadta, támogatta a frakciónkban. Én már két éve jeleztem, eljött az idő, hogy helyben ne pártokkal menjünk tovább, hanem a kialakult városvezetésre alapozva civil irányba építkezzünk. Akkor is, ha az egyes tagok a pártokból jöttek, építsünk fel magunknak egy civil, regionális fókuszú formációt, és ezen belül maradjunk együtt – ez ugyanis a legfontosabb, amit el kell érnünk. A korábbi pártsorminta elengedéséhez ugyanakkor kétségtelenül az a hullám adta meg a végső lökést, amit Magyar Péter és a Tisza Párt keltett.

MN: Az számított, hogy Érden is tartott demonstrációt?

CSL: Érdeklődve figyeltük mi is, milyen hatása lehet annak, hogy itt felbukkan Magyar, és azt hiszem, hogy a közhangulat szempontjából egészen biztosan számított a Tisza körül kialakult eufória. Nem is annyira itt helyben, hanem elsősorban országos szinten, hogy végre valami történik, ami persze aztán helyben is lecsapódott.

MN: A sóskúti akkumulátorbontó ügye mennyire hatott a helyi választásokra?

CSL: Ez vált az egyik fő témává elsősorban Sóskúton és Tárnokon, de nálunk, Érden is volt hatása. A választási eredményekből azt lehet kiolvasni, hogy egyértelműen a beruházás ellen foglalt állást a lakosság, és erre a kormánynak is valamilyen módon reagálnia kell majd. Lázár János már tett is egy olyan gesztust, ami arra utalhat, hogy nem feltétlenül akarják erőből átnyomni a projektet. Legalábbis úgy fogalmazott, nem kell az Andrada-csoport üzemének mindenképpen kiemelt beruházásnak lennie. Nem egészen egyértelmű, de már legalább nyit egy kiskaput.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.