Magyar Narancs: Korábban arról beszélt, hogy esetleges polgármesteri újraválasztását nem szeretné afféle Fidesz-ellenes szavazásként felfogni. A nagyarányú győzelem után hogyan látja, mennyire szólt ez a választói üzenet mégis a kormánynak, különösen, hogy nem Érd volt az egyetlen település az agglomerációban, ahol a Fidesz jelentős térvesztést kénytelen elkönyvelni?
Csőzik László: Ha elindulunk az M1-estől Biatorbágynál, és végigmegyünk a Dél-Buda környéki karéjon egészen Szigetszentmiklósig, Szigethalomig, ez a terület szinte teljes egészében ellenzékivé vált. Korábban is jelentős volt az ellenzékiek támogatása erre, de most még a maradék kormánypárti helyeken is fordult a kocka. Mondhatjuk, hogy a gyűrűagglomeráció annál is egyértelműbben ellenzéki, ahogyan maga Budapest az. Szociológiai értelemben bizonyára a kiköltözők által hozott politikai elköteleződések is fontosak lehetnek, de talán ennél is meghatározóbb, hogy ezen a környéken vannak komoly politikai teljesítmények. A nagyobb városok ellenzéki polgármesterei szinte mind újráztak: Budaörs, Szentendre, Vác, Szigetszentmiklós, és persze Érd is. És ehhez jöttek új települések, Törökbálinton is váltás történt, a fideszes polgármester távozik.
MN: Kellett ehhez, hogy ne a parlamenti ellenzéki pártok felsorolása, hanem egy helyi egyesület neve álljon a plakátokon?
CSL: Az kellett, hogy a korábbi ellenzéki összefogás ne roppanjon meg, ne üresedjen ki. Voltak helyek, ahol a belső harcok, nézetkülönbségek szétverték a 2019-ben győztes egységet, például az én szülővárosom, Baja is így járt. Az ilyen helyeken fájdalmas bukás lett a következmény, de ahol együtt tudtak maradni az ellenzéki erők, ott nagy eséllyel lehetett újrázni az idén.
MN: A pártok nem nehezményezték, hogy immár nem szerepelnek ott a logóik a jelöltek arca mellett?
CSL: Nehezített pályán kellett talpon maradnunk az elmúlt öt évben, és fontos volt jó előre tisztázni, hogy számunkra Érd az első, és akár a Momentum, a DK, az LMP csak a második lehet. Ezt mindenki elfogadta, támogatta a frakciónkban. Én már két éve jeleztem, eljött az idő, hogy helyben ne pártokkal menjünk tovább, hanem a kialakult városvezetésre alapozva civil irányba építkezzünk. Akkor is, ha az egyes tagok a pártokból jöttek, építsünk fel magunknak egy civil, regionális fókuszú formációt, és ezen belül maradjunk együtt – ez ugyanis a legfontosabb, amit el kell érnünk. A korábbi pártsorminta elengedéséhez ugyanakkor kétségtelenül az a hullám adta meg a végső lökést, amit Magyar Péter és a Tisza Párt keltett.
MN: Az számított, hogy Érden is tartott demonstrációt?
CSL: Érdeklődve figyeltük mi is, milyen hatása lehet annak, hogy itt felbukkan Magyar, és azt hiszem, hogy a közhangulat szempontjából egészen biztosan számított a Tisza körül kialakult eufória. Nem is annyira itt helyben, hanem elsősorban országos szinten, hogy végre valami történik, ami persze aztán helyben is lecsapódott.
MN: A sóskúti akkumulátorbontó ügye mennyire hatott a helyi választásokra?
CSL: Ez vált az egyik fő témává elsősorban Sóskúton és Tárnokon, de nálunk, Érden is volt hatása. A választási eredményekből azt lehet kiolvasni, hogy egyértelműen a beruházás ellen foglalt állást a lakosság, és erre a kormánynak is valamilyen módon reagálnia kell majd. Lázár János már tett is egy olyan gesztust, ami arra utalhat, hogy nem feltétlenül akarják erőből átnyomni a projektet. Legalábbis úgy fogalmazott, nem kell az Andrada-csoport üzemének mindenképpen kiemelt beruházásnak lennie. Nem egészen egyértelmű, de már legalább nyit egy kiskaput.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
