Interjú

„Ne csak siránkozzanak”

Csőzik László, Érd polgármestere a város lehetőségeiről, a Tisza Pártról, az ellenzéki önkormányzatok erejéről

Belpol

Öt éve 49 százalékkal győzött az ellenzéki összefogás polgármesterjelöltjeként, az idén a Szövetség Érdért színeiben a szavazatok 61 százalékával választották újra. A helyi politika sajátosságairól, az agglomeráció ellenállásáról, a Fidesz és a Tisza Párt lehetséges önkormányzati taktikájáról is beszélgettünk.

 

Magyar Narancs: Korábban arról beszélt, hogy esetleges polgármesteri újraválasztását nem szeretné afféle Fidesz-ellenes szavazásként felfogni. A nagyarányú győzelem után hogyan látja, mennyire szólt ez a választói üzenet mégis a kormánynak, különösen, hogy nem Érd volt az egyetlen település az agglomerációban, ahol a Fidesz jelentős térvesztést kénytelen elkönyvelni?

Csőzik László: Ha elindulunk az M1-estől Biatorbágynál, és végigmegyünk a Dél-Buda környéki karéjon egészen Szigetszentmiklósig, Szigethalomig, ez a terület szinte teljes egészében ellenzékivé vált. Korábban is jelentős volt az ellenzékiek támogatása erre, de most még a maradék kormánypárti helyeken is fordult a kocka. Mondhatjuk, hogy a gyűrűagglomeráció annál is egyértelműbben ellenzéki, ahogyan maga Budapest az. Szociológiai értelemben bizonyára a kiköltözők által hozott politikai elköteleződések is fontosak lehetnek, de talán ennél is meghatározóbb, hogy ezen a környéken vannak komoly politikai teljesítmények. A nagyobb városok ellenzéki polgármesterei szinte mind újráztak: Budaörs, Szentendre, Vác, Szigetszentmiklós, és persze Érd is. És ehhez jöttek új települések, Törökbálinton is váltás történt, a fideszes polgármester távozik.

MN: Kellett ehhez, hogy ne a parlamenti ellenzéki pártok felsorolása, hanem egy helyi egyesület neve álljon a plakátokon?

CSL: Az kellett, hogy a korábbi ellenzéki összefogás ne roppanjon meg, ne üresedjen ki. Voltak helyek, ahol a belső harcok, nézetkülönbségek szétverték a 2019-ben győztes egységet, például az én szülővárosom, Baja is így járt. Az ilyen helyeken fájdalmas bukás lett a következmény, de ahol együtt tudtak maradni az ellenzéki erők, ott nagy eséllyel lehetett újrázni az idén.

MN: A pártok nem nehezményezték, hogy immár nem szerepelnek ott a logóik a jelöltek arca mellett?

CSL: Nehezített pályán kellett talpon maradnunk az elmúlt öt évben, és fontos volt jó előre tisztázni, hogy számunkra Érd az első, és akár a Momentum, a DK, az LMP csak a második lehet. Ezt mindenki elfogadta, támogatta a frakciónkban. Én már két éve jeleztem, eljött az idő, hogy helyben ne pártokkal menjünk tovább, hanem a kialakult városvezetésre alapozva civil irányba építkezzünk. Akkor is, ha az egyes tagok a pártokból jöttek, építsünk fel magunknak egy civil, regionális fókuszú formációt, és ezen belül maradjunk együtt – ez ugyanis a legfontosabb, amit el kell érnünk. A korábbi pártsorminta elengedéséhez ugyanakkor kétségtelenül az a hullám adta meg a végső lökést, amit Magyar Péter és a Tisza Párt keltett.

MN: Az számított, hogy Érden is tartott demonstrációt?

CSL: Érdeklődve figyeltük mi is, milyen hatása lehet annak, hogy itt felbukkan Magyar, és azt hiszem, hogy a közhangulat szempontjából egészen biztosan számított a Tisza körül kialakult eufória. Nem is annyira itt helyben, hanem elsősorban országos szinten, hogy végre valami történik, ami persze aztán helyben is lecsapódott.

MN: A sóskúti akkumulátorbontó ügye mennyire hatott a helyi választásokra?

CSL: Ez vált az egyik fő témává elsősorban Sóskúton és Tárnokon, de nálunk, Érden is volt hatása. A választási eredményekből azt lehet kiolvasni, hogy egyértelműen a beruházás ellen foglalt állást a lakosság, és erre a kormánynak is valamilyen módon reagálnia kell majd. Lázár János már tett is egy olyan gesztust, ami arra utalhat, hogy nem feltétlenül akarják erőből átnyomni a projektet. Legalábbis úgy fogalmazott, nem kell az Andrada-csoport üzemének mindenképpen kiemelt beruházásnak lennie. Nem egészen egyértelmű, de már legalább nyit egy kiskaput.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Kaland a Botondok házában

Amikor megláttuk szegény doktor Szabót Szentkirályi Alexandra csomagtartójába gyömöszölve, kifacsart végtagokkal, az első reakciónk, mint minden rendes embernek, a segíteni akarás volt. Szabadítsuk ki doktor Szabót menten! – buzgott fel mindannyiónkban a tettvágy. Igen ám, de hogyan?

Netanjahu háborúja

Izrael, vagy inkább az országot önmagával azonosító Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborút indított Iránnal. Az akció deklarált célja az Izraelt létében fenyegető iráni atomprojekt felszámolása.

Az új Közel-Kelet

A Hamász és a Hezbollah után Izrael utolsó nagy ellenfelét is katonai eszközökkel kényszerítené térdre. Az iráni nukleáris ambíciók jövőjén túl immár a teheráni rendszer fennmaradása is kérdéses.