Csaknem kétszeresére nőtt az egyházak oktatási és köznevelési szerepvállalása 2010 óta

  • narancs.hu
  • 2019. december 2.

Belpol

Semjén Zsolt elismerésre méltónak nevezte azt a tényt, hogy az Eurostat szerint Magyarország költi a legtöbbet egyháztámogatásra.

Jelentősen nőtt az egyházak oktatási és köznevelési szerepvállalása 2010 óta – jelentette ki a nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes hétfőn az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtti éves meghallgatásán.

Semjén Zsolt oktatásügyben elért sikereiket a következő számokkal támasztotta alá:

  • az egyházak által fenntartott köznevelési intézményekbe csaknem 220 ezer gyermek jár, ami az összes tanuló 14 százaléka, szemben a korábbi 6 százalékkal;
  • az etikaoktatás, illetve a bevett egyházak által szervezett hit- és erkölcstan már az általános iskolák mind a nyolc évfolyamán működik, és minden második gyermek az utóbbit választja
  • a szociális szakellátások területén 2010-hez képest 15-ről 23 százalékra, a gyermekvédelmi ellátások terén 5-ről 34 százalékra, a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások esetében pedig 11-ről 36 százalékra nőtt az egyházi részarány

Összességében Semjén Zsolt szerint szociális területen az egyházi arány 11 százalékról 33 százalékra, nagyjából háromszorosára emelkedett.
Az egyházaknak juttatott forrásokról közölte: míg 2010-ben 23 milliárd forint állt rendelkezésre, 2011 és 2019 között összesen több mint 731 milliárd forint támogatás jutott az egyházaknak.  
Külön kiemelte a miniszterelnök-helyettes a külhoni egyházi támogatásokat, amelyekre 2010-ben 163 millió forintot fordított az állam, 2011 és 2019 közt a költségvetésben összesen 23,5 milliárd forint volt ez az összeg.

Semjén Zsolt elismerésre méltónak nevezte azt a tényt, hogy az Eurostat szerint Magyarország költi a legtöbbet egyháztámogatásra.

A szakma közben egészen más képet fest a hazai oktatás helyzetéről. Lannert Judit oktatáskutató korábban épp azt nevezte problémának, hogy a magyar oktatáspolitika fókuszában a gyerek jólléte helyett egy múltba révedő nemzeti kánon áll, így nem tudjuk felkészíteni a tanulókat a 21. század kihívásaira.

Vekerdy Tamás pedig nem sokkal a halála előtt beszélt a köznevelési törvény nyáron elfogadott módosításáról, amelyről ezt nyilatkozta lapunknak:

„Nem lehet 9–10 millió ember ügyeit a legfelsőbb íróasztalnál elintézni. A központosítás ismérve, hogy nem működik: a szemétszállítás összeomlik, a tűzoltók nem oda mennek ki, ahol tűz van, mert félreértik a központi segélykérő szolgálattól kapott információt. Nálunk mégis az etatizmus, az állam felsőbbrendűségébe vetett hit uralkodik. Ez egy mánia, így egy ország és a közoktatási rendszere sem tud működni. Visszatér a régi jó, poroszos húsdaráló: hátul betöltöm a gyereket, elöl kijön a méretre vágott alattvaló, a katona, a hivatalnok, a nemzeti közszolga. Állampolgárok helyett engedelmes rabszolgákat nevelünk, ami súlyos bűn, mert roncsolja a nemzeti létet.

Vekerdy az oktatási rendszerről: Állampolgárok helyett engedelmes rabszolgákat nevelünk

A pszichológust a köznevelési törvény módosításáról kérdeztük. A csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban interjút olvashatnak Vekerdy Tamás pszichológussal. A beszélgetés fő témáját a köznevelési törvény július 12-én elfogadott módosítása szolgáltatta, de Vekerdy azt is elmondja, mit gondol a Waldorf Szövetség tárgyalási stratégiájáról, és hogy mi köze a központosított iskolarendszernek a rabszolgatörvényhez.

Leadképünk illusztráció, forrás: MTI/Kiss Gábor

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.