Csaknem kétszeresére nőtt az egyházak oktatási és köznevelési szerepvállalása 2010 óta

  • narancs.hu
  • 2019. december 2.

Belpol

Semjén Zsolt elismerésre méltónak nevezte azt a tényt, hogy az Eurostat szerint Magyarország költi a legtöbbet egyháztámogatásra.

Jelentősen nőtt az egyházak oktatási és köznevelési szerepvállalása 2010 óta – jelentette ki a nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes hétfőn az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtti éves meghallgatásán.

Semjén Zsolt oktatásügyben elért sikereiket a következő számokkal támasztotta alá:

  • az egyházak által fenntartott köznevelési intézményekbe csaknem 220 ezer gyermek jár, ami az összes tanuló 14 százaléka, szemben a korábbi 6 százalékkal;
  • az etikaoktatás, illetve a bevett egyházak által szervezett hit- és erkölcstan már az általános iskolák mind a nyolc évfolyamán működik, és minden második gyermek az utóbbit választja
  • a szociális szakellátások területén 2010-hez képest 15-ről 23 százalékra, a gyermekvédelmi ellátások terén 5-ről 34 százalékra, a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások esetében pedig 11-ről 36 százalékra nőtt az egyházi részarány

Összességében Semjén Zsolt szerint szociális területen az egyházi arány 11 százalékról 33 százalékra, nagyjából háromszorosára emelkedett.
Az egyházaknak juttatott forrásokról közölte: míg 2010-ben 23 milliárd forint állt rendelkezésre, 2011 és 2019 között összesen több mint 731 milliárd forint támogatás jutott az egyházaknak.  
Külön kiemelte a miniszterelnök-helyettes a külhoni egyházi támogatásokat, amelyekre 2010-ben 163 millió forintot fordított az állam, 2011 és 2019 közt a költségvetésben összesen 23,5 milliárd forint volt ez az összeg.

Semjén Zsolt elismerésre méltónak nevezte azt a tényt, hogy az Eurostat szerint Magyarország költi a legtöbbet egyháztámogatásra.

A szakma közben egészen más képet fest a hazai oktatás helyzetéről. Lannert Judit oktatáskutató korábban épp azt nevezte problémának, hogy a magyar oktatáspolitika fókuszában a gyerek jólléte helyett egy múltba révedő nemzeti kánon áll, így nem tudjuk felkészíteni a tanulókat a 21. század kihívásaira.

Vekerdy Tamás pedig nem sokkal a halála előtt beszélt a köznevelési törvény nyáron elfogadott módosításáról, amelyről ezt nyilatkozta lapunknak:

„Nem lehet 9–10 millió ember ügyeit a legfelsőbb íróasztalnál elintézni. A központosítás ismérve, hogy nem működik: a szemétszállítás összeomlik, a tűzoltók nem oda mennek ki, ahol tűz van, mert félreértik a központi segélykérő szolgálattól kapott információt. Nálunk mégis az etatizmus, az állam felsőbbrendűségébe vetett hit uralkodik. Ez egy mánia, így egy ország és a közoktatási rendszere sem tud működni. Visszatér a régi jó, poroszos húsdaráló: hátul betöltöm a gyereket, elöl kijön a méretre vágott alattvaló, a katona, a hivatalnok, a nemzeti közszolga. Állampolgárok helyett engedelmes rabszolgákat nevelünk, ami súlyos bűn, mert roncsolja a nemzeti létet.

Vekerdy az oktatási rendszerről: Állampolgárok helyett engedelmes rabszolgákat nevelünk

A pszichológust a köznevelési törvény módosításáról kérdeztük. A csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban interjút olvashatnak Vekerdy Tamás pszichológussal. A beszélgetés fő témáját a köznevelési törvény július 12-én elfogadott módosítása szolgáltatta, de Vekerdy azt is elmondja, mit gondol a Waldorf Szövetség tárgyalási stratégiájáról, és hogy mi köze a központosított iskolarendszernek a rabszolgatörvényhez.

Leadképünk illusztráció, forrás: MTI/Kiss Gábor

Figyelmébe ajánljuk

Fuss, és tévedj el Budapesten!

Budapestre jött a City Race Euro Tour, egy városi tájfutó rendezvénysorozat. Három napon át futhatunk Budapest különböző részein egy térképpel, amelyen a kukák is fel vannak tüntetve, de az utcanevek nem láthatóak. De mire is jó ez az egész?

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.