Vekerdy az oktatási rendszerről: "Állampolgárok helyett engedelmes rabszolgákat nevelünk"

Belpol

A pszichológust a köznevelési törvény módosításáról kérdeztük.

A csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban interjút olvashatnak Vekerdy Tamás pszichológussal. A beszélgetés fő témáját a köznevelési törvény július 12-én elfogadott módosítása szolgáltatta, de Vekerdy azt is elmondja, mit gondol a Waldorf Szövetség tárgyalási stratégiájáról, és hogy mi köze a központosított iskolarendszernek a rabszolgatörvényhez.

Néhány részlet az interjúból:

Magyar Narancs: Mit gondol arról, hogy egy központi állami szerv fog dönteni a gyerekek iskolaérettségéről?

Vekerdy Tamás: Természetesen ez is baromság. Amíg békén hagyták az óvónőket, általában nagyon jól tudtak dönteni a gyerekek iskolaérettségéről. Ha vitába keveredtek a szülővel, akkor elküldték a nevelési tanácsadóba – utóbbit ma már pedagógiai szakszolgálatnak hívják, nehogy véletlenül értsük, miről van szó. Nem lehet 9–10 millió ember ügyeit a legfelsőbb íróasztalnál elintézni.

A központosítás ismérve, hogy nem működik: a szemétszállítás összeomlik, a tűzoltók nem oda mennek ki, ahol tűz van, mert félreértik a központi segélykérő szolgálattól kapott információt. Nálunk mégis az etatizmus, az állam felsőbbrendűségébe vetett hit uralkodik. (...) Állampolgárok helyett engedelmes rabszolgákat nevelünk, ami súlyos bűn, mert roncsolja a nemzeti létet. (...)

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

MN: Az alternatív iskolák gyakorlatában mit hozhat az új szabály a legfeljebb 30 százalékos eltérésről?

VT: Nehéz megjósolni, mert Magyarországon mindig vannak ügyeskedések, kiskapuk, kibúvók és egyéb mellékutak. Ez nemcsak az iskolarendszerben, de általában az életben sem egészséges, tévútra viszi az emberek és a gyerekek gondolkodását. Kollégáim már az ántivilágban is gyakorta mondták, hogy „majd behúzom a tanterem ajtaját, és azt csinálok, amit akarok”. Tegyük hozzá, ez azóta megnehezedett. A Kádár-korban vagy a rendszerváltás után úgy tartottuk, hogy az iskola betegítő és gyilkos, s azt hittük, ennél rosszabb már nem is lehet. Sajnos lehet rosszabb, ezt most már tisztán látjuk.

A teljes interjút a Magyar Narancs 2019. július 25-i lapszámában találja. Az újságra itt tud előfizetni.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Köszönjük meg a Fidesznek a sok-sok leleplezést!

A Fidesz számára úgy kell a titkos terveket szövő ellenség leleplezése, mint a levegő: egyszerre mutat rá az ellenség vélt szándékaira, és tereli el a figyelmet önmaga alkalmatlanságáról. De hogyan lehet leleplezni hetente valamit, amit már mindenki tud? Hányféle leleplezés van? És hogy jön ide a konyhában ügyködő Magyar Péter? Ezt fejtettük meg.

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.