Schmidt Mária és az incel mozgalom „gondolatai”

Olaj a szűzre

Belpol

Csak elsőre nevetséges az a szöveg, amellyel Schmidt Mária szeptember végén előállt az MCC konferenciáján: az Identitás, mint politikai fegyver című rendezvényen arról beszélt, hogy Nyugaton egyre kevesebb a szex, ami nagy baj. E mögött a röhejesnek tűnő kijelentés mögött egy mind komolyabban veendő életérzés és világmagyarázat áll.

Felszólalásában Schmidt Mária azt fejtegette, hogy a szexuális forradalom igazi haszonélvezői a felső osztálybeli férfiak és nők, akik „háremeket tartanak, válogatnak a szexuális partnerek között”. Az alsó osztályokba tartozó férfiak ellenben nem jutnak nőhöz, ezért aztán a szexuális forradalom mára egyre kevesebb szexet és egyre több boldogtalanságot eredményezett. Nyugaton egyenesen drámai a helyzet, mert ott még inkább ellehetetlenítették a szexet „a #metoo mozgalom visszaélései”, illetve a biológiai nemek elleni harc.

Nem engedi el ’68-at

A Terror Háza főigazgatója elővette a legendákat a beleegyezésük nélkül nemváltó műtétre küldött kiskorúakról is, meg arról, hogy egyre több nyugati nő számol be nemi vágya csökkenéséről, és ezért egyre többen kerülik a nemi érintkezést. A Szex és New York tévésorozatot „oktatófilmként” jellemezte, melynek középpontjában a szexuális forradalom igazi nyertesei, a sikeres nők állnak, miközben a férfiaknak semmi szerep nem jut. Az előadó az önmérsékletet hiányolta a feminista mozgalomból: szerinte a feministák a 20. században mindent elértek; a szexuális forradalom eredménye az emancipáció lett, a nők ma már bármit tanulhatnak és bármilyen állást betölthetnek. „Teljes a győzelem, de nem bírnak leállni” – mondta Schmidt. Ahogy ő sem hagyta abba: 1968 a szabad szexszel és a fogamzásgátlással szétválasztotta a szexet és a reprodukciót, s ezzel felszabadította és magabiztossá tette a nőket, a férfiak válláról pedig a fogamzásgátlás a felelősség terhét vette le. A szex nem járt többé együtt a másik iránti elköteleződéssel, a házasság és a családalapítás felelősségvállalásával. Mindennek az egyik következménye az lett, hogy mind a nőknél, mind a férfiaknál egyre későbbi életkorra tolódott a gyerekvállalás ideje.

Hasonló, hol cizelláltabban, hol trágárabbul megfogalmazott gondolatokat gyakran lehet olvasni az internet sötét bugyraiban, a 4chanen, a 8chanen, a Redditen is, ezeket általában névtelen felhasználók írják. A Fidesz hosszú évek óta importálja az amerikai szélsőjobb kedvelt témáit Donald Trump imádatától kezdve a háttérhatalmazáson át a Magyarországon gyakorlatilag nem létező woke elleni harcig. E következetes szellemi tájékozódás most elért az incel elnevezésű (az involuntary celibate – nem önkéntes cölibátus – rövidítése) szubkultúra nőgyűlöletéhez is, s immár ezzel a munícióval felszerelkezve – mintegy tudományos alapokon – adják elő a párt beszélő fejei a férfiközpontú erőkultusz dicsőítését. Közepesen furcsa, hogy ez az amerikai importtermék Schmidt Mária egy olyan előadásából köszön vissza, amelyben amúgy az amerikanizáció kellemetlen hatásait ecsetelte; az pedig egyenesen bizarr, hogy a szabad nőket kárhoztató szöveg épp Magyarország egyik sikeres és egyedülálló nőjétől érkezik. Schmidt Mária a világ romlásáért azt az általa ócsárolt mozgalmat okolja, amely sokat tett azért, hogy az olyan ambiciózus nők számára, amilyen maga Schmidt is, az életben ne csupán a gyerekszülés és a mosogatás legyen az egyetlen perspektíva.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

BKV: csak semmi pánik, lesz fizetés!

A cég megbízott vezérigazgatója belső körlevélben igyekszik nyugtatni a cég dolgozóit, hogy mindenki megkapja a fizetését júniusban. A szakszervezetek megkezdték az egyeztetéseket arról, milyen eszközökkel éljenek, ha ellehetetlenül a BKV és többi fővárosi szolgáltató cég működése.

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.