Schmidt Mária és az incel mozgalom „gondolatai”

Olaj a szűzre

Belpol

Csak elsőre nevetséges az a szöveg, amellyel Schmidt Mária szeptember végén előállt az MCC konferenciáján: az Identitás, mint politikai fegyver című rendezvényen arról beszélt, hogy Nyugaton egyre kevesebb a szex, ami nagy baj. E mögött a röhejesnek tűnő kijelentés mögött egy mind komolyabban veendő életérzés és világmagyarázat áll.

Felszólalásában Schmidt Mária azt fejtegette, hogy a szexuális forradalom igazi haszonélvezői a felső osztálybeli férfiak és nők, akik „háremeket tartanak, válogatnak a szexuális partnerek között”. Az alsó osztályokba tartozó férfiak ellenben nem jutnak nőhöz, ezért aztán a szexuális forradalom mára egyre kevesebb szexet és egyre több boldogtalanságot eredményezett. Nyugaton egyenesen drámai a helyzet, mert ott még inkább ellehetetlenítették a szexet „a #metoo mozgalom visszaélései”, illetve a biológiai nemek elleni harc.

Nem engedi el ’68-at

A Terror Háza főigazgatója elővette a legendákat a beleegyezésük nélkül nemváltó műtétre küldött kiskorúakról is, meg arról, hogy egyre több nyugati nő számol be nemi vágya csökkenéséről, és ezért egyre többen kerülik a nemi érintkezést. A Szex és New York tévésorozatot „oktatófilmként” jellemezte, melynek középpontjában a szexuális forradalom igazi nyertesei, a sikeres nők állnak, miközben a férfiaknak semmi szerep nem jut. Az előadó az önmérsékletet hiányolta a feminista mozgalomból: szerinte a feministák a 20. században mindent elértek; a szexuális forradalom eredménye az emancipáció lett, a nők ma már bármit tanulhatnak és bármilyen állást betölthetnek. „Teljes a győzelem, de nem bírnak leállni” – mondta Schmidt. Ahogy ő sem hagyta abba: 1968 a szabad szexszel és a fogamzásgátlással szétválasztotta a szexet és a reprodukciót, s ezzel felszabadította és magabiztossá tette a nőket, a férfiak válláról pedig a fogamzásgátlás a felelősség terhét vette le. A szex nem járt többé együtt a másik iránti elköteleződéssel, a házasság és a családalapítás felelősségvállalásával. Mindennek az egyik következménye az lett, hogy mind a nőknél, mind a férfiaknál egyre későbbi életkorra tolódott a gyerekvállalás ideje.

Hasonló, hol cizelláltabban, hol trágárabbul megfogalmazott gondolatokat gyakran lehet olvasni az internet sötét bugyraiban, a 4chanen, a 8chanen, a Redditen is, ezeket általában névtelen felhasználók írják. A Fidesz hosszú évek óta importálja az amerikai szélsőjobb kedvelt témáit Donald Trump imádatától kezdve a háttérhatalmazáson át a Magyarországon gyakorlatilag nem létező woke elleni harcig. E következetes szellemi tájékozódás most elért az incel elnevezésű (az involuntary celibate – nem önkéntes cölibátus – rövidítése) szubkultúra nőgyűlöletéhez is, s immár ezzel a munícióval felszerelkezve – mintegy tudományos alapokon – adják elő a párt beszélő fejei a férfiközpontú erőkultusz dicsőítését. Közepesen furcsa, hogy ez az amerikai importtermék Schmidt Mária egy olyan előadásából köszön vissza, amelyben amúgy az amerikanizáció kellemetlen hatásait ecsetelte; az pedig egyenesen bizarr, hogy a szabad nőket kárhoztató szöveg épp Magyarország egyik sikeres és egyedülálló nőjétől érkezik. Schmidt Mária a világ romlásáért azt az általa ócsárolt mozgalmat okolja, amely sokat tett azért, hogy az olyan ambiciózus nők számára, amilyen maga Schmidt is, az életben ne csupán a gyerekszülés és a mosogatás legyen az egyetlen perspektíva.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."