magyarnarancs.hu: A napokban beszéltem egy ellenzéki, liberális polgármesterrel, aki azt mondta, hogy ha egy pohár bor mellett kötetlenül beszélgetne önnel, akkor valószínűleg az önkormányzatisággal kapcsolatban felmerülő kérdések túlnyomó többségében egyetértenének.
Cser-Palkovics András: Korrekt kapcsolatot ápolok a kollégákkal. A Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) tagjaival – polgármesterekkel, alpolgármesterekkel, jegyzőkkel, aljegyzőkkel – rendszeresen találkozom. A szövetségen belül segítjük egymást, pártállástól függetlenül.
magyarnarancs.hu: Orbán Viktorral is szokott találkozni, aki sokszor megfordul Székesfehérvárott, hiszen ott élnek a szülei. Tudott vele beszélni az önkormányzatok helyzetéről, az elvont hatáskörökről, az adókörnyezetről?
Cs-PA: Olyan egyeztetésre nem került sor vele, amelyen az önkormányzatok és a kihívások kerültek terítékre. De többször volt alkalmunk tárgyalni Gulyás Gergely és Palkovics László miniszterekkel, a Pénzügyminisztérium vezetőivel, a kormány több tagjával, államtitkárokkal, akár a MJVSZ közgyűlési vagy választmányi üléseinek keretében. Arra várunk, hogy milyen lesz az új kormány szerkezete, hova fognak tartozni az önkormányzatok, ki lesz az a miniszter, államtitkár, aki ezzel a területtel foglalkozik majd. Nekünk elsősorban kormányon belül ő tekinthető partnerünknek.
magyarnarancs.hu: Sejti már, hogy ki lehet ez a személy?
Cs-PA: Nem tudom, nincsen róla információm.
magyarnarancs.hu: Kidolgozott egy javaslatcsomagot, amit majd elküld ennek a bizonyos partnernek. Mi lesz akkor, ha nem lesz benne fogadókészség, vagy kellő lobbierő, hogy a javaslatait érvényre juttassa?
Cs-PA: Érdemes megadnunk a lehetőséget, hogy a megalakuló kormányban az ezzel a kérdéskörrel, területtel foglalkozó politikussal tudjunk egyeztetni. Bízom benne, hogy ahogyan az előző években, úgy a jövőben is fogunk tudni eredményeket elérni. Gondolok itt az önkormányzati adósságkonszolidációra, a fejlesztéspolitika átalakítására, a Modern Városok Program elindítására. Ezeket nagyon komoly eredménynek tekintem. Nyilván vannak kihívások is, de én Székesfehérvár és a nagyvárosok nézőpontjából fogalmazok meg javaslatokat, és nem állítanám azt, hogy ezek a teljes önkormányzati világ esetében érvényesek, hiszen települések és települések között jelentős különbségek vannak.
Alapvetően két területen kell egyeztetnünk: a fejlesztési politika nagyon jó irányba megy, soha ekkora források nem álltak a rendelkezésünkre, jó lenne, ha ez így is maradna. A működtetési, üzemeltetési kérdésekben vannak kihívások. A feladatfinanszírozás jó módszertan, de egyes területeken a finanszírozás nagyságrendjéhez hozzá kell nyúlni. Azt is lehet érzékelni, hogy bizonyos hatáskörök, jogkörök hol vannak jobb helyen, a kormánynál vagy az önkormányzatoknál.
magyarnarancs.hu: Székesfehérvár 2021-ben nem kapott kompenzációt a kieső helyi iparűzési adó (hipa) után. Ez befolyásolta a város működtetését? Van olyan fejlesztés, amit késleltetni kellett?
Cs-PA: Nem jelentett problémát, mert a gazdasági növekedés akkora volt, hogy meghaladtuk a 2019-es rekordszintet, ami lényegében kompenzálta a kiesést. Fontos, hogy ez a pénz itt maradt, csak nem az önkormányzatnál, hanem a vállalkozásoknál. Abban bízom, hogy 2023-ban már lehetőség lesz arra, ezek az adóbevételek befolyjanak minden önkormányzathoz, mert nálunk is emelkednek a költségek. Azonban a kompenzációnál fontosabbnak tartom, hogy kialakuljon egy négy évre előrelátható keretrendszer.
magyarnarancs.hu: A Népszava a közelmúltban arról írt, hogy az önkormányzati rendszer átalakítása hamarabb bekövetkezhet, mint ahogyan arra a szektor szereplői számítanak. A cikk szerint ön is tart a hipa teljes eltörlésétől, ami azt jelentheti, hogy vannak ilyen tervek. Tud ilyenről?
Cs-PA: Nem láttam, nem olvastam semmilyen kormányzati, akár előkészítő anyagot, ami az önkormányzati vagy a helyi adórendszer jelentős átalakításáról szólt volna. Bízom benne, hogy nem is készül semmi ilyesmi. Olyan egyeztetésnek lenne értelme, ahol a jogi keretek, hatáskörök, finanszírozások kérdéseit vesszük át. És mikor máskor lenne érdemes erről tárgyalni, ha nem most, az új kormányzati ciklus elején? Szeretném hangsúlyozni, hogy
a hipa szinten tartása nélkül a jelenlegi önkormányzati struktúra működtetése elképzelhetetlen, a közép- és nagyvárosok nem nélkülözhetik ezt az adóbevételt.
magyarnarancs.hu: Tételezzük fel, hogy mégis elvonják a teljes hipát. Mi történne Székesfehérváron, mennyi tartaléka van a városnak?
Cs-PA: Még egyszer mondom, nem értelmezhető a nagyvárosok működtetése hipa nélkül, gyakorlatilag egy percig sem. Fejlesztésekhez, szolgáltatásokhoz, üzemeltetési-működtetési feladatokhoz, egyáltalán az életminőség, a helyi közszolgáltatások javításához elengedhetetlen az iparűzésiadó-bevétel. Őszintén megmondva nem is értem ezt a vitát, mert az elmúlt évek gazdasági növekedését a hipával lehetett elérni. Értelmesebb lenne arról beszélni, hogyan lehetne például a szolidaritási hozzájárulás rendszerét agglomerációs gondolkodással összekötni, hogy ne csak egy közigazgatáson belüli településfejlesztési és üzemeltetési stratégiával rendelkezhessünk.
Több mint 32 ezer olyan ingázó munkavállaló van, aki bejár Székesfehérvárra dolgozni, de nem itt lakik. Ha hozzávesszük a diákokat, és azokat, akik kulturális, sport vagy egészségügyi szolgáltatások miatt jönnek be a városba, akkor elérjük az 50 ezer embert, miközben 100 ezren élnek Székesfehérváron. A nagyságrendek változnak, de a legtöbb nagyvárosnál hasonló a helyzet. Agglomerációs fejlesztési politikára lenne szükség, például a közösségi közlekedés területén. A világ meghaladta már a csak a közigazgatási határokban való gondolkodást.
magyarnarancs.hu: A közelmúltban azzal a javaslattal élt, hogy a szolidaritási hozzájárulást egy agglomerációs alapba kellene fektetni. Erre a javaslatára volt fogadókészség?
Cs-PA: Többször felmerült ez a kérdéskör ebben az időszakban, de mindenki a választás eredményére fókuszált. Álljon fel az új kormány, és utána lehet ilyen javaslatokról tárgyalni. Biztos vagyok benne, hogy ez elő fog kerülni a következő hónapokban. A szolidaritás elvével mindenki egyetért, én a nagyságát tartom aránytalannak. Székesfehérváron kétmilliárd forintnyi hipa esik ki a kkv-k részére adott adókedvezmény következtében, miközben öt és fél milliárd forint szolidaritási adót fizetünk. Ebből is lehet érzékelni, hogy pénzügyi értelemben nálunk nem a hipa a kérdéses. Ha a szolidaritási adó felét egy agglomerációs logikában lehetne, részben állami feladatok finanszírozására elkölteni, akkor a helyi adó mégiscsak helyben tudna megvalósulni.
magyarnarancs.hu: Azzal számol, hogy megnövelik a szolidaritási adó mértékét?
Cs-PA: Ezzel nem számolok.
magyarnarancs.hu: Pedig az államháztartási hiány vagy az infláció adhat erre okot. Nem mellesleg az Európai Bizottság elindította a magyar kormánnyal szemben a jogállamisági mechanizmust, ami uniós források megvonásával járhat.
Cs-PA: Minden településnek pártállástól függetlenül az az érdeke, hogy a kormány és az Európai Unió között szülessen megállapodás, és az uniós források minél hamarabb megérkezhessenek. De leginkább annak örülnék, ha a helyben megtermelt források itt maradnának, abból szépen tudnánk fejlődni. Ezzel lehetne tovább fejleszteni az önkormányzatokat és a helyi demokráciát is. De mindent együttvéve: nem, nem számítok a szolidaritási hozzájárulás megnövelésére.
magyarnarancs.hu: Mit mondanak erről a fideszes városvezetők? Ők hogyan látják az önkormányzatiságot, adókörnyezetet?
Cs-PA: A hipa kompenzációt a városok többsége megkapja. A mi adóerő-képességünk jobb, mint a legtöbb településé, nekünk tudnunk kellett kezelni a helyzetet. A szolidaritási hozzájárulás is csak egy szűkebb kört érint. Nekem az a tapasztalatom ezzel kapcsolatban, hogy mindenki úgy gondolkodik, hogy nem baj, ha van egy „kiegyenlítő mechanizmus”. A szolidaritási adó mértéke az, ami kérdéses, ezt kellene átgondolni, illetve a környékbeli felhasználhatóság fontos lenne. Ebben pártpolitikán átnyúlóan konszenzus van a polgármesterek között.
De azt hadd mondjam el, biztosan nem tett jót az országnak, hogy 2019 ősze után a pártpolitikai küzdelmek színtere lett az önkormányzatiság. Jó lenne, ha a polgármesterek a saját dolgukkal foglalkoznának, ez esetben pedig joggal várhatnánk el,
a kormány tisztelje azt, hogy az önkormányzatokat az önkormányzati vezetők képviselik.
Így több területen kialakulhatnának olyan egyeztetési mechanizmusok, amiből előrelépések fakadhatnának ki.
magyarnarancs.hu: Nagyon kevés olyan kormányinfó van, amikor Gulyás Gergely nem pécézi ki Karácsony Gergely főpolgármestert, illetve Budapestet. Így nem könnyű kimaradni a pártpolitikai csatározásokból.
Cs-PA: Egy ilyen helyzet soha nem fekete és fehér, amikor ilyen nyilatkozatot teszek, akkor önkritikát is megfogalmazok. Az új ciklus jó alkalom arra, hogy akár stílusbeli kérdésekben is pozitív irányba változzunk. A polgármestereknek, nekem is és másoknak is, van ezzel feladata. Például nagyon egyoldalúnak látom a kollégák tájékoztatását egyes esetekben, mondjuk, amikor kormányzati támogatást kapnak, akkor ezt elfelejtik megemlíteni. Ha ezeket a gesztusokat meg tudnák tenni, akkor előre tudnánk lépni.
A polgármesterség azon kevés közéleti tisztség az országban, aminek társadalmi elfogadottsága a politikához képest magas. Egy polgármesternek van lehetősége arra, hogy betemesse az árkokat. Azon választópolgárokat is meg tudja szólítani, akikkel a világ dolgaiban nem ért egyet. A helyi település, mint közös otthon fejlesztése közös nevező. Ebben vannak lehetőségeik a polgármestereknek, amivel érdemes élni. Ha állandóan országos és nemzetközi politizálással vannak elfoglalva, akkor ezt a lehetőséget eldobják. De igen, egyetértek azzal, hogy kettőn áll a vásár: visszafogottságra kérem a kollégákat és a kormány szereplőit is. Gulyás Gergellyel kapcsolatban azt hadd mondjam el, mindig fogadott minket, amikor egyeztetni akartunk vele az önkormányzatokról.
magyarnarancs.hu: Több olyan ellenzéki önkormányzat van, amelyek hiába pályáznak állami forrásokra, esélyük sincs támogatásokat kapni. Nem egyszerű az ároktemetés, ha ebben a kérdésben perifériára szorulnak.
Cs-PA: Rendszeresen nézem a Magyar Közlönyt: látom a fejlesztési forrásokat, amelyek ellenzéki vezetésű településekre is jutnak. Ez így helyes. Nagyon örülnék annak, ha a következő egy-két évtizedben ugyanilyen arányban tudnánk támogatásokhoz jutni.
magyarnarancs.hu: Vác önkormányzata évek óta pályázik az egyik legforgalmasabb, lerobbant útjának a felújítására a Belügyminisztérium erre vonatkozó pályázatán – sikertelenül. De tudok hasonló esetről Érden is. Az ellenzéki városvezetők attól tartanak, hogy a következő két és fél évben a kormány megnehezíti a dolgukat, például az ilyen támogatási források visszatartásával.
Cs-PA: A helyi közösségben van bizalom a Fidesz irányába, amit a választási eredmények bizonyítanak. Ezt a bizalmat erősítheti, ha azok a települések is kapnak támogatásokat, amelyeknek a polgármestere ellenzéki. Ha tőlem kérnének politikai tanácsot, akkor azt mondanám a kormánynak, hogy azt tenne neki a legjobbat a következő két és fél évben, ha nem tenne különbséget pártpolitika alapján a települések között. Nagyobb, pozitívabb eredmény születhet a következő önkormányzati választáson a Fidesz számára, ha így tesz.
magyarnarancs.hu: Lesz közvetlen polgármester-választás 2024-ben? Egyesek ennek kivezetésével számolnak.
Cs-PA: Nem tudok ilyenről, nem tartom reálisnak a kivezetését, és nem is támogatnék ilyen változást. A polgármesteri legitimációhoz a közvetlen választás tartozik. De nem tudok olyanról sem, hogy valahol komolyan felmerült volna ennek a megváltoztatása.
magyarnarancs.hu: Karácsony Gergellyel az ATV-n vitázott a napokban, ahol a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) tízpontos javaslatcsomagja is felmerült. E szerint el kell törölni a szolidaritási hozzájárulást, vissza kell adni a gépjárműadó-beszedés jogát, illetve kárpótolni kell a hipa csökkentéséért az önkormányzatokat. Azt mondta, hogy a választás eredményétől függetlenül ezek érvényes pontok, olyan elemeket tartalmaznak, amelyekkel a polgármesterek többsége egyetért. Lát esélyt arra, hogy valamelyik pontnak eleget tesz a kormány?
Cs-PA: Azt tartanám inkább fontosnak, hogy megfogalmazzuk, mit szeretne az önkormányzati világ, és tudjunk majd tárgyalni a területet képviselő miniszterrel vagy államtitkárral. Biztos lesznek olyan pontok az asztalon, amiket az ellenzéki kollégáim is felvetettek.
magyarnarancs.hu: Soha nem érkezett semmilyen jelzés vagy megjegyzés a párttársaitól, hogy nem kellene ilyen élesen bírálnia a kormány intézkedéseit?
Cs-PA: Egyetlen esetben sem.
magyarnarancs.hu: Ugyan több dologban nem értettek egyet Karácsony Gergellyel, de mégis egy platformra kerültek.
Cs-PA: Az önkormányzati világnak megvan a törvényszerűsége. Egyszer valaki a múltban azt mondta, a rossz úton a kátyú nem jobb- vagy baloldali probléma, hanem a megoldásra váró feladat. Az önkormányzatok tele vannak ilyen problémákkal, kihívásokkal, jövőképpel. Ezért látom fontosnak azt, hogy az önkormányzatiságot kivonjuk az országos pártpolitikából, mert rengeteg döntésünk van, ami mögött nincsenek ideológiai kérdések. Ezért mondtam igent az ATV megkeresésére, és szerintem a főpolgármesterrel jó példával jártunk elől. A jövőben is nyitott vagyok az ilyen meghívásokra.
magyarnarancs.hu: Karácsony Gergely a minap elutazott Brüsszelbe azért lobbizni, hogy az önkormányzatok közvetlenül kapjanak forrásokat az Európai Uniótól. Támogatja ezt az elképzelést?
Cs-PA: Minden önkormányzat örül a forrásoknak, de sokkal fontosabb lenne, ha a kormány és az unió között megszületnének a megállapodások. Egyébként közvetlen lehívható uniós támogatások jelenleg is rendelkezésre állnak, amiket a települések, köztük Székesfehérvár sem használ ki kellő hatékonysággal. Ebben fejlődünk kell.
magyarnarancs.hu: Arra számít, hogy az uniós nyomásgyakorlás miatt a kormány változtat az önkormányzati politikáján?
Cs-PA: Nem tudok róla, hogy az önkormányzati támogatáspolitika része lenne ennek a vitastruktúrának. Egyébként is a legnagyobb fejlesztési források nem az uniótól, hanem a kormánytól érkeznek a településekre.
magyarnarancs.hu: Pár hónapja egy interjúban azt mondta, hogy fontos az önkormányzatok önállósága. Vannak ma még ténylegesen önálló önkormányzatok Magyarországon?
Cs-PA: Abszolút létezik önkormányzatiság: a forrásaikról, az intézményhálózataikról, a fejlesztéseikről, a helyi szolgáltatásokról a települések hozhatnak döntést. Az alapelvek léteznek, finanszírozhatósági kérdések vetődnek fel. De olyat nem tapasztalok, mint 2010 előtt, amikor a feladatok nőttek, de kevesebb forrás állt rendelkezésre. Akkor az önkormányzatiság valóban kiüresedett.
Az a polgármester, aki azt mondja, hogy ma nem tud önkormányzatként dolgozni, működni, fejleszteni, döntéseket hozni, szerintem félreinformálja a településen élőket.
Azt kockáztatja, hogy azt gondolják az emberek, hogy az önkormányzati világ nem cselekvőképes. Ez annak a lehetőségét teremti meg, hogy az állam elvegyen feladatköröket. Az önkormányzatoknak pont nem ez az érdeke. Azt kell az asztalra tenni, hogy mely feladatokat tudjuk jól ellátni.
magyarnarancs.hu: Az építésügyi jogkörök elvonása nem mond ezeknek ellent?
Cs-PA: Az építésügyi hatáskörök szerintem is jobb helyen voltak az önkormányzatoknál. De ezt azért nem szabad az önkormányzatiság felől megközelíteni, mert például a megyei jogú városok megkapták a megyei hatókőrű múzeumokat, könyvtárakat, ami pedig jó döntés volt. Pro és kontra vannak változások. Értékelni kell, hogy mi van jó és rossz helyen, ennek most van itt az ideje.
(Címlapképünk forrása: Cser-Palkovics András Facebook)
