Cser-Palkovics arról panaszkodik, hogy senki nem akar energiát vagy gázt adni az önkormányzati intézményeknek

  • narancs.hu
  • 2022. augusztus 30.

Belpol

Ha mégis, tízszeres áron.

"Az emberek életének mindennapi, legfontosabb környezete az a település, ahol családjukkal élnek. Ha van azonban valami, amit Európában ma közvetlenül óriási veszély és válság fenyeget, az éppen a települések, a falvak és a városok világa, a helyi közszolgáltatások biztosítása" - írja Facebook-on közzétett posztjában Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere.

A politikus arról ír, hogy az egész Európát fenyegető energiaválság lecsapni készül a helyi közösségekre is, és aki figyelmesen nézi a híreket, az már hallja is a figyelmeztető hangokat, nemcsak Európából, hanem egyre többször Magyarországról is.

Van, ahol azt halljuk, hogy lekapcsolják vagy korlátozzák a közvilágítást, bezárják az uszodákat, a sportlétesítményeket, a színházakat, lemondják a rendezvényeket, villogóra állítják a közlekedési lámpákat. Van, ahol nincs gáz a távfűtéshez, amott megduplázzák az árát. Félek, hogy ezek az európai példák csak a válság kezdetét jelzik, az első dominók, amiből azonban általános, szinte minden települést érintő döntéskényszer is lehet. Hazánkban is!

Cser-Palkovics szerint a felelős városvezetők már hetek óta vért izzadnak, hogy biztosítsák valahogy a településük legalapvetőbb szolgáltatásainak (pl. óvoda, bölcsőde, nyugdíjasotthonok, közösségi közlekedés, háziorvosi rendelők) őszi, téli működtetését. Majd megjegyzi, hogy már ajánlatot sem kapnak az energiaszektortól a villamosenergia, valamint a gáz beszerzésére kiírt pályázatokon.

Jól értik: egyre többször fordul elő, hogy senki nem akar energiát vagy gázt adni intézményeinknek. Ha pedig kapunk is ajánlatot, akkor a tavalyi árhoz képest sokszoros, immáron szinte TÍZSZERES ÁRON!

Ahogy a polgármester írja: ez egyszerűen egyre több területen kifizethetetlen. Ezért szerinte ma az a legfontosabb kérdés, hogy mivel, mennyiért és miből fűtjük majd az óvodát, a kórházat vagy éppen a nyugdíjasotthont.

Igen, fontosak az elméleti viták is, és bízzunk benne, hogy jól kezeljük majd ezt a válságot, de ez leálló, csődbe menő településekkel és megszűnő helyi szolgáltatásokkal nem fog sikerülni. A probléma minden európai várost és falut érint. A problémát azonban nem a települések okozták, mi csak elszenvedői vagyunk a háború és a rossz döntésekből fakadó európai energiaválság következményeinek.

A politikus hozzáteszi: ezt a problémát csak lokálisan megoldani nem lehet. Szerinte az önkormányzatiság a cselekvőképességről is szól, ezért hetek óta számolnak és döntéseket készítenek elő, melyeknek az a célja, hogy "legalább az alapvető (törvényileg kötelező) helyi közszolgáltatásokat és a munkahelyeket biztosítani tudjuk".

Cser-Palkovics azzal zárja posztját, hogy már ezen a héten tájékoztatást fog adni a székesfehérvári számokról és a megoldási irányokról is. Utóbbiakkal kapcsolatban pedig majd a közgyűlés hoz döntéseket.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.