Csöveseknek és kommunistáknak nevezte a kormánysajtó a Politikatörténeti Intézet kutatóit, most visszaszóltak

  • narancs.hu
  • 2018. augusztus 19.

Belpol

Évek óta próbálja megszerezni a kormány a Politikatörténeti Intézet épületét.

Évek óta próbálja megszerezni a kormány a Kúria számára a Kossuth tér oldalán, az Alkotmány u. 2. alatt álló Politikatörténeti Intézet épületét. Eddig nem járt sikerrel, a jogi vegzálás mellett most épp a sajtóját vetette be az intézmény ellen: több lapban is kommunistának bélyegezték a társadalomtudósokat, történészeket. A Magyar Időkben meg egyenesen csövesnek nevezték a kutatóintézet munkatársait. Ezekre a mocskolódásokra reagált a PTI részletes Facebook-bejegyzésben, hogy világos legyen, mi történik az intézet berkein belül.

A poszt szerint megbecsült akadémikusok dolgoznak a PTI-ben, köztük sok fiatal, akik rengeteg pályázatot nyernek, többféle kutatási témában.

„Munkatársaink rendszeresen jelentetnek meg tudományos közleményeket, monográfiákat és ismeretterjesztő műveket, publikációik nyomon követhetőek a Magyar Tudományos Művek Tárában is. Ezek pozitív szakmai és laikus visszhangjáról könnyen hozzáférhető ismertetések, bírálatok tucatjai tanúskodnak. Aki pedig ezeken túl is hozzá szeretne szólni munkánkhoz, nyugodtan megteheti – de érdemes előbb talán tanulmányoznia azokat” – írja Egry Gábor főigazgató.

Az intézetet könyvtára miatt számos kutató keresi fel az egyetemektől az akadémiai és állami kutatóintézetekig, mint amilyen a NEB vagy a Veritas. De ösztöndíjasaik között találni olyan Fidesz-közeli nevek is, mint Mráz Ágoston Sámuel, Cser-Palkovics András vagy Fricz Tamás.

„Magánintézményként természetesnek gondoljuk, hogy elkötelezettek vagyunk olyan értékek iránt, mint az egyenlőség (és ezen belül a minőségi kultúrához való hozzáférés), az igazságosság, a szegényekkel, elnyomottakkal való tevőleges szolidaritás, és mindezek alapján hiszünk benne, hogy felépíthető egy a mainál jobb világ és benne Magyarország. (…) Mindehhez a munkához immár nyolc éve semmilyen közvetlen állami támogatást nem kapunk.”

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.