Csöveseknek és kommunistáknak nevezte a kormánysajtó a Politikatörténeti Intézet kutatóit, most visszaszóltak

  • narancs.hu
  • 2018. augusztus 19.

Belpol

Évek óta próbálja megszerezni a kormány a Politikatörténeti Intézet épületét.

Évek óta próbálja megszerezni a kormány a Kúria számára a Kossuth tér oldalán, az Alkotmány u. 2. alatt álló Politikatörténeti Intézet épületét. Eddig nem járt sikerrel, a jogi vegzálás mellett most épp a sajtóját vetette be az intézmény ellen: több lapban is kommunistának bélyegezték a társadalomtudósokat, történészeket. A Magyar Időkben meg egyenesen csövesnek nevezték a kutatóintézet munkatársait. Ezekre a mocskolódásokra reagált a PTI részletes Facebook-bejegyzésben, hogy világos legyen, mi történik az intézet berkein belül.

A poszt szerint megbecsült akadémikusok dolgoznak a PTI-ben, köztük sok fiatal, akik rengeteg pályázatot nyernek, többféle kutatási témában.

„Munkatársaink rendszeresen jelentetnek meg tudományos közleményeket, monográfiákat és ismeretterjesztő műveket, publikációik nyomon követhetőek a Magyar Tudományos Művek Tárában is. Ezek pozitív szakmai és laikus visszhangjáról könnyen hozzáférhető ismertetések, bírálatok tucatjai tanúskodnak. Aki pedig ezeken túl is hozzá szeretne szólni munkánkhoz, nyugodtan megteheti – de érdemes előbb talán tanulmányoznia azokat” – írja Egry Gábor főigazgató.

Az intézetet könyvtára miatt számos kutató keresi fel az egyetemektől az akadémiai és állami kutatóintézetekig, mint amilyen a NEB vagy a Veritas. De ösztöndíjasaik között találni olyan Fidesz-közeli nevek is, mint Mráz Ágoston Sámuel, Cser-Palkovics András vagy Fricz Tamás.

„Magánintézményként természetesnek gondoljuk, hogy elkötelezettek vagyunk olyan értékek iránt, mint az egyenlőség (és ezen belül a minőségi kultúrához való hozzáférés), az igazságosság, a szegényekkel, elnyomottakkal való tevőleges szolidaritás, és mindezek alapján hiszünk benne, hogy felépíthető egy a mainál jobb világ és benne Magyarország. (…) Mindehhez a munkához immár nyolc éve semmilyen közvetlen állami támogatást nem kapunk.”

Figyelmébe ajánljuk

Köszönjük meg a Fidesznek a sok-sok leleplezést!

A Fidesz számára úgy kell a titkos terveket szövő ellenség leleplezése, mint a levegő: egyszerre mutat rá az ellenség vélt szándékaira, és tereli el a figyelmet önmaga alkalmatlanságáról. De hogyan lehet leleplezni hetente valamit, amit már mindenki tud? Hányféle leleplezés van? És hogy jön ide a konyhában ügyködő Magyar Péter? Ezt fejtettük meg.

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.