Csöveseknek és kommunistáknak nevezte a kormánysajtó a Politikatörténeti Intézet kutatóit, most visszaszóltak

  • narancs.hu
  • 2018. augusztus 19.

Belpol

Évek óta próbálja megszerezni a kormány a Politikatörténeti Intézet épületét.

Évek óta próbálja megszerezni a kormány a Kúria számára a Kossuth tér oldalán, az Alkotmány u. 2. alatt álló Politikatörténeti Intézet épületét. Eddig nem járt sikerrel, a jogi vegzálás mellett most épp a sajtóját vetette be az intézmény ellen: több lapban is kommunistának bélyegezték a társadalomtudósokat, történészeket. A Magyar Időkben meg egyenesen csövesnek nevezték a kutatóintézet munkatársait. Ezekre a mocskolódásokra reagált a PTI részletes Facebook-bejegyzésben, hogy világos legyen, mi történik az intézet berkein belül.

A poszt szerint megbecsült akadémikusok dolgoznak a PTI-ben, köztük sok fiatal, akik rengeteg pályázatot nyernek, többféle kutatási témában.

„Munkatársaink rendszeresen jelentetnek meg tudományos közleményeket, monográfiákat és ismeretterjesztő műveket, publikációik nyomon követhetőek a Magyar Tudományos Művek Tárában is. Ezek pozitív szakmai és laikus visszhangjáról könnyen hozzáférhető ismertetések, bírálatok tucatjai tanúskodnak. Aki pedig ezeken túl is hozzá szeretne szólni munkánkhoz, nyugodtan megteheti – de érdemes előbb talán tanulmányoznia azokat” – írja Egry Gábor főigazgató.

Az intézetet könyvtára miatt számos kutató keresi fel az egyetemektől az akadémiai és állami kutatóintézetekig, mint amilyen a NEB vagy a Veritas. De ösztöndíjasaik között találni olyan Fidesz-közeli nevek is, mint Mráz Ágoston Sámuel, Cser-Palkovics András vagy Fricz Tamás.

„Magánintézményként természetesnek gondoljuk, hogy elkötelezettek vagyunk olyan értékek iránt, mint az egyenlőség (és ezen belül a minőségi kultúrához való hozzáférés), az igazságosság, a szegényekkel, elnyomottakkal való tevőleges szolidaritás, és mindezek alapján hiszünk benne, hogy felépíthető egy a mainál jobb világ és benne Magyarország. (…) Mindehhez a munkához immár nyolc éve semmilyen közvetlen állami támogatást nem kapunk.”

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.