Csöveseknek és kommunistáknak nevezte a kormánysajtó a Politikatörténeti Intézet kutatóit, most visszaszóltak

  • narancs.hu
  • 2018. augusztus 19.

Belpol

Évek óta próbálja megszerezni a kormány a Politikatörténeti Intézet épületét.

Évek óta próbálja megszerezni a kormány a Kúria számára a Kossuth tér oldalán, az Alkotmány u. 2. alatt álló Politikatörténeti Intézet épületét. Eddig nem járt sikerrel, a jogi vegzálás mellett most épp a sajtóját vetette be az intézmény ellen: több lapban is kommunistának bélyegezték a társadalomtudósokat, történészeket. A Magyar Időkben meg egyenesen csövesnek nevezték a kutatóintézet munkatársait. Ezekre a mocskolódásokra reagált a PTI részletes Facebook-bejegyzésben, hogy világos legyen, mi történik az intézet berkein belül.

A poszt szerint megbecsült akadémikusok dolgoznak a PTI-ben, köztük sok fiatal, akik rengeteg pályázatot nyernek, többféle kutatási témában.

„Munkatársaink rendszeresen jelentetnek meg tudományos közleményeket, monográfiákat és ismeretterjesztő műveket, publikációik nyomon követhetőek a Magyar Tudományos Művek Tárában is. Ezek pozitív szakmai és laikus visszhangjáról könnyen hozzáférhető ismertetések, bírálatok tucatjai tanúskodnak. Aki pedig ezeken túl is hozzá szeretne szólni munkánkhoz, nyugodtan megteheti – de érdemes előbb talán tanulmányoznia azokat” – írja Egry Gábor főigazgató.

Az intézetet könyvtára miatt számos kutató keresi fel az egyetemektől az akadémiai és állami kutatóintézetekig, mint amilyen a NEB vagy a Veritas. De ösztöndíjasaik között találni olyan Fidesz-közeli nevek is, mint Mráz Ágoston Sámuel, Cser-Palkovics András vagy Fricz Tamás.

„Magánintézményként természetesnek gondoljuk, hogy elkötelezettek vagyunk olyan értékek iránt, mint az egyenlőség (és ezen belül a minőségi kultúrához való hozzáférés), az igazságosság, a szegényekkel, elnyomottakkal való tevőleges szolidaritás, és mindezek alapján hiszünk benne, hogy felépíthető egy a mainál jobb világ és benne Magyarország. (…) Mindehhez a munkához immár nyolc éve semmilyen közvetlen állami támogatást nem kapunk.”

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.