cyber hírek

  • Narancs
  • 2005. április 14.

Belpol

cyber hírek

Internet a konnektorból Az Európai Bizottság a hét végén meghatározta az "internet az elektromos hálózaton" rendszerekre vonatkozó keretfeltételeket. Ezzel a remények szerint új lökést kaphat a világszerte 40 országban próbaüzemben működő új technológia. A bizottság a lépéstől olcsóbb és szélesebb rétegek számára elérhető hozzáférést remél a szélessávú internethez.

Börtön a spammernek Kilenc évre ítélte egy virginiai bíróság a spamkirályt, Jeremy Jaynest. A spammer 24 millió dollárt (4,5 milliárd forintot) szedett össze magának pornóképeket és hamisított termékeket kínálgató kéretlen reklámleveleivel.

Online tévéadás Az MTV zenecsatorna ingyenes internetes műsorszórást indít április 25-én. Eleinte olyan népszerű műsorai lesznek elérhetőek, mint az Osbournes. Az MTV Overdrive webszájtot a nagy sávszélességű kapcsolattal bíró internetezők érhetik majd el.

Bajor népszavazás A bajor belügyminisztériumba eljuttatott 34 ezer aláírással hivatalos formát öltött az a népszavazási kezdeményezés, amely a tartomány területén az önkormányzatoknak nagyobb beleszólást követel a mobiltornyok helyének kijelölésénél.

Bedrótozzák Etiópiát Három éven belül egész Etiópiában hozzá lehet majd férni az internethez, jelentette be a világ egyik legszegényebb országának miniszterelnöke. Az etióp kormány a Cisco Systemsszel együttműködve már megkezdte 6200 mérföldnyi optikai kábel lefektetését. A projekt 40 millió dollárba kerül.

Google házivideók Larry Page Google-alapító hétfőn, egy San Franciscó-i konferencián jelentette be, hogy vállalatuk nyilvánosságra hozza azokat a házivideókat, amelyeket a felhasználók saját kezűleg készítettek, és elküldik a cégnek. A Google minden beküldött anyagot publikálna, a film tartalmától függetlenül.

Kínai cenzúra A kínai cenzúra megtiltotta az internetszolgáltatóknak azon webhelyek elérhetővé tételét, amelyek jelentéseket, méltatásokat közölnek az elhunyt II. János Pál pápáról. A kínai katolikus egyháznak tizenkétmillió híve van.

Japán is a Holdra készül Kísérőbolygónk manapság igen népszerű, most a japánok jelentették be, hogy húsz éven belül személyesen is meglátogatnák - adta hírül az Index. Persze a szürke golyóbist nem csak ők szeretnék meghódítani. Az európai Smart-1 űrszonda már a Hold körül keringve gyűjti az adatokat, a néhány sikeres műholdfellövésen fellelkesült indiai és kínai űrkutatók pedig három éven belül akarnak hasonló küldetést indítani. Az Egyesült Államok merész álmodozói a Marsra irányuló küldetésekben használnák ugródeszkaként az égitestet. A japán űrkutatási hivatal, a JAXA nem véletlenül állt elő új tervekkel, nagyobb állami támogatást szeretnének projektjeikhez. Most évente 2 milliárd dollárt kapnak, de 2,6 milliárdot szeretnének, ami még mindig eltörpül az amerikai űrkutatók évi 16 milliárd dolláros támogatása mellett. A tervekkel két hónappal azután állt elő a JAXA, hogy sikeresen fellőtt egy kommunikációs műholdat. 2003 novemberében nem voltak ilyen szerencsések: a rakéta a szállítmányával együtt felszállás közben megsemmisült, és emiatt az egész űrprogramot szüneteltették. 2003 decemberében a Marsra készülő Nozomi nevű űrszondájukat is elvesztették, mert a szerkezet menet közben meghibásodott és letért kitűzött pályájáról.

Lépegető robot Elborult agyú japán tudósok megalkották a lépegető harci robotot - adta hírül az Index. A Land Walkernek elkeresztelt csillogó-villogó acélszerkezet három méter negyven centi magas, súlya komoly fegyverhez méltóan eléri az egy tonnát. A szerkezetet egy mindössze 250 köbcentis motor hajtja, ahhoz képest nem is rossz a másfél kilométer per órás utazósebesség. Az egyszemélyes járművet fegyverekkel is felszerelték: jobb oldalán a helikopterekről és a Terminator-filmekből ismert forgócsöves gépfegyvert találjuk, a másik oldalon egy lézerfegyvernek tűnő szerkezetet. A harci robot ártalmatlan, a fegyverek gumilövedéket lőnek ki, ami talán fáj, de legalább nem szakítja át a hasfalat. További részletek japánul és videó: www.sakakibara-kikai.co.jp/products/other/LW.htm

Látásjavító csip Amerikai kutatók olyan csipet készítettek, amely segít elejét venni a retinitis pigmentosa nevű szembetegségnek, írta az Index a The Register nyomán. A Londonban a napokban zajló Vision 2005 konferencián bemutatott csip ráadásul az egyik szembe ültetve a másik szem látását is javítja, állítják a kutatók, bár e jelenséget egyelőre nem értik: nem tudni, miért hat a fénydiódákkal borított csip arra a szemre, amelybe be sem ültették; miért hat a retinának azon területeire, amelyeket a műtét során nem is érintettek; és mi lehet annak a magyarázata, hogy javítja a színfelismerő képességet, miközben maga a csip nem képes megkülönböztetni egymástól a színeket. A csipet a kísérletek során tíz önkéntes szemébe ültették be, akiknek látásában meglepő mértékű javulást tapasztaltak. Egy páciens arról számolt be, hogy hatására fejlődött kontrasztérzékelő képessége, és az operációt követően meg tudta különböztetni a sötétebb és világosabb felületeket, míg azelőtt csak szürkés ködfelhőt látott. Egy másik beteg azt mondta: a műtétet követően történt meg az, hogy húsz év után először képes volt látni a kék színt.

Műholdképek a Google-tól A webkereső a maps.-google.com címen csökkentett felbontással elérhetővé tette az interneten azt a műholdas felülnézeti térképet, amelynek eredeti változata tízcentis részletességgel jeleníti meg az Egyesült Államok területének felét, beleértve az összes amerikai nagyvárost - adta hírül az Index. A felvételeket a Google a néhány hónapja elérhetővé tett hagyományos, utcaneveket tartalmazó digitális térképpel együtt adja. A térkép együttműködik a Google adatbázisával, így ha valaki a New York-i Lincoln Centerre keres, a Google társítja már létező címadatbázisát a műholdas felvételekkel. A rendszer alapjául szolgáló műholdas térképszoftvert a Keyhole (www.keyhole.com) fejlesztette, London, Mexikóváros és Amszterdam mellett megtalálható benne Moszkva, Bagdadon kívül még kilenc iraki város, illetve Havanna, Peking, Kabul és Phenjan is. A legtöbb város 70 centiméteres részletességgel szerepel, az űrfelvételek 1999-től 2004-ig készültek, és jórészt a NASA műholdas Blue Marble projektjéből származnak.

Figyelmébe ajánljuk

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.