Demeter Szilárd hatszemközt beszélgetett Orbánnal és Csákkal a kinevezéséről

Belpol

A PIM jelenlegi, a Magyar Nemzeti Múzeum új főigazgatója irányíthatja a hat múzeumból álló holdingot.

Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum új főigazgatója március 6-tól lép hivatalba, a Kossuth rádióban el is magyarázta, miért van szükség a létrejövő Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központra, amiben az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Természettudományi Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum és a Petőfi Irodalmi Múzeum koordináltan fog működni.

Demeter az „együtt erő” metaforával jellemezte a konstrukciót. A koordinált együttműködéssel azt kell elérni, hogy ezek a múzeumok közösen tudjon olyan közönségszolgálatot végezni, olyan múzeumpedagógiát és tudásátadást művelni, amely a magyar nemzeti kulturális identitást egységében tudja megmutatni.

Elmondta, hogy nem szereti a művészeti életre az elmúlt évtizedekben jellemző gettó logikát, amely szerint külön vannak az írók, a képzőművészek, a zenészek, és nehéz az átjárás közöttük. Ez nem tesz jót, mert a kultúra egységes egész – mutatott rá, kiemelve:

az 1970-80-as években még sokkal természetesebben, organikusabban működött ez Magyarországon.

Demeter Szilárd, hozzáfűzte, hogy amikor L. Simon László főigazgató távoztakor a Magyar Nemzeti Múzeum identitása körüli beszélgetések megkezdődtek, akkor arra kereste a választ, hogy ha most alapítanánk egy nemzeti múzeumot, akkor az miről szólhatna.

Mindarról szól, ami most szerteszét, a gyöngeség állapotában, különböző intézményekben van kiszervezve: „Az én forradalmi javaslatom arról szólt, hogy állítsuk vissza egységbe azt, ami eredetileg is úgy alapítódott.”

Az Indexnek már nyilatkozott a kultúra erős embere

A kormányhoz közeli Indexnek Demeter Szilárd elmesélte azt is, hogy bár a Nemzeti Múzeum élére hivatalos pályázat útján lehetett aspirálni, ő személyesen Orbán Viktorral és Csák Jánossal beszélte meg, hogyan tovább. 

„Volt egy beszélgetés hatszemközt a Karmelita kolostorban Orbán Viktor miniszterelnök úr, Csák János miniszter úr és közöttem, amikor azt is világossá tettem, hogy ha olyan embert keresnek, aki az intézmény jelenlegi állapotában képes arra, hogy rendbe tegye a Magyar Nemzeti Múzeumot, akkor az nem én vagyok” – mondta Demeter, aki azt is elárulta, hogy megvezették a közvéleményt és a sajtót. Ahhoz, hogy kinevezzék, „formális feltétele az volt, hogy beadjam a pályázatomat, tehát a filozófiai vagy kultúrstratégiai megalapozást és a részletes, lehetséges cselekvési irányokat, stratégiai együttműködési pontokat összegyúrtam egy elfogadható minőségű pályázattá. Aztán, hogy ne szivárogjon ki, meg hogy ne hekkeljék meg az egészet, dezinformációs taktikaként elhintettük, hogy visszavontam, ezt mindenki el is hitte, és békén is hagyták a pályázókat, tehát mindenki készült rá.”

Az interjúból az is kiderült, hogy az intézmények összevonásáról az érintett igazgatók csak a tévéből értesültek, vagy legfeljebb informális formában. Arra a felvetésre, hogy az intézményigazgatók ezt úgy élik ezt meg, hogy a fejük fölé ültetnek valakit, Demeter hárítással felel: „Ez a probléma. Ez a gondolkodás az, ami a magyar közgyűjteményi rendszert lefojtja. Mindenki azt gondolja, hogy az intézmény az övé.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.