A friss diplomások pályakövetése

Egy hosszú barátság

  • Mészáros Bálint
  • 2013. március 7.

Belpol

Segíthet a végzős középiskolásnak eldönteni, hogy hol és mit tanuljon tovább. Használhatják az egyetemek, hogy megtudják, mely szakjaik életrevalók, s melyek kevésbé. Támpontot adhatna az államnak is a forráselosztáskor: egyetlen politikus sem beszélhetne a levegőbe "fölösleges" diplomákról. Magyarországon 2008 óta gyűlnek az adatok arról, hogy a diploma megszerzése után mi történt a végzettekkel.

A felsőoktatás bővülésével, szerepének felértékelődésével együtt a fejlett országokban egyre inkább elterjedt a diplomás-pályakövetés, amikor adatokat gyűjtenek a végzettek szakmai előmeneteléről, a képzés utólagos megítéléséről. Van, ahol központilag teszik, s így a pályakövetés az oktatásirányítás számára nyújt támpontot; a skandináv országokban ez a jellemző gyakorlat, Svédországban például a diplomásoknak adatszolgáltatási kötelezettségük is van. Máshol - klasszikusan ilyen Németország - az egyetemek közös projekt keretében követik a diplomásaik életútját, ezzel az intézmények a képzéseik, szolgáltatásaik fejlesztéséhez kapnak mással nem pótolható visszacsatolást.

Önkitöltés

Magyarországon sem előzmények nélküli a felsőoktatási rendszer kimenetének vizsgálata: a KSH régóta közöl a foglalkoztatási és kereseti viszonyokra vonatkozó adatokat, több nagymintás kutatásra is sor került, illetve 1998-99-ben, majd 2004-ben a mai Corvinus Egyetem jogelődjén működő kutatócsoport országos felméréseket is végzett. De az állandó, minden évben elvégzett, valamennyi diplomás bevonását célzó pályakövetés kiépítése 2008-ban kezdődött.

Az uniós forrásból létrehozott rendszer lényege, hogy a végzés után egy, három és öt évvel minden diplomásnak küldenek egy online kérdőívet, mely a végzettségeire, nyelvtudására, tanulmányai közben végzett munkájára, a végzés utáni munkakeresés körülményeire, munkahelyére, beosztására, fizetésére, munkájával kapcsolatos elégedettségére és sok egyébre vonatkozó kérdéseket tartalmaz, több mint százat. A kérdőívet az Educatio Nonprofit Kft. (a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium háttérintézménye) állítja össze, de az intézmények küldik ki valamennyi volt hallgatójuknak. A visszaérkezett válaszokat az iskolák maguknak is feldolgozzák, de a nyers adatokat az Educatio Kft.-nek is elküldik, mely szervezet a legkülönbözőbb országos szintű elemzéseit honlapján szerepelteti (felvi.hu/diploman_tul). Azaz a magyar rendszer a kétféle európai megközelítést ötvözi, és egyszerre szolgálja ki a kormányzati oktatásirányítást, valamint a felsőoktatási intézmények igényeit. De emellett a felvételire készülők is lényeges támpontokat kapnak későbbi karrierlehetőségeikhez. Létezik például olyan elemzés, amely intézményekre és karokra lebontva tartalmazza, hogy az ott megszerzett diplomával rendelkezők a végzés utáni években milyen arányban kaptak munkát, a magán- vagy az állami szektorban helyezkedtek el, mennyit keresnek, mennyire elégedettek munkájuk szakmai tartalmával, az előmeneteli lehetőségekkel, a szakma presztízsével stb. De van már olyan összefoglaló is, amely egész szakmákra tartalmazza a karrierlehetőségeket, a megcélozható állásokat, a havi nettó átlagfizetést. A végzés utáni egy és három évvel későbbi élethelyzetek ismertetése után idén már meglesznek az első ötéves adatok is.

'szinte részvétel

Ahhoz, hogy a pályakövetés lehetővé tegye az összefüggések feltárását, természetesen alapvető fontosságú az adatok mennyisége és korrektsége. Veroszta Zsuzsannától, az Educatio Kft. vezető elemzőjétől megtudtuk, hogy a pályakövetésben az összes nagy és számos kisebb állami intézményen kívül egyházi és magánintézmények is részt vesznek - összesen harmincan -, így a kérdőíveket az adott évben diplomát szerzők mintegy 80 százaléka megkapja. A megkérdezetteknek átlagosan 20 százaléka küldi vissza a válaszokat; minél több idő telt el a diploma megszerzése óta, annál kisebb a válaszadási hajlandóság. Idén, amikor már az öt éve végzetteket is megkérdezték, 15 százalék körül volt az összes válaszadó aránya.

Nem elképzelhetetlen ugyanakkor, hogy mivel a kérdőíveket az egyetemek, főiskolák kezelik, esetleg úgy válogatnak közülük, hogy minél jobb színben tűnjenek föl - idén nyáron például több amerikai jogi egyetem bukott le azzal, hogy meghamisított foglalkoztatási statisztikákkal próbálták magukhoz csábítani a hallgatókat. Veroszta Zsuzsanna szerint viszont a magyarországi intézmények biztosan nem trükköznek az adatokkal, hiszen az eredményekhez semmilyen szankció nem kapcsolódik, ráadásul a hamisítással saját magukat csapnák be. "Ez a feltételezés abból a megkérdőjelezhető felsőoktatási felfogásból táplálkozik, hogy az intézmények felfűzhetőek egy sorrendre, és mindegyikük a sor elején akar állni. Pedig mindenkinek vannak erősségei, amelyek csak rá jellemzőek, amelyeket csak ő tud nyújtani, és vannak gyengeségei, amelyeken lehet változtatni. Az természetes, hogy az intézmények az önmaguknak készített elemzésekben kiemelik a pozitív aspektusokat. Azt nem fogják mondani, hogy a mi hallgatóink keresnek a legkevesebbet, de azt igen, hogy ők a legelégedettebbek, vagy ők tanulnak tovább a legnagyobb arányban. Nem mi képezzük a topmenedzsereket, de mi tartjuk leginkább a régióban a fiatalokat, vagy tőlünk mennek a legtöbben külföldre. Bármi lehet vonzó, mindenki találhat benne olyat, ami a saját missziójához közelebb viszi. A diplomás-pályakövetés tükröt tart az intézmény vezetése elé, hogy hol kell fejlesztenie, de akár reklámra, imázsépítésre is lehet használni" - mondja a kutató. A diplomások válaszai is önbevalláson alapulnak, de Veroszta Zsuzsanna szerint, ha van is olyan, aki valótlanságot állít, évente 25 ezer válasz esetén ez csak akkor jelentene komoly problémát, ha minden ilyen válasz egy irányba torzítana, ami viszont nem elképzelhető. "Mindig vannak olyan találgatások is, hogy főleg azok küldik vissza a kérdőíveket, akik büszkék a sikereikre, vagy éppen azok, akik jobban ráérnek. A nem mintavételes, főleg az online kutatásoknál mindig van ilyen ötletelgetés, de ezt igazolni és az ebből eredő torzítást korrigálni kétséges vállalkozás volna." A válaszadók arányának növelése ettől még persze nagyban növelné a kutatás eredményeinek pontosságát.

Ide? Minek?

A részvétel növelésében kulcskérdés az öregdiák- (alumni) szervezetek működése, hiszen az intézmények ezeken keresztül tudják ápolni a kapcsolatot egykori hallgatóikkal, ők egymással szakmai és egyéb közösségeket alkotni, nem utolsósorban ezzel lehet a pályakövetéshez nélkülözhetetlen e-mail címek naprakészségét biztosítani. Amúgy a kisebb intézményeknél jellemzően erősebb az ilyen kötelék, és még arra is van példa, hogy a pályakövetési kérdőívet visszaküldőknek nyereményjátékot szerveznek. De például a Pécsi Tudományegyetem azt is elérte, hogy a korábbi hallgatói (a három és öt éve végzettek) nagyobb arányban válaszoljanak, mint az egészen friss diplomások - igaz, idén minden csoportban kevesebb válasz érkezett vissza, mint tavaly, de ez valószínűleg nem független a felsőoktatás "reformjának" általános megítélésétől. Mint Kuráth Gabriellától, az egyetem marketingosztályának vezetőjétől megtudtuk, a saját kutatásaikban a reprezentativitást (végzés éve, kor, nem, tagozat) is biztosítják, így az eltérő időpontokban végzettek eredményei egymással és országos vizsgálatokkal is összevethetőek. Az Educatio Kft. központi kérdésein túl a pécsiek - amúgy nem egyedüliként - további, saját kérdéseket is feltesznek volt hallgatóiknak a szolgáltatásokkal, a képzésekkel való elégedettségről, a munkához szükséges kompetenciákról. "A kutatási adatok alapján a karok intézkedési terveket készítenek a képzések, a hallgatói és karrierszolgáltatások fejlesztésére vonatkozóan, de a beiskolázási tevékenységhez, valamint az alumni szervezetek fejlesztéséhez is közvetlenül felhasználjuk az eredményeket. A hosszú távú cél a munkaerő-piaci információk bekapcsolása az intézmény- és szolgáltatásfejlesztési folyamatba, ezért a felmérések eredményeinek bemutatása nemcsak az oktatók, szakértők és a végzett hallgatók felé szükséges, hanem a munkaadók és a potenciális hallgatók, szülők felé is" - tette hozzá.

A diplomás-pályakövetés mindezeken túl a hallgatóknak is lényeges igazodási lehetőséget biztosít, például a további képzések, a nyelvtudás fontosságának feltérképezésében vagy a tanulás melletti munkagyakorlat tudatosításában. Az ellenkező irányú információáramlás is nagyon fontos, hiszen így a munkaerőpiac szereplői is képet kaphatnak arról, hogy mire számíthatnak, milyen képzéseket nyújt a felsőoktatás. És persze az sem mellékes, hogy a szakpolitikai tervezés is látja a felsőoktatás és a munkaerőpiac kapcsolatát, megértheti a folyamatokat, majd eszerint avatkozhat be. Ha így járna el, talán nem feltétlenül azokon a szakokon növelné a keretszámokat, ahol a végzettek nehezen találnak munkát, és keveset keresnek, vagy legalább elgondolkodna a jelenség okain. "Bizonyos pályák esetében jellemző a módosítás, a diplomások visszatérnek a felsőoktatásba, más pályák már az elején biztos karrierképet adnak. Van olyan szakma, ami külföldre visz, a másik itthon tart. A diplomás-pályakövetés nemcsak azt mutatja meg, hogy mely szakmákban nagy a pályaelhagyás, de a segítségével azt is tisztázni lehet, hogy ez mit jelent, vajon egyértelműen veszteség-e. Van-e tennivaló például a pedagógusképzésben, ha a pedagógusok nem találnak munkát, és nem is akarnak tanítani. A pályakövetés ismereteket, magyarázatokat ad, és segíti az Európai Unióban egyre elterjedtebb adatalapú döntéshozatalt" - összegzi Veroszta Zsuzsanna.

Azzal, hogy a rendszer uniós támogatással valósult meg, a résztvevőknek - az Educatio Kft.-nek és a felsőoktatási intézményeknek is - garanciát kellett vállalniuk a fenntartására, tehát elméletileg biztosított a folytonosság és a nyilvánosság. Az európai rektorok konferenciájának felmérése szerint a magyar rendszer régiós szinten messze a legjobb, gyakorlatilag a nyugati országokéhoz hasonló színvonalú. Már csak használni kellene.

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

  • Csabai Máté

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal. 

Kint is, bent is

Hogyan egyeztethető össze a szépség- és divatipar túlszexualizált világa a feminista, kapitalizmuskritikus megnyilvánulásokkal? Mennyiben mutathat fel hiteles elbeszélői pozíciókat annak a szerzőnek az első kötete, akinek írói tevékenysége eddig legfeljebb Instagram-posztokban nyilvánult meg? 

Palackposta a porból

Izgalmasan telt a múlt hét: a magyar közélet jobbára az ország miniszterelnökének nagy pillanatával volt elfoglalva. E nagy pillanat pedig Dallas egén ragyogott fel, amikor is Orbán beszédet mondhatott a republikánosok idei nagy összeröffenésén. Fél Amerika hegyezte a fülét, hogy mit akarhat ez a furcsa idegen! A Hungarian cowboy! Vagy nem hegyezte, mármint nem a fél Amerika hegyezte, csak néhány ebédidőben arra lófráló bámész alak, akinek tényleg nem volt dolga.

Caligula lova

Lázár János miniszter korábbi sofőrje, a vasárnap megválasztott mártélyi polgármester, Ambrus István dolgozni is akar. „El kell kezdeni dolgozni. Van mit csinálni Mártélyon” – idézte az időközi választás győztesét a Promenad24 nevű kormánypárti híroldal.

A didergő király

A létező orbánizmusban embernek, állatnak sem egyszerű az élete, de most a fák is rá fognak baszni. Meg mindenki más. Mondjuk fának sosem volt jó lenni a hazában, de most, hogy Orbán Viktor pánikba esett a fenyegető energiakrízis miatt, vagy legalábbis úgy tett, mintha abba esett volna, tényleg elkezdhetnek rettegni.