A talent spotting és a tanulmányi szerződések

Kettős kötés

Belpol

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara őszintén aggódik a friss diplomások munkakilátásaiért: ezért váratlan mélységekig avatkozna bele a felsőoktatás-politikába és az egyetemek gazdálkodásába. Mindeközben a vállalatokat eddig sem akadályozta semmi, hogy már egyetemi éveik alatt támogassák későbbi munkavállalóikat.

A talent spotting - nagyjából tehetségfelfedezés, tehetségkutatás - tulajdonképpen a célzott munkaerőképzést jelenti nemcsak a szakképzés, hanem az egyetemi, főiskolai, sőt akár már a gimnáziumi tanulmányok alatt. A piaci szféra által pénzügyileg támogatott képzési módszer keretében a munkáltató saját magának taníttatja a szükséges munkaerőt. A cég fizeti az iskola költségeit, cserébe a tanuló a végzettség megszerzése után köteles a vállalatnál maradni a szerződésében meghatározott ideig. Tehát a cégek kvázi megrendelőként lépnek fel a tanintézménnyel szemben: itt egy adag pénz,

kérek egy adag mérnököt

Ha a legnagyobb jóindulattal közelítünk a múlt hét fejleményeihez, akkor erre a piaci igényeken alapuló oktatástámogatásra buzdítana a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és elnöke, Parragh László. A felsőoktatási kerekasztal ülése utáni hivatalos közleményben többek közt ez áll: "Mind az oktatás, mind a kutatás-fejlesztés terén szükségesnek tartja (az MKIK - a szerk.), hogy az egyetemek, főiskolák és a vállalatok - beleértve a kkv-szektort - között a jelenleginél szorosabb, operatív kapcsolat jöjjön létre. E folyamatban a vállalati szféra szakértőkkel, korszerű magyar és idegen nyelvű tananyagokkal, gyakorlati tapasztalattal rendelkező oktatókkal, gyakorlati képzéssel, eszközök, módszerek átadásával kíván részt venni." Arról nincs információ, hogy ezt szélesebb körben miként valósítanák meg, és milyen hajlandóság van erre a vállalati szférában. (Egyelőre nem sikerült elérnünk az MKIK illetékeseit sem.) A részleteket tehát csak találgatni lehetne, viszont a létező gyakorlatot érdemes szemügyre venni.

A munkáltató és az iskola közötti együttműködésnek alapvetően két formája van. Az egyik, hogy a vállalat az iskolával köt megállapodást. Előbbi megteremti a gyakorlati képzés feltételeit, és a végzettek bizonyos százalékának munkát is biztosít. Olyan nagyvállalatok mutatnak példát erre, mint a kecskeméti Mercedes-gyár és a győri Audi. A Mercedesnek hét féléves "duális" tantervi modellje van a Kecskeméti Főiskola GAMF Karának járműmérnöki alapszakosai számára. A felvételi azonban még nem elég a bekerüléshez: a tanulmányi átlag és személyes elbeszélgetés alapján választják ki a legjobbakat. Emellett a középiskolásoknak is indítottak hasonló szakképzéseket. Az Audi pedig már az egész kicsiknél kezdi az utánpótlás keresését: 2010-től működik Győrben az Audi Hungaria Nemzetiségi Német-Magyar Általános Iskolai és Gimnáziumi Tagozat. Az Audi gyakornoki és diplomamunka-programja pedig a végzés előtt álló hallgatóknak nyújt lehetőséget az elhelyezkedésre.

Villamosmérnöki, világítástechnikai szakterületen is működnek ilyen kooperatív képzések. "Öt vagy tíz hónapos gyakorlatról van szó tulajdonképpen, amikor vannak egyetemi tantárgyaink, közben adott cégnél már munkát kapunk. A cég alapítványi támogatást fizet az iskolának, a tanuló ösztöndíjat kap, és fizetik a tanulmányi költségeit. Emiatt ez mindenkinek megéri, a diáknak nyilván, az adózás miatt a cégnek is. Ráadásul kapnak egy kezdő mérnököt, akit jó esetben diploma után is maguknál tarthatnak" - mondja az egyik ilyen program résztvevője. "A teljes tandíjadat fizetik, tanulmányi szabadságot kapsz a vizsgákkor, cserébe a támogatott idő kétszeresét a diplomaszerzés után a vállalatnál kell ledolgozni. Vannak előnyei és hátrányai: egyszerre tanulni és dolgozni nem egyszerű, a fizetésed általában kevesebb marad, nincs mód az előrelépésre; de úgy kerülsz ki az iskolából, hogy van állásod" - mesélik. A szerződések persze nem automatikusan járnak, hanem általában pályázati kiírás vagy tanulmányi eredmény alapján. "Lényegében az mehet, aki megfelel az előírásnak. Ez nálunk 180-190 teljesített kredit (a 210-ből). Gyakorlatilag azonban olyan kevesen jelentkeznek, hogy mindenkinek jut hely. Ha jobban belegondolsz ugyanis, ez a diáknak anyagilag nem éri meg annyira, mint a munkáltatónak."

A másik lehetőség a tanulmányi szerződés, amely munkaviszonyhoz kötődő, polgárjogi megállapodás, melyben a munkáltató vállalja, hogy támogatást nyújt, míg a munkavállaló kötelezi magát tanulmányai befejezésére, és arra, hogy a végzettség megszerzése után nem mond fel. A támogatás lehet pénzbeli, vagy úgynevezett természetbeni juttatás, amely fedezheti a képzési költségeket (tandíj, tankönyv, vizsgadíj), de akár az utazást, szállást is, ha ez indokolt. Gyakori kikötés, hogy a munkáltató a tanulmányok sikeres befejezése után vállalja a munkavállaló foglalkoztatását a képzettségének megfelelő munkakörben. Ez kötöttség munkáltatónak és munkavállalóknak egyaránt. Ha az utóbbi nem végzi el a tanulmányait adott időn belül, adott eredménnyel, ha nem áll munkába, vagy a diplomaszerzés után felmond, a képzés összegét köteles visszafizetni - a visszafizetendő összeg a ledolgozott időtartam arányától függ. (A szerződések pontos követelményei a Munkaügyi Hivatal közleményeiben szerepelnek.)

Kérdés, hogy ez a modell érvényesülhet-e a nem profitorientált képzési területeken - egyelőre ezt nehéz elképzelni. Mindenesetre az jól látható: az iskolák, a diákok és a cégek egyaránt keresik a lehetőségeket, próbálkozások vannak a vállalati tőke bevonására a felsőoktatásba. S bár ez még messze elmarad a külföldi gyakorlattól, de valahol el kell kezdeni.

Neked ajánljuk