A parlament 2011-ben vezette be a bírók kényszernyugdíjazását: 70-ről 62 évre. Visszaható hatálya miatt ezt akkor a Velencei Bizottság és az Európai Unió Bírósága is jogsértőnek találta, az Alkotmánybíróság megsemmisítette, így módosított formában került bevezetésre 2013-ban: a korhatár 65 év lett, és 2023-tól vonatkozik mindenérintettre.
A strasbourgi pert 2012-ben indította 160 bíró, akik szerint nyugdíjkorhatár leszállításának módja sérti a Emberi jogok Európai Egyezményének a tisztességes eljárásról, a diszkrimináció tilalmáról és a magántulajdon védelméről szóló cikkeit; illetve a bíráknak nem volt alkalmuk jogorvoslatra, hátrányos helyzetbe kerültek koruk miatt és jövedelemtől estek el - írja az Index.
A strasbourgi bíróság 2014-ben egy másik pontban találta vizsgálandónak az ügyet: egy korábbi precedensre hivatkozva azt vizsgálták, hogy sérült-e a kérelmezők joga a háborítatlan magánélethez. (Ennek az volt a logikája, hogy a munka, munkahelyi kapcsolatok sérülése kényszerítő ok miatt a manélethez fűződő jogokat érinti.)
Elsősorban ez alapján mondták ki a Emberi Jogok Európai Bírósága, hogy a kényszernyugdíjazás 2013-ban bevezetett szabályrendszere (lásd alább) nem sérti az Emberi jogok Európai Egyezményét.
