Drága aprófa

Magyarországon egyre csak terjeszkedik a zömmel egyetlen cégcsoport uralta, bőséges állami támoga­tásban részesülő biomassza-alapú energiatermelés. E folyamat társadalmi és környezeti költsége azonban nagyon magas.

Az Oroszlányi Erőmű 2024 első félévében biomassza-alapú erőműként csatlakozik az országos áramszolgáltatók köréhez – közölte a több mint nyolc éve bezárt létesítményt újraindító Veolia-csoport február végén. Oroszlány lesz az ötödik olyan korszerűsítésük, amelynek során a korábban szén- vagy vegyes tüzelésű kazánokat úgynevezett fluidágyas biomassza-üzemelésűre állítják át; e létesítményben kétszer 50 megawatt kapacitással termelik majd az áramot. A helyi online hírportálon (www.oroszlany.hu) olvasható beharangozó szerint ez a technológia szén-dioxid-semleges, vagyis a tüzelőanyag elégetésekor szinte megszűnik a szén-dioxid-kibocsátás, ezért ez a megoldás az egyik legjobb alternatíva az üvegházhatást okozó szén-dioxid-kibocsátás mérséklésére. Ez utóbbi állítás minimum vitatható, az pedig egyáltalán nem áll, hogy a faapríték égésekor „szinte megszűnne” a szén-dioxid-kibocsátás – ha rögtön újraültetnék a tarvágással szétrombolt, elpusztított, néha százéves erdőterületeket, azok csak nagy sokára tudnak annyira regenerálódni, hogy ténylegesen is szén-dioxid-elnyelővé váljanak.

A létesítmény fűtőanyaga ellenőrzött minőségű biomassza lesz, amelyet a város 100 kilométeres körzetében erdészetekben, faipari üzemekben képződő melléktermékből, valamint fa és lágyszárú mezőgazdasági alapanyagból szereznek be. Az erőmű üze­­mel­tetéséhez 350 képzett munkatársra szá­­mí­tanak, akiknek a felvétele idén tavasztól kezdődik, míg a tüzelőanyag-ellátási láncban várhatóan további 600–700 munkavállaló dolgozik majd.

A francia hátterű Veolia-csoport 2022 szeptemberében jelentette be, hogy az MVM Zrt.-től megvásárolta a Vértesi Erőművet, és az ország ötödik legnagyobb szén- és biomassza-tüzelésű létesítményét faapríték, valamint előkészített szelektált hulladék (SRF) elégetésével indítanák újra.