15 513 forint – ennyibe került 1 kiló sertéscomb, téliszalámi, tíz tojás, egy doboz 1,5%-os tej, némi vaj, sajt, egy zsömle, liszt, cukor, alma, banán, paradicsom és krumpli 2021 augusztusában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. A 2021. augusztusi adat azért mérvadó, mert akkor volt utoljára olyan alacsony az élelmiszer-infláció, mint az idén januárban, vagyis 4 százalék alatti. A „teljes” infláció akkor 4,9 százalék volt, egyebek mellett az üzemanyagok és a szeszes italok áremelkedése miatt. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter most pedig lelkes szakértelmével azt magyarázza, hogy minden rendben, az éves infláció januárban 3,8 százalékra esett, azaz gyakorlatilag összeomlott. Nagy szerint ezt olyan célzott kormányzati intézkedések segítették, mint az online árfigyelő rendszer és a kötelező akciózás.
Mielőtt pukkanna a pezsgő, azt azért érdemes hozzátenni, hogy a fentebb sorolt tartalmú élelmiszerkosár 2024 januárjában 21 421 forintba került, 38 százalékkal többe, mint két és fél éve. Tehát miközben nagyon örülünk a 3,8 százaléknak, legyünk tisztában azzal, hogy az élet végérvényesen megdrágult. Ez az adatsor persze nem felel meg semmilyen hivatalosan számított fogyasztói kosárnak, csupán kiválasztottam néhány alapvető árut, amelyeket egy átlagos háztartás minden bizonnyal megvásárol – disznóhús helyett lehetett volna csirke, banán helyett pedig körte, de nem ez a fontos. Hanem az, hogy a januári 3,8 százalékos infláció egyetlen pozitív hozadéka annyi, hogy már csak kicsit lesz rosszabb az év hátralévő részében ahhoz képest, mint amit az elmúlt egy-másfél évben tapasztaltunk.
Az infláció csökkenése nem azt jelenti, hogy olcsóbb lesz az élet – csupán annyit, hogy nem drágul tovább olyan brutális mértékben, mint eddig. Csak egy kicsit. Ez akkor is így van, ha egy-két termék ára nagyon lement, összességében ugyanis a bevásárlókocsink tartalmáért többet kell fizetni, mint egy éve, két éve, és ez így lesz a következő hónapokban is. A beesett infláció nem tünteti el azt a kárt és rombolást, ami az elmúlt két évben történt. Az infláció 2022-ben 14,5, 2023-ban 17,6 százalék volt, ennek következményei pedig velünk maradnak. Önmagában ez a tény sem ad túl komoly okot az ujjongásra.
Az MNB inflációs célja 3 plusz-mínusz 1 százalék, vagyis a 3,8 cipőkanállal már a sávon belül van. Ez még mindig túl magas, arról nem beszélve, nagyjából kizárt, hogy ennyi is marad. A 3,8 százalékhoz hozzájárult az is, hogy 2023 januárjától jelentősen csökkenni kezdett az üzemanyagok ára. Ám az idén épp ezzel ellentétes a tendencia, vagyis februártól biztosan nem húzza le az inflációt a benzinár csökkenése.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
