Magyar Narancs: Az elmúlt években több nyilatkozatában is arról beszélt, hogy a polgármesteri munkában nincs helye pártpolitizálásnak. Ám felteszem, nehéz, és talán nem is célszerű ehhez tartania magát most, amikor közeledik a választás, indul a kampány, s a fővárosban minden a pártpolitikai egyezkedésről szól.
Őrsi Gergely: Önmagában a polgármesteri szerep nincsen feltétlenül távol a pártpolitikától, de én itt, a saját munkámban szeretném ezt a kettőt távol tartani, és azt hiszem, ezt sikerült is megoldani eddig. Sem az országban, sem Budapesten nem jellemző, hogy a pártpolitikától ódzkodnának a polgármesterek, de én ezt tartanám kívánatosnak. Ami az ellenzéket illeti Budapesten, arról a jelen pillanatban nem mondhatnám, hogy jó a véleményem. Megint az uralja a róla szóló hírek nagy részét, hogy milyen felállásban, milyen listán, milyen előválasztás megrendezése után kívánnak indulni. Egyelőre ebben az önmagukról, illetve a strukturális, szervezeti keretekről szóló beszédben, a másiknak üzengetésben merülnek ki ennek a térfélnek a szólamai.
MN: Ilyen szempontból beszélt arról, hogy a 2019-es önkormányzati választás relatív ellenzéki sikere után milyen mély kiábrándultság követte a 2022-es parlamentit, aminek az árnya a mostani alkudozásra is rávetül.
ŐG: A személyes tapasztalatom nem magáról a 2022-es választásról szólt, hanem az akkori kudarcot követő felelőskeresésről, üzengetésről, taktikázásról. Elmondani nem tudom, hány kiábrándult választóval beszéltem akkoriban, akiket ez a civakodás, felelősséghárítás, képmutatás eltolt az ellenzéktől, sőt magától a politikától is. Volt itt akkoriban egy időközi választás, és azoknak a választóknak nagy része, akiket felkerestünk, nyíltan kimondta, hogy nekik ez az egymásnak üzengetés, ez a folyton a másikat hibáztató hozzáállás nem kell.
MN: Mint a párt tagja, részt vesz-e annak kialakításában, hogy az MSZP hogyan vegyen részt az ellenzéki választási felkészülésben?
ŐG: Nem. Ahhoz tartom magam, hogy az én polgármesteri munkámban a pártpolitikának a lehető legkevesebb helye van. Nagyon sajnálom, hogy az ellenzék nem szólt bele jobban, hogy a Budapestről döntő választást ne alakítsák át a pártokról szóló szimpátiaszavazássá. Ez a Fővárosi Közgyűlés munkájának biztosan nem fog jót tenni.
MN: Azért önnek is volt nemrégiben egy elhíresült kijelentése, miszerint mindennap gondolkodik azon, hogy kilépjen-e az MSZP-ből.
ŐG: Ez ugyanerre a dilemmára utalt. Polgármesterként egyszerűen nem a pártot kell képviselnem. Nincsen bal és jobb oldali kátyú, egy kerületet nem lehet ilyen szempontok alapján vezetni.
MN: Mindezzel együtt nem lépett ki az MSZP-ből – vagy továbbra is fontolgatja?
ŐG: Amikor magát a választási rendszert is folyton változtatják és az ellenzék is rengeteg felállásban tervez indulni, sok minden felmerül az ember fejében. Egy dologban vagyok csak biztos, hogy a II. kerületet szeretném vezetni, ameddig a politikai karrierem tart, ennél többre nem vágyom, nem is ambicionálom. Ezt is csak addig lehet csinálni, ameddig az ember szívvel-lélekkel tudja a területét képviselni. Az önkormányzati politika szerintem a politika legszebb része, és ettől nem érdemes a pártpolitika irányába eltávolodni.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
