Betelepülőktől védené meg Orbán Viktor a falvakat

Eddig is működött, tehát elrontanák

Belpol

Biztosítani kell a kistelepüléseknek az „önvédelemhez való jogot” – erről is beszélt a miniszterelnök az évértékelőben. Nem világos, hogy a falusi csok révén vidéken építkező fiataloktól, a távol-keleti nagyüzemekkel érkező közép­vezetőktől, vagy a román határnál házat vásárló nyugdíjasoktól tart-e.

„Komoly vitát szimatolok a kistelepülések önvédelmének jogáról. Van-e joguk a kistelepüléseknek megvédeni falusi, vidéki méretüket és arculatukat? Ha van, akkor adjunk nekik eszközöket, hogy érvényt is szerezhessenek a joguknak, és gátat szabhassanak a beköltözéseknek. A vidék, a falu, a kisváros nem kísérleti terep, hanem örökség. Tisztelt Navracsics Tibor miniszter úr, adjuk meg hát nekik az önvédelemhez való jogot…”

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter hétfői nyilatkozata szerint a helyi önazonosság védelméről szóló törvény azokat a településeket védené, ahová nagy tömegben költöznek az emberek – például a budapesti agglomerációba, a Balatonhoz –, túlterhelve a helyi közszolgáltatásokat. Ha egy közösség úgy gondolja, szűrni szeretné a beköltözőket, kapjon jogi eszközöket hozzá. Természetesen „közösségi érdekvédelmi konzultációsorozatot” is indítanak villámgyorsan, mert a március 10-ével kezdődő héten már az Országgyűlés elé viszik a javaslatot. Hétfőn a miniszter egyeztetett a főpolgármesterrel és a kerületi polgármesterekkel is erről. Karácsony Gergely főpolgármester azt mondta, jó lenne, ha az önkormányzatok nem más polgárokkal szemben kapnának jogi eszközöket, hanem ahhoz, hogy meg tudják akadályozni egy nem kívánt vegyi üzem vagy lakópark létesítését.

A Balatonnál és régiójában a dezurbanizációval együtt járó jelenségek hatása szembetűnő évtizedek óta. Most épp a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) társadalomföldrajz tanszékének műhelye vizsgálja, milyen csoportok jelennek meg és próbálnak alkalmazkodni.

A koronavírus sem ártott

 „A Balatonhoz már az 1970-es években is érkeztek – idézte fel a Narancsnak Tráser Nándor, az SZTE társadalomföldrajz tanszékének munkatársa –, amikor pedig még a városba áramlás, az urbanizáció első ciklusa zajlott. Értelmiségiek, akik nem kértek a szocialista iparosodás révén fejlődő nagyvárosokból, inkább balatoni üdülőkbe költöztek. A rendszerváltás idején a szuburbanizáció, amikor a nagyvárosok környéke népesült be, másféle hatással járt. Vannak kutatók, akik szerint már a Balaton keleti partja is budapesti szuburbia. Ők, akik nagyvárosi múlttal költöztek oda, komoly változásokat hoztak. Kiderült, máshogyan képzelik el a gazdálkodást, és a turizmussal szemben is mások az elvárásaik, mint az őslakosoknak. A nyaralótulajdonosok igényei, illetve a tömegesen érkező turistákéi szintén eltérnek ettől.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.