Betelepülőktől védené meg Orbán Viktor a falvakat

Eddig is működött, tehát elrontanák

Belpol

Biztosítani kell a kistelepüléseknek az „önvédelemhez való jogot” – erről is beszélt a miniszterelnök az évértékelőben. Nem világos, hogy a falusi csok révén vidéken építkező fiataloktól, a távol-keleti nagyüzemekkel érkező közép­vezetőktől, vagy a román határnál házat vásárló nyugdíjasoktól tart-e.

„Komoly vitát szimatolok a kistelepülések önvédelmének jogáról. Van-e joguk a kistelepüléseknek megvédeni falusi, vidéki méretüket és arculatukat? Ha van, akkor adjunk nekik eszközöket, hogy érvényt is szerezhessenek a joguknak, és gátat szabhassanak a beköltözéseknek. A vidék, a falu, a kisváros nem kísérleti terep, hanem örökség. Tisztelt Navracsics Tibor miniszter úr, adjuk meg hát nekik az önvédelemhez való jogot…”

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter hétfői nyilatkozata szerint a helyi önazonosság védelméről szóló törvény azokat a településeket védené, ahová nagy tömegben költöznek az emberek – például a budapesti agglomerációba, a Balatonhoz –, túlterhelve a helyi közszolgáltatásokat. Ha egy közösség úgy gondolja, szűrni szeretné a beköltözőket, kapjon jogi eszközöket hozzá. Természetesen „közösségi érdekvédelmi konzultációsorozatot” is indítanak villámgyorsan, mert a március 10-ével kezdődő héten már az Országgyűlés elé viszik a javaslatot. Hétfőn a miniszter egyeztetett a főpolgármesterrel és a kerületi polgármesterekkel is erről. Karácsony Gergely főpolgármester azt mondta, jó lenne, ha az önkormányzatok nem más polgárokkal szemben kapnának jogi eszközöket, hanem ahhoz, hogy meg tudják akadályozni egy nem kívánt vegyi üzem vagy lakópark létesítését.

A Balatonnál és régiójában a dezurbanizációval együtt járó jelenségek hatása szembetűnő évtizedek óta. Most épp a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) társadalomföldrajz tanszékének műhelye vizsgálja, milyen csoportok jelennek meg és próbálnak alkalmazkodni.

A koronavírus sem ártott

 „A Balatonhoz már az 1970-es években is érkeztek – idézte fel a Narancsnak Tráser Nándor, az SZTE társadalomföldrajz tanszékének munkatársa –, amikor pedig még a városba áramlás, az urbanizáció első ciklusa zajlott. Értelmiségiek, akik nem kértek a szocialista iparosodás révén fejlődő nagyvárosokból, inkább balatoni üdülőkbe költöztek. A rendszerváltás idején a szuburbanizáció, amikor a nagyvárosok környéke népesült be, másféle hatással járt. Vannak kutatók, akik szerint már a Balaton keleti partja is budapesti szuburbia. Ők, akik nagyvárosi múlttal költöztek oda, komoly változásokat hoztak. Kiderült, máshogyan képzelik el a gazdálkodást, és a turizmussal szemben is mások az elvárásaik, mint az őslakosoknak. A nyaralótulajdonosok igényei, illetve a tömegesen érkező turistákéi szintén eltérnek ettől.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány a tettes

A DK-s politikus visszavonulásának mindenki örül. Örül a Fidesz, örülnek azok is, akik őszintén a pokolra kívánják Orbánt és a rendszerét. Hiszen Gyurcsány távozása felér egy beismeréssel: tényleg mindenért ő a hibás.