Egészségügyi szakszervezetek: a szolgálati jogviszonyról szóló törvény több része sérti az alaptörvényt

  • narancs.hu
  • 2021. február 2.

Belpol

Ezért az ombudsmanhoz és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezethez fordultak.

Az ombudsmanhoz és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezethez (ILO) is fordultak szakszervezetek az egészségügyi szolgálati törvény miatt - tájékoztatta az Összefogás az Egészségügyért akciószövetség kedden az MTI-t.

A szövetség tagjai - a Magyar Orvosok Szakszervezete, az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége, a Független Egészségügyi Szakszervezet, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége és az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége - azért fordultak levélben az alapvető jogok biztosához, mert úgy gondolják, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló tavalyi törvény két passzusa súlyosan sérti az alaptörvényt.

Közleményükben kiemelték:

  • a törvény megszünteti az egészségügyi dolgozók jogát a kollektív alkuhoz
  • és átláthatatlanul korlátozza a sztrájkhoz fűződő alapvető jogukat.

A szakszervezetek ezért arra kérték az ombudsmant, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a törvény és a végrehajtási rendeletek alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát.

Az egészségügyi szolgálati törvény ugyanis megtiltja, hogy a hatálya alatt kollektív szerződést kössenek az érdekképviseletek a munkáltatóval, az érvényes kollektív szerződéseket pedig ez év január elsejével megszüntette egy kormányrendelet. "A kollektív alku joga alapvető jog, amelyet korlátozni csak rendkívül indokolt esetben, a szükségesség és arányosság alapelvei mentén lehet" - szögezték le, megjegyezve: ezek a feltételek egyáltalán nem teljesülnek.

A törvény indoklásában nem fejtik ki, hogy miért volt szükség erre a lépésre, és a kormányzat sem adott magyarázatot erre. "Ez a korlátozás teljesen felesleges és elfogadhatatlan az egészségügyi munkavállalók esetében".

Szintén "rendkívül súlyos" korlátozásnak tartják a jogszabály sztrájkjoggal kapcsolatos rendelkezését, amely - a munkáltató helyett - a kormánnyal kötött megállapodáshoz köti a sztrájkjog gyakorlását. A törvény nem határozza meg, hogy e megállapodás pontosan kik között, milyen eljárásban, milyen határidővel és - főként - milyen tartalommal kötendő meg. A megállapodás hiányában pedig jogszerűen nem tartható sztrájk.

Ezek a korlátozások nemcsak az alaptörvényben foglalt munkavállalói jogokat sértik, hanem a magyar kormány által aláírt nemzetközi szerződéseket is - közölték. Hozzátették: a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyes egyezményei a kollektív tárgyalások lefolytatását és a kollektív alkuk megkötését pontosan szabályozzák. "Az ILO gyakorlatában a sztrájkjog nélkülözhetetlen összetevője a szervezkedési szabadságnak". Így a sztrájkjognak az egészségügyi szolgálati törvény szerinti korlátozása ellentétes az egyesülési szabadság és a szervezkedési jog védelméről szóló ILO-egyezménnyel is. A törvény sérti az Európai Szociális Karta egyik cikkét is - fejtették ki -, amelyben a magyar kormány vállalta a dolgozók és munkáltatók közös konzultációinak elősegítését és a munkaügyi viták rendezéséhez szükséges megfelelő békéltető és önkéntes döntéshozatali mechanizmus megteremtését.

Ezért a szakszervezetek hivatalos eljárás megindítását kezdeményezték az ILO-nál, és az el is indította az ügy vizsgálatát.

"Az Összefogás az Egészségügyért akciószövetség tagjai nem adják fel", mindent elkövetnek az egészségügyi szolgálati törvény "jogsértő, alapvető jogokat csorbító passzusainak visszavonásáért, a jogellenes állapot megszüntetésért" - írták.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.