Egészségügyi szakszervezetek: a szolgálati jogviszonyról szóló törvény több része sérti az alaptörvényt

  • narancs.hu
  • 2021. február 2.

Belpol

Ezért az ombudsmanhoz és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezethez fordultak.

Az ombudsmanhoz és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezethez (ILO) is fordultak szakszervezetek az egészségügyi szolgálati törvény miatt - tájékoztatta az Összefogás az Egészségügyért akciószövetség kedden az MTI-t.

A szövetség tagjai - a Magyar Orvosok Szakszervezete, az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége, a Független Egészségügyi Szakszervezet, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége és az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége - azért fordultak levélben az alapvető jogok biztosához, mert úgy gondolják, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló tavalyi törvény két passzusa súlyosan sérti az alaptörvényt.

Közleményükben kiemelték:

  • a törvény megszünteti az egészségügyi dolgozók jogát a kollektív alkuhoz
  • és átláthatatlanul korlátozza a sztrájkhoz fűződő alapvető jogukat.

A szakszervezetek ezért arra kérték az ombudsmant, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a törvény és a végrehajtási rendeletek alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát.

Az egészségügyi szolgálati törvény ugyanis megtiltja, hogy a hatálya alatt kollektív szerződést kössenek az érdekképviseletek a munkáltatóval, az érvényes kollektív szerződéseket pedig ez év január elsejével megszüntette egy kormányrendelet. "A kollektív alku joga alapvető jog, amelyet korlátozni csak rendkívül indokolt esetben, a szükségesség és arányosság alapelvei mentén lehet" - szögezték le, megjegyezve: ezek a feltételek egyáltalán nem teljesülnek.

A törvény indoklásában nem fejtik ki, hogy miért volt szükség erre a lépésre, és a kormányzat sem adott magyarázatot erre. "Ez a korlátozás teljesen felesleges és elfogadhatatlan az egészségügyi munkavállalók esetében".

Szintén "rendkívül súlyos" korlátozásnak tartják a jogszabály sztrájkjoggal kapcsolatos rendelkezését, amely - a munkáltató helyett - a kormánnyal kötött megállapodáshoz köti a sztrájkjog gyakorlását. A törvény nem határozza meg, hogy e megállapodás pontosan kik között, milyen eljárásban, milyen határidővel és - főként - milyen tartalommal kötendő meg. A megállapodás hiányában pedig jogszerűen nem tartható sztrájk.

Ezek a korlátozások nemcsak az alaptörvényben foglalt munkavállalói jogokat sértik, hanem a magyar kormány által aláírt nemzetközi szerződéseket is - közölték. Hozzátették: a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyes egyezményei a kollektív tárgyalások lefolytatását és a kollektív alkuk megkötését pontosan szabályozzák. "Az ILO gyakorlatában a sztrájkjog nélkülözhetetlen összetevője a szervezkedési szabadságnak". Így a sztrájkjognak az egészségügyi szolgálati törvény szerinti korlátozása ellentétes az egyesülési szabadság és a szervezkedési jog védelméről szóló ILO-egyezménnyel is. A törvény sérti az Európai Szociális Karta egyik cikkét is - fejtették ki -, amelyben a magyar kormány vállalta a dolgozók és munkáltatók közös konzultációinak elősegítését és a munkaügyi viták rendezéséhez szükséges megfelelő békéltető és önkéntes döntéshozatali mechanizmus megteremtését.

Ezért a szakszervezetek hivatalos eljárás megindítását kezdeményezték az ILO-nál, és az el is indította az ügy vizsgálatát.

"Az Összefogás az Egészségügyért akciószövetség tagjai nem adják fel", mindent elkövetnek az egészségügyi szolgálati törvény "jogsértő, alapvető jogokat csorbító passzusainak visszavonásáért, a jogellenes állapot megszüntetésért" - írták.

Figyelmébe ajánljuk

Újra ingyenes egyetemi kurzusokat kínál a Bibó István Szabadegyetem, nem csak egyetemistáknak

  • narancs.hu

Négy izgalmas, mindenki számára elérhető közéleti, politikai és társadalmi kurzussal indul a CEU Bibó István Szabadegyetem idei szemesztere. Boncasztalra kerülnek a balatoni infrastrukturális beruházásokat övező dilemmák, a választások apropóján az orbáni rendszer leváltásának lehetőségei és veszélyei, a szegénység sokszínű magyar arca és a gyerekvállalási, gyereknevelési kérdések az állami beavatkozások függvényében.

Mit reméljünk az áfacsökkentéstől?

A nyugdíjasok a magas áfa miatt kapják a 30 ezer forint értékű vásárlási utalványt a miniszterelnök szerint. Ez azonban azt is jelentené, hogy alacsonyabb forgalmi adó esetén csökkennének az árak, ami viszont így nem állja ki a tapasztalat próbáját. A tíz évvel ezelőtti hazai és egyéb külföldi áfamérséklések hatásai vegyes képet mutatnak.

Konzultáció kamu adóról, nem kamu adóból

Kibújt a szög a zsákból: a miniszterelnök bevallotta, amit eddig is tudtunk, miszerint a nemzeti konzultáció a Fidesz érdekeit szolgálja, mozgósítani lehet vele. A legújabbat egy senki által nem hitelesített, állítólagos Tisza-adóemelésről szóló sajtpapírra hivatkozva indítják el.