Egészségügyi szakszervezetek: a szolgálati jogviszonyról szóló törvény több része sérti az alaptörvényt

  • narancs.hu
  • 2021. február 2.

Belpol

Ezért az ombudsmanhoz és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezethez fordultak.

Az ombudsmanhoz és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezethez (ILO) is fordultak szakszervezetek az egészségügyi szolgálati törvény miatt - tájékoztatta az Összefogás az Egészségügyért akciószövetség kedden az MTI-t.

A szövetség tagjai - a Magyar Orvosok Szakszervezete, az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége, a Független Egészségügyi Szakszervezet, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége és az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége - azért fordultak levélben az alapvető jogok biztosához, mert úgy gondolják, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló tavalyi törvény két passzusa súlyosan sérti az alaptörvényt.

Közleményükben kiemelték:

  • a törvény megszünteti az egészségügyi dolgozók jogát a kollektív alkuhoz
  • és átláthatatlanul korlátozza a sztrájkhoz fűződő alapvető jogukat.

A szakszervezetek ezért arra kérték az ombudsmant, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a törvény és a végrehajtási rendeletek alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát.

Az egészségügyi szolgálati törvény ugyanis megtiltja, hogy a hatálya alatt kollektív szerződést kössenek az érdekképviseletek a munkáltatóval, az érvényes kollektív szerződéseket pedig ez év január elsejével megszüntette egy kormányrendelet. "A kollektív alku joga alapvető jog, amelyet korlátozni csak rendkívül indokolt esetben, a szükségesség és arányosság alapelvei mentén lehet" - szögezték le, megjegyezve: ezek a feltételek egyáltalán nem teljesülnek.

A törvény indoklásában nem fejtik ki, hogy miért volt szükség erre a lépésre, és a kormányzat sem adott magyarázatot erre. "Ez a korlátozás teljesen felesleges és elfogadhatatlan az egészségügyi munkavállalók esetében".

Szintén "rendkívül súlyos" korlátozásnak tartják a jogszabály sztrájkjoggal kapcsolatos rendelkezését, amely - a munkáltató helyett - a kormánnyal kötött megállapodáshoz köti a sztrájkjog gyakorlását. A törvény nem határozza meg, hogy e megállapodás pontosan kik között, milyen eljárásban, milyen határidővel és - főként - milyen tartalommal kötendő meg. A megállapodás hiányában pedig jogszerűen nem tartható sztrájk.

Ezek a korlátozások nemcsak az alaptörvényben foglalt munkavállalói jogokat sértik, hanem a magyar kormány által aláírt nemzetközi szerződéseket is - közölték. Hozzátették: a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyes egyezményei a kollektív tárgyalások lefolytatását és a kollektív alkuk megkötését pontosan szabályozzák. "Az ILO gyakorlatában a sztrájkjog nélkülözhetetlen összetevője a szervezkedési szabadságnak". Így a sztrájkjognak az egészségügyi szolgálati törvény szerinti korlátozása ellentétes az egyesülési szabadság és a szervezkedési jog védelméről szóló ILO-egyezménnyel is. A törvény sérti az Európai Szociális Karta egyik cikkét is - fejtették ki -, amelyben a magyar kormány vállalta a dolgozók és munkáltatók közös konzultációinak elősegítését és a munkaügyi viták rendezéséhez szükséges megfelelő békéltető és önkéntes döntéshozatali mechanizmus megteremtését.

Ezért a szakszervezetek hivatalos eljárás megindítását kezdeményezték az ILO-nál, és az el is indította az ügy vizsgálatát.

"Az Összefogás az Egészségügyért akciószövetség tagjai nem adják fel", mindent elkövetnek az egészségügyi szolgálati törvény "jogsértő, alapvető jogokat csorbító passzusainak visszavonásáért, a jogellenes állapot megszüntetésért" - írták.

Figyelmébe ajánljuk

Két tüntetés Magyarországon

Internetes tartalomgyártók egy csoportja szervezett tüntetést két héttel ezelőtt pénteken a Hősök terére. A rendezvényen nagyszámú érdeklődő, úgymond tüntető jelent meg, egyes becslések szerint 50 ezren voltak, mások 150 ezresre saccolták a tömeget, nem tudjuk pontosan, a számláló a mai napig pörög, s nem is fogja abbahagyni, míg egy új követőt, feliratkozót is fial. Tény viszont, ami tény, az utóbbi évek legnépesebb tiltakozó megmozdulásáról van szó.

Te(l)jes kanna

A múlt évadban egy szombathelyi előadás, a Horváth Csaba rendezte Kivilágos kivirradtig nyerte el a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját a Színházi Kritikusok Céhétől.

Olvasó kerestetik

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

„Mintha a saját családjukról szólna”

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Mindent a szemnek

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Valami furcsa kereszt”

Júliustól Csató Kata lesz a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója. Az eddig szabadúszóként dolgozó alkotót a ma kivételszámba menő, szakmai szempontokon alapuló pályázat mellett a tervei­ről és arról is kérdeztük, miért távolodott el a Freeszfétől.

Színjátékkal leplezett hátraarc

Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.

Európai választások, hazai tétek

Az elmúlt hetekben a magyar politika a K. Endrének adott elnöki kegyelem, majd Novák Katalin lemondása körül forgott. A történtek jelentőségéhez nem fér kétség: a mélyen megosztott magyar társadalomban szinte páratlan, hogy olyan ügy foglalkoztassa a közéletet, amelynek megítélése tömegek számára nem pártpolitikai kérdés.