Május 20-ig kellene leadnia legalább 2000 ajánlást annak, aki indulni szeretne a június első két hetében rendezendő főpolgármesteri előválasztáson – legalábbis erről szólt az aHang nevű civil szervezet április 17-én közzétett felhívása. Hajdú Gergő, az aHang tagja szerint a feltételeket egyeztették a két ismertebb főpolgármesterjelölt-jelölt, Karácsony Gergely és Puzsér Róbert stábjával, jelenleg mégis kevés esély van rá, hogy létrejöjjön az általuk elképzelt előválasztás.
Miután az MSZP, a DK, a Párbeszéd és a Momentum képviselői április 6-án bejelentették közös polgármesterjelöltjeiket a budapesti kerületek élére, Puzsér Róbert felfüggesztette részvételét az előválasztást előkészítő folyamatban. Követelte, hogy a kerületi együttműködésbe az őt támogató pártokat, az LMP-t és a Jobbikot is vonják be. „Ha Tarlós István leváltásához egyetlen ellenzéki kihívóra van szükség, akkor miért nem alkalmazza ugyanezt az elvet a baloldal a kerületekben is? Enélkül csak azt érik el, hogy a kerületek felének élén biztosan a nemzeti együttműködés rendszerének jelöltje marad” – magyarázta döntését lapunknak Puzsér.
Bár az aHangot február közepén közösen kérte fel az előválasztás megszervezésére Puzsér és Karácsony stábja, áprilisban Puzsér már „szocialista nyomásgyakorlási kísérletnek” minősítette, hogy a civil szervezet a nyilvánosság előtt is elkezdte a munkát. Április 23-án mégis sikerült összehozni egy előválasztási egyeztetést, amelyen nemcsak a két jelölt vett részt, hanem az őket támogató pártok is. A következő, április 30-i fordulóról azonban az MSZP–Párbeszéd–DK–Momentum tömb kimentette magát, s jóllehet, május 7-re (lapzártánk utánra) újabb találkozót szerveztek a felek, az aHang nem sok esélyt lát arra, hogy mindkét jelölt részéről meglesz a politikai akarat az indulásra az előválasztáson.
Félrement
Pedig az előválasztást szavakban minden ellenzéki párt támogatja. Jó módszernek tartják szavazóik felrázására az októberi önkormányzati választások előtt; és többnyire előnyének gondolják, hogy az előválasztás eredményére hivatkozva az LMP és a Jobbik a lehető legkisebb kockázattal tud majd besorolni a felmérések alapján jóval esélyesebbnek tűnő Karácsony Gergely mögé.
A terv papíron kivitelezhetőnek tűnt, mára mégis oda jutottunk, hogy Puzsér és Karácsony is kölcsönösen azzal vádolják a másikat: az valójában nem is akar részt venni az előválasztáson. Puzsérék szerint ennek az az oka, hogy Karácsony és az MSZP nem biztos a győzelemben, a felmérések nem a valós erőviszonyokat mutatják, és különben is, az ezúttal online is végezhető mozgósítás lesz a döntő. A másik oldal gondolkodását ismerő egyik forrásunk szerint viszont Puzsér kezdett ideges kapkodásba, mert „nem szeretne 80–20-ra kikapni Karácsonytól”. Puzsér csapata most azt kommunikálja, hogy az előválasztás akár csúszhat is; amint méltányos – a tavalyi országgyűlési és az idei EP-választás budapesti eredményeinek átlagát alapul vevő – megállapodás születik az LMP-vel és a Jobbikkal a kerületekben, ők készek lesznek a megmérettetésre. Az MSZP–Párbeszéd ellenben május 26. után mindenképp megszervezné az előválasztást, az aHang mellett vagy helyett más civil szervezetek bevonásával. (Kérdés, ha nem Puzsér, akkor ki fog elindulni Karácsony Gergely ellen.
A Liberálisoknak van még főpolgármester-jelöltje Sermer Ádám személyében.)
Hol siklott ki a folyamat? Karácsony Gergely és Molnár Zsolt budapesti MSZP-elnök december 20-án adott ki közös szándéknyilatkozatot a főpolgármesteri ambícióit augusztusban bejelentő Puzsér Róberttel. Megállapodtak, hogy a baloldalon belüli januári előválasztás után szerveznek egy második fordulót pártoktól független szervezet lebonyolításában, online szavazási lehetőséggel. Karácsony januárban nagy fölénnyel nyerte az első fordulót a szocialista Horváth Csabával szemben, így ő lett az MSZP–Párbeszéd–DK közös jelöltje. A függetlenként induló Puzsért az LMP után márciusban a Jobbik is a támogatásáról biztosította, a Momentum pedig bejelentette, hogy támogatja az előválasztás győztesét, bárki legyen is az.
Az előválasztás előkészületeivel párhuzamosan szeptember óta zajlottak a kerületi leosztásról szóló tárgyalások az MSZP, a Párbeszéd, a DK, a Momentum és az LMP részvételével. Az eredeti elképzelés szerint március 15-ig nevezték volna meg a közös polgármesterjelölteket, ez végül április 6-án történt meg. Az LMP nem szerepelt a megállapodásban, de a négypárti szövetség nyitva hagyta a lista bővítésének lehetőségét, az LMP pedig közölte, hogy a május 26-i EP-választás után kezdené újra a tárgyalásokat.
Hogy Puzsér ennek az áprilisi bejelentésnek a hírére, a Jobbik és az LMP kihagyása miatt azonnal kiszállt az előválasztásból, az tárgyalópartnereit meglepetésként érte. Forrásaink szerint addig az előválasztás és a kerületi egyeztetések összekapcsolása „nem volt az asztalon”. Puzsér a decemberi szándéknyilatkozat megszegésére hivatkozott, bár ebben a Jobbik bevonása konkrétan nem szerepel, csak annyi, hogy a felek „közös szándéka egy olyan együttműködés megteremtése az összellenzéki főpolgármester-jelölt vezetésével, amely minden budapesti kerületben elsöpri a Fidesz uralmát”.
Beveszik?
További furcsaság, hogy bár a tárgyalásokon az LMP rendszeresen felvetette a Jobbik meghívását, nem kötötte ehhez a részvételét egy esetleges megállapodásban. Moldován László, az LMP budapesti elnöke a Gulyás Márton-féle Partizán múlt heti adásában el is ismerte: nem született olyan döntés a pártban, hogy csak akkor működhetnek együtt a baloldallal, ha a Jobbik is benne van a buliban.
Puzsér Róbert azonban a saját kezébe vette az irányítást. Úgy látja, a Jobbik „visszagettósításával” a baloldal a NER narratíváját visszhangozza és a Fidesz kezére játszik, az LMP-t pedig megpróbálják „leszalámizni” az általa centrumnak nevezett tömbről. „Nem pusztán független főpolgármester-jelölt vagyok, élvezem a politikai centrum támogatását, így felelős vagyok a jelöltségem mögé beállt pártokért. Az MSZP a tavalyi 27–3 után ismét megalázó alkut kínált az LMP-nek, míg a Jobbikot teljesen ki akarják hagyni a megállapodásból. Én pedig azzal zsarolom őket a korrekt alku útjára, amivel tudom: az előválasztással” – mondta a Narancsnak Puzsér. Hozzátette: a Jobbiknak egyedül talán nem lett volna önbizalma ahhoz, hogy helyet követeljen magának az asztalnál, de mostanra „sikerült őket is belesodorni ebbe az alapállásba”.
Bencsik János, a Jobbik budapesti elnöke megerősítette, hogy elégedetlenek a dolgok jelenlegi állásával, nem értenek egyet az MSZP–DK által dominált baloldali blokk hozzáállásával. „Ott az a mondás, hogy az LMP-re szükség van Budapesten, de a Jobbik bevonása kérdéses, mivel a baloldal pártjai szerint a mi szavazóink egy vagy-vagy helyzetben inkább a Fideszt, illetve Tarlós Istvánt választanák. Csakhogy ez komoly tévedés” – mondta a Narancsnak Bencsik.
Bár a Nemzeti Választási Iroda a listás eredményeket területi eloszlásban nem közli, egy interneten elérhető összesítés szerint tavaly áprilisban a Jobbikra és az LMP-re Budapesten közel 24 százaléknyian szavaztak, ez a fővárosi ellenzéki szavazatok majd’ 40 százaléka. Ebből vonják le a Jobbiknál azt a következtetést, hogy egyedül nincs esélyük győzni, de ahhoz azért túl nagyok, hogy csak úgy megkerüljék őket. „A tagság körében – mondta Bencsik János – háromféle hozzáállást érzek.
A legkisebb csoport azt mondja, hogy a baloldallal semmilyen körülmények között nem szabad együttműködni. Egy másik, ennél nagyobb csoport azt mondja, hogy Orbán legyőzéséhez az ördöggel is össze kell állni. A legnagyobb csoport – magamat is ide sorolom – viszont azt mondja, törekedjünk együttműködésre, de nem mindenáron, elvtelen dolgokba ne menjünk bele. Az ebből fakadó dilemmáinkat oldja fel Puzsér Róbert.”
Az eddigi fővárosi tárgyalásokra – az április 23-i előválasztási egyeztetést leszámítva – a Jobbikot nem hívták meg, ezért a párt ezek újranyitását szorgalmazza. „Az a benyomásom – így Bencsik –, hogy a különféle egyeztetéseket Molnár Zsolt dominálja, ha valaki el szeretne érni valamit, az ő noteszében kell szabad kerületet találnia. Ez minden, csak nem korrekt, elfogadható hozzáállás”. A polgármester-jelölti listát az ő szóhasználata szerinti „óbaloldal” sem gondolja véglegesnek, a 23-ból két helyen nem is neveztek meg konkrét személyt, jóllehet ezeket a pozíciókat inkább az LMP-nek, és nem a Jobbiknak tartanák fenn.
A Jobbiknak ugyanakkor elég egyértelmű elképzelései vannak. A tavalyi választási eredmények alapján úgy látják, a külső, kertvárosi, illetve a dél-pesti kerületekben lehet keresnivalójuk, de arra is nyitottak lennének, hogy hagyományosan fideszes, budai kerületekben jobbikos, illetve – ez fontos! – a Jobbik által támogatott civil jelölt induljon. A 23-ból „három-négy kerületet tartanánk korrektnek az együttműködés keretében”.
Bemegy?
A tavalyi országgyűlési választások után az LMP tagságában is tudatosult, hogy az addig többé-kevésbé konzekvensen vitt „különutas” politikával nem lehet leváltani a Fideszt. „Nem az volt a lényeg 2018 előtt sem, hogy az LMP mindenképp külön induljon, egyszerűen nem volt olyan párt, amellyel jó szívvel együtt tudtunk volna működni. A választások után kiderült, hogy sokkal nagyobb az átszavazási hajlandóság, mint előzetesen gondoltuk. A harmadik kétharmad után a Fidesz leváltásának szándéka felülírt mindent, akár az ördöggel is együttműködünk a kormányváltás érdekében” – mondta a Narancsnak Moldován László.
Szerinte a választások után azonnal látni lehetett, hogy Budapesten reális esély van a Fidesz legyőzésére, és azt is, hogy Tarlós István leváltásához civil jelöltre van szükség. Más pártbéli forrásaink szerint volt arra szándék, hogy az LMP saját főpolgármester-jelölttel fusson neki 2019 őszének, de nem találtak megfelelő jelöltet házon belül. „Egy Moldován László vagy egy Csárdi Antal – fogalmazott egy névtelenséget kérő forrásunk – nem alkalmas főpolgármesternek, a szakmailag felkészült Gál Józsefet, az LMP fővárosi közgyűlési képviselőjét pedig nem ismeri senki. Ráadásul, ha külön jelöltet indítottunk volna, megint az összefogás kerékkötőjeként tűnt volna fel az LMP, és ezt mindenképpen szerettük volna elkerülni.” Megértették, a párt támogatottsága a választások után azért esett vissza – főleg a fővárosban –, mert a választók elsősorban annak tudták be a Fidesz újabb kétharmadát, hogy az LMP jelöltjei nem léptek vissza kellő számban.
Azzal is tisztában voltak az LMP-ben, hogy Karácsony Gergely indulni fog a főpolgármesteri posztért, de a tagságot nehezen lehetett volna rávenni, hogy direktben támogassa a volt LMP-s politikust, aki ekkorra már bukott szocialista miniszterelnök-jelölt is volt. Puzsér Róbert augusztusi bejelentkezése után állítólag Ungár Péter vetette föl, hogy őt támogassa a párt. Az LMP nyár végén kezdett tárgyalni Puzsérral, októberben a párt ifjúsági szervezetének vezetője, Pitz Dániel már nyilvánosan beszélt arról, hogy az LMP támogatja Puzsér főpolgármesteri programját. A párt budapesti szervezete végül december elején bólintott hivatalosan is Puzsérra.
A budapesti szervezet majdnem 80 százalékos többséggel állt bele Puzsér támogatásába, de ez nem jelenti azt, hogy a tagság egyöntetűen helyesli az ötletet. Ősszel az LMP még bőven a saját problémáival volt elfoglalva: zajlottak a tavaszi visszalépések miatt indított fegyelmi eljárások, a pártot elhagyta a két társelnöke és egyben legismertebb politikusa, Szél Bernadett és Hadházy Ákos. Ez a zaklatott helyzet is hozzájárult ahhoz, hogy átment a pártszervezeten Puzsér jelölése.
A tagságot legalább annyira megosztja a publicista személye, mint a nyilvánosságot. Sokak szerint Puzsér többet visz, mint hoz az LMP-nek, egyik forrásunk arról számolt be, hogy még vidéken is megkérdezik az aktivistáktól, komolyan gondolja-e a párt Puzsér jelölését. Van olyan LMP-s, aki kifejezetten károsnak tartja, hogy a pártot összekapcsolják Puzsér „sokszor agresszív, hímsoviniszta” megnyilvánulásaival. Moldován László szerint azonban az LMP jól jöhet ki az egészből, és Puzsér végső soron ugyanazt gondolja a városról, mint ők. Azt minden zöldpárti beszélgetőtársunk kiemeli, hogy Puzsér Sétáló Budapest programja (melynek meghatározó eleme egy kiterjedt belvárosi, a Lánchidat is magában foglaló sétálóövezet) LMP-kompatibilis, és noha jóval harsányabban kommunikálja, mint az LMP tenné, így legalább sikerült tematizálnia a környezetvédelem kérdését.
Ki irányít?
Azt sem fogadta kitörő lelkesedés a párton belül, hogy Puzsér személyén keresztül az LMP kvázi szövetséget kötött a Jobbikkal. Az LMP tagságának egy része „ugyanúgy nem akar összefogni a Jobbikkal, ahogy az MSZP-vel sem” – mondta egy forrásunk. „Ha két fuldokló összekapaszkodik, abból nem lesz világcsúcs” – idézett egy jellemző véleményt arra utalva, hogy a választások után mindkét párt népszerűsége esni kezdett. Több fővárosi területi vezető kijelentette, hogy rájuk nem érvényes a Jobbikkal kötött megállapodás, a zuglói LMP tiltakozása még a sajtóba is bekerült. Moldován azonban úgy látja, formailag minden rendben volt, hiszen a párt februári kongresszusa úgy határozott, a területi szervezetek saját hatáskörben dönthetnek arról, kivel kívánnak helyben együttműködni – kivéve persze a Fideszt és a Mi Hazánkat. A jobbikos megállapodást viszont a párt elnöksége írta alá, igaz, Moldován egyetértésével.
Ezek a belső feszültségek is magyarázhatják, hogy az MSZP, a Párbeszéd, a DK és a Momentum tárgyalásokban részt vevő politikusai gyakran panaszkodnak arra, hogy nem tudják pontosan, mit akar az LMP és a Jobbik, és azt sem látják, Puzsér Róbert a saját vagy az őt támogató pártok nevében kommunikál. Emlékezetes, hogy miután Puzsér felfüggesztette a részvételét az előválasztásban, Vágó Gábor, az LMP EP-listavezetője azt nyilatkozta, ő nem tudott erről, majd az LMP kiadott egy közleményt arról, hogy Puzsérnak mégis volt felhatalmazása erre. Egy momentumos forrásunk pedig azt mondta: bár a kerületi tárgyalásokba a Jobbikot valóban nem vonták be, informális egyeztetések voltak a párt vezetőivel, és ott az volt a benyomásuk, a Jobbik Budapesten nem is akar együttműködni, mert számukra a prioritás a vidéki városokban való jó szereplés.
Az LMP, a Jobbik és Puzsér között alapvetően háromoldalú egyeztetések zajlanak, amelyeken Moldován László és Bencsik János találkozik a Puzsér-stábbal. Moldován ezekről azt mondta a Narancsnak, hogy Puzsérnak bármilyen véleményt, kritikát el lehet mondani, de arról, hogy végül mit csinál, ő maga dönt – miközben igyekszik figyelembe venni a pártok érdekeit. Ez persze nem mindig sikerül, pár hónapja a jelölt durván nekiment annak a Závecz Tibor közvélemény-kutatónak is, akivel az LMP rendszeresen együtt dolgozik. Puzsér másokkal is egyeztet, például Ungár Péter is rendszeresen beszél vele, bár ő maga sem ért egyet a publicista számos megnyilvánulásával. Puzsér a két párthoz fűződő viszonyáról azt mondja, az LMP-ben és a Jobbikban egyaránt tudnak arról, mit csinál, „de az sem érdekelne, ha nem tetszene nekik, októberig én vagyok a centrum vezetője, fel tudom mérni az érdekeiket”.
Puzsér kapcsolata egyik párttal sem új keletű: ott volt az LMP 2009-es alapításánál, mint mondja, több munkacsoportban is részt vett, de sosem lépett be a pártba, mert a függetlenséget „értelmiségi alapállásnak” tartja. A Jobbikhoz pedig a párt korábbi elnökén, Vona Gáboron keresztül került közel. „Elhívott beszélgetni az Országházba, aztán más rendezvényekre is – korrekt viszony alakult ki közöttünk. Gábor kereste ezt a kapcsolatot, én pedig úgy éreztem, kötelességem megerősíteni őt a Jobbik középre húzódásában. A néppárti Jobbik felbecsülhetetlen érték, mert a NER bukása után Magyarországnak szüksége lesz egy normális jobboldalra.”
Kötőjeles jelöltek
Puzsér főpolgármesteri bejelentkezése sem hirtelen jött elhatározás eredménye volt. A Sétáló Budapest oldala 2015 nyarán indult a Facebookon, és bár eleinte úgy tűnhetett, Puzsértól független projektről van szó, ő azt állítja, az ötlet az ő fejéből pattant ki: „A Sétáló Budapest az én koncepcióm.” Ötletszinten már 2015-ben felmerült, hogy ebből főpolgármesteri kampány lehet, Puzsér szerint azzal a szűk stábbal kezdték gyártani az oldalt, akikkel ma is dolgozik. A Sétáló Budapest kampányát alapvetően adománygyűjtésből tervezik megoldani, igaz, Ungár Péter a Narancsnak azt mondta, az ő képviselői keretéből állják Puzsér kampányfőnökének, Zaránd Péternek a fizetését. A Jobbik egyelőre aktivistákkal és médiafelülettel tudja támogatni Puzsér kampányát.
A múlt héten tovább élezte az ellenzéken belüli feszültséget, hogy a Sétáló Budapest kampánycsapata szórólapon „értékelte” az MSZP–Párbeszéd–DK–Momentum-megállapodás jelöltjeit az alapján, hogy szakmailag és emberileg mennyire elfogadhatóak számukra. A 21 jelöltből 7 (az MSZP-s Tüttő Kata, Horváth Csaba és Szaniszló Sándor; a DK-s Niedermüller Péter, Élő Norbert és Gy. Németh Erzsébet, valamint a párbeszédes V. Naszályi Márta) szerintük kapásból elfogadhatatlan. Puzsér Róbert leszögezi, ez csak egy vélemény, a hét jelölt visszahívását nem állítják az előválasztáson való részvételének újabb feltételeként, de „ebből az alapállásból” fognak tárgyalni a személyükről.
A polgármesterjelöltek személyén túl kérdés az is, technikailag hogyan nézhetne ki az ellenzéki pártok együttműködése a kerületekben. Az eddigi tárgyalásokon közös, úgynevezett kötőjeles jelölőszervezet (MSZP–P–DK stb.), esetleg a választási párt került szóba, de egy ilyen formációban a baloldali pártok nem látnák szívesen a Jobbikot. Puzsér szerint ősszel két lista lenne a legjobb megoldás: LMP–Jobbik, valamint MSZP–P–DK, „a Momentum meg majd eldönti, hova áll” – ez a két tömb koordinálhatna aztán a kerületekben, hogy a Fidesz polgármesterjelöltjei csak egy ellenzéki kihívóval nézzenek szembe.
Egy 2014-es törvénymódosítás óta egy jelölőszervezetnek legalább 12 fővárosi kerületben el kell indulnia, hogy kompenzációs listához jusson. A kétlistás megoldás tehát azt eredményezné, hogy minimum egy, de – mivel az eddig megállapodott pártok, ha lemondanának egyáltalán kerületekről, 11-ről nyilván nem – inkább több kerületben két ellenzéki jelölt indulna a Fidesszel szemben. Mindenesetre a baloldal áprilisi elővágása után most a többiek is bekeményítenek. Bencsik János szerint, ha a közeljövőben nem kapnak korrekt ajánlatot a baloldaltól, készek az LMP-vel közös jelölteket állítani. „Készülünk a vészforgatókönyvre egy fővárosi kerületekre lebontott alternatív listával, amelyen az új centrum által jelölt polgármesterek szerepelnek.” A Narancsnak kerületi szintről is megerősítették, hogy a lista hamarosan teljes lesz. Ez, illetve a május 26-i EP-választás eredménye újra átrajzolhatja az erőviszonyokat. Pedig október sincs már messze, a kampány és az előválasztás szempontjából gyilkos nyári uborkaszezon pedig egyenesen a nyakunkon van.
| Kicsoda ő? Puzsér Róbert októberben lesz 45 éves. A Károli Gáspár Református Egyetemen végzett magyar–történelem szakon, ezután rövid ideig egy kelenföldi szakközépiskolában tanított. A 2000-es évek közepére rendszeres szereplője lett különböző rádió- és tévéműsoroknak. Budapest, majd Echo Tv, Rádiócafé – ezek a főbb állomások, utóbbi helyen vezette A hét mesterlövésze című filmajánló műsort, amely egy szűkebb körön belül ugyan, de ismertséget és rajongótábort is hozott neki. Puzsér a szélesebb körű nyilvánosságban a RTL Klub Csillag születikjének zsűritagjaként vált ismertté 2012-ben. Kemény beszólások, esetenként nagy dicséretek, nyers, meg- és kiosztó véleményformálás: a puzséri retorika sajátosságai már akkor is kidolgozva pörögtek. Miként az a jellegzetesség is feltűnt, hogy Puzsér sokszor indok nélkül üvölteni kezd, de legalábbis emelt hangon beszél – talán így akar nagyobb nyomatékot adni mondandójának. Korábban önmagát leginkább rendszer- és globalizációkritikus, nem megalkuvó városi értelmiséginek mutatta – de akkor mit keresett egy echte bulvárműsorban? „Célom, hogy meghekkeljem a bulvárt. Annak érdekében, hogy valamilyen tartalmat a bulvármédiumok szerkesztői ellenére is berugdaljak a bulvár felületére. Ha ehhez nekem bulvárszereplővé kell válnom, hogy valamilyen értelmet keresztül tudjak tolni, akkor még ezt is vállalom” – mondta Fábry Sándornak. Politikai véleménye jó ideje ismert. 2015-ben a Heti Válaszban küldte el a teljes magyar politikai elitet melegebb éghajlatra. A rendszerváltás utáni politikai rendszer „2010-re visszafordíthatatlanul megbukott. Arra épült, hogy a pártfinanszírozási törvénykezést valamennyi párt megsérti, a magántőke pedig ennek révén bevásárolja magát a politikába.” A NER szerinte „újbonapartizmus, ahol úgy hoznak törvényeket, ahogy éppen a heti politikai érdek diktálja”, a liberális értelmiségről pedig azt mondta: „Csodálkozom, hogy egyáltalán ki merik nyitni a szájukat, ehhez képest ott folytatják a mantrát, ahol 2002-ben abbahagyták.” Jelenlegi támogatóját, az LMP-t sem kímélte: „Döntéshozatalra képtelen gittegylet, alkalmatlan arra, hogy bármilyen társadalmi igényt vagy szükségletet megjelenítsen. (...) Bebizonyították, hogy nem lehet más a politika Magyarországon.” Magánéletéről ritkán beszél, de néhány éve jelentős súlyleadás után vallott korábbi pánikbetegségéről, és azt is mondta: „Egy többéves folyamat során tinédzserből felnőtté váltam. Nálam ez mostanra tolódott. De szerintem a nemzedékemben nem én vagyok az egyetlen, akinek így elcsúszott ez az érési folyamat.” Négy évvel ezelőtt egy televíziós interjúban ahhoz a bohóchoz hasonlította magát, aki mosolyogva szórakoztat, viszont „belül sír”. |
