Egy éve kapcsolták le a Klubrádiót, de köszöni, jól van

Belpol

A rádiónak még több támogatója lett, mióta csak az interneten hallgatható. Arató András tulajdonos-igazgató szerint a hallgatottságuk sem csökkent. Most újra pályáznak a 92,9-es frekvenciáért.

Éppen egy éve, 2021. február 14-én hallgatott el a Klubrádió adása a 92,9-es frekvencián. Aznap éjfélkor járt le a rádió frekvenciahasználati engedélye, amit a Médiatanács ismételt adminisztratív szabálysértésekre hivatkozva nem hosszabbított meg, az újra meghirdetett frekvenciapályázatból pedig kizárta a Klubrádiót.

Mivel más sem adott be érvényes pályázatot, egy ideig üresen maradt a 92,9-es frekvencia, később a Médiatanács az ATV-csoporthoz tartozó Spirit FM-nek adta ideiglenes használatba. Jelenleg egy újabb, 10 plusz 7 éves használatra vonatkozó pályázat értékelése van folyamatban, a frekvenciára ezúttal is a Klubrádió és a Spirit FM pályázott, a Médiatanács döntésére azonban még várni kell.

Túlélték

A Klubrádió az elmúlt 365 napban is töretlenül szolgáltatta műsorát az interneten keresztül. Arató András, a Klubrádió Zrt. többségi tulajdonosa és igazgatósági elnöke szerint nagy törést nem okozott a rádió életében a frekvencia elvesztése. "Alapvetően nem változtattunk a műsorrendünkön, bár egy kicsit szabadabbak lettünk, mert internetes rádióként nem vonatkoznak ránk a médiatörvény szigorú megkötései, például nem kell egy eseménytelen vasárnapon is óránként 6 percnyi hírműsort gyártanunk, és zenei kvótát sem kell figyelembe vennünk, aminek következtében a beszélgetős műsorok aránya 80-ról 90 százalékra nőtt" - magyarázta Arató.

A frekvencia elvételével anyagilag sem sikerült ellehetetleníteni a kormánykritikus rádiót.

Ennek az a legfőbb oka, hogy már korábban is túlnyomórészt hallgatói támogatásokból működtek. Arató szerint a reklámpiacot 2010 után felváltotta "egy állam által dominált köztörvényes bűnözés", a Klubrádió reklámbevételei minimális szintre csökkentek, "viszont a hallgatók felismerték, hogy egy ingyenesen elérhető szolgáltatásért is érdemes fizetni, ha az ki van rekesztve a piacról".

Bár a rádió reklámbevételei az elmúlt másfél évben egy kicsit még tovább csökkentek, ezt ellensúlyozza, hogy a féléves gyakorisággal megrendezett "túlélőgyakorlatokra" több hallgatói támogatás érkezik, mint korábban. Arató András tájékoztatása szerint a frekvencia elvesztése előtti időszakban 80 millió forint körüli összeg folyt be egy-egy ilyen akció során, azóta inkább 100-130 millió. Néhány ezer hallgató továbbá havi rendszerességgel utal a rádiónak, így összességében évi 250-300 millió forintnyi támogatásból működnek.

Arató András a frekvencia elvétele előtt napi 150 és 200 ezer fő közé tette a Klubrádió hallgatottságát, és ma se mondana más számot. Internetes rádióknál azt lehet pontosan követni, hogy egy adott időpillanatban hányan hallgatják a különböző streameket, az onlinestream.live adatai alapján

a Klubrádió az elmúlt egy évben átlagosan 8084 hallgatót ért el egyidejűleg, amivel internetes hallgatottságban Magyarországon a második a Rádió 1 mögött, egy kicsivel megelőzve a Retro Rádiót.

 

A hallgatók összetétele persze valószínűleg változott, az internetes rádiózás tudatosabb felhasználókat feltételez, a neten nem lehet "véletlenül" odakapcsolni egy rádióra, mint mondjuk az autóban. Továbbá lehetnek olyan idős hallgatók, akik az internetre nem tudták követni kedvenc rádiójukat, bár Arató András kiemelte, hogy a Facebookon tízezres közösség jött létre ezeknek az embereknek a megsegítésére, előfordult, hogy szomszédok Wifi-jelszóval és használt okostelefonnal segítették egymást. A Klubrádió tulajdonosa úgy véli, vidéken még növekedhetett is a hallgatottságuk. A 92,9-es frekvencia csak Budapesten és az agglomerációban volt fogható, vidéken tehát már korábban is csak interneten lehetett hallgatni a Klubrádiót, és ezt a lehetőséget nagyobb tömegekben tudatosíthatta a tavalyi botrány.

Arató szerint saját többségi tulajdonrésze garancia arra, hogy a Klubrádió megőrzi függetlenségét, ezt nem veszélyezteti az sem, hogy a Rogán Antal barátjaként emlegetett izraeli-grúz üzletember, Shabtai Michaeli tavaly nyáron tulajdonos lett a korábban a Köves Slomó-féle EMIH-hez tartozó, és a Klubrádióba is befektető Brit Media Kft.-ben. Érdekesség, hogy Michaeli és a Brit Media másik tulajdonosa, Milkovics Pál is beszélt már arról a sajtóban, hogy kisebbségi tulajdonrészük van a Klubrádióban, holott a Brit Media a 14 százalékos részesedését valójában még az EMIH-időszakban, 2018-ban átadta egy Bar Josef Itamar nevű izraeli magánszemélynek, jelenleg is az ő meghatalmazottja vesz részt a Klubrádió közgyűlésein.

"Azt se tudják, milyük van" - kommentálta Milkovics és Michaeli nyilatkozatait Arató András Hozzátette, hogy 14 százalékkal semmilyen befolyást nem lehet gyakorolni a Klubrádió működésére. Szerinte önmagáért beszél az is, hogy míg a Brit Media egyéb kiadványaiban (168 óra, Pesti Hírlap) az elmúlt időszakban megjelentek az állami hirdetések, a Klubrádiót továbbra is messze elkerüli a kormányzati pénzeső.

Újra megpróbálják

A Klubrádió bíróságon támadta meg a Médiatanácsnak azt a döntését, amelyikkel nem hosszabbította meg a rádió frekvenciahasználati engedélyét, és azt is, amelyikkel kizárta a Klubot az újabb frekvenciapályázatból. Az elmúlt egy évben Aratóék mindkét pert jogerősen elvesztették, és a minap az Alkotmánybíróság is elutasította a Klubrádió alkotmányjogi panaszát.

Ősszel ugyanakkor a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán is beperelte a Klub a magyar államot, arra hivatkozva, hogy a Médiatanács megsértette a véleménynyilvánítás és az információhoz jutás alapjogát. A Klubrádió-ügy miatt az Európai Bizottság is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. A Bizottság szerint a Médiatanács Klubrádiót érintő döntései aránytalanok és átláthatatlanok voltak, ami sértheti az EU telekommunikációs irányelvét. A Médiatanács eljárását továbbá diszkriminatívnak is látja a Bizottság, információink szerint azért, mert bizonyítékok merültek fel arra nézve, hogy más rádióknál - Inforádió, Karc FM - ismételt jogsértés ellenére is gond nélkül meghosszabbították a frekvenciahasználati engedélyeket.

A nemzetközi fórumokban tehát még bízhat a Klubrádió, és addig is elindultak a 92,9-es frekvencia használatára ismételten kiírt pályázaton. A Médiatanács december 23-án tette közzé a felhívást február eleji beadási határidővel. Hogy mikor lesz döntés, azt pontosan nem lehet tudni, de Arató András szerint a határidők arra utalnak, hogy még az április 3-i választás előtt le akarja zárni a Médiatanács a frekvencia hosszú távú sorsát.

A Klubrádió 360 oldalas, komoly anyagot adott be. Arató  szerint igyekeztek minden várható ürügyet előre kivédeni, de túlzott reményeket azért nem fűznek a pályázathoz, már csak azért sem, mert az előző körben többek között arra hivatkozva zárták ki őket a 92,9-es frekvenciáért indult versengésből, hogy nagyrészt hallgatói támogatásból működnek, ami bizonytalanná teszi az üzleti tervüket. A Médiatanácsnak ezt az érvét felülvizsgálati eljárásában a Kúria is elfogadta, így könnyen elképzelhető, hogy most is alkalmazzák majd.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.