Egy férfi felállt, hogy egy valódi problémáról kérdezze Németh Szilárdot, mire lehurrogták

  • Gera Márton
  • 2018. február 7.

Belpol

Az exrezsibiztos és Stefka István megbeszélte, hogy miért kell győznie a Fidesznek. A válasz: mert csak.

„A tét. Miért kell győznie a Fidesz–KDNP pártszövetségnek a tavaszi választáson? Elbírja-e a Nyugat és a hazai ellenzék a Fidesz esetleges negyedik győzelmét?” Többek között ilyen hangzatos mondatokkal invitálták az embereket Németh Szilárd és Stefka István közös beszélgetésére, amelyen mindenekelőtt azt próbálták a valószínűleg eleve fideszes hallgatóság tudtára adni, hogy csak a Fideszre számíthat ez az ország. A meghívó, úgy tűnik, sokakat meggyőzött, mert kedd este tucatnyi nyugdíjaskorú érdeklődő jelent meg a Polgárok Házában, ahol Stefka István, az ancien régime idején és manapság is jól fekvő újságíró rögtön azzal indított, hogy „Magyarország célkeresztben van, nincs más út, csak a Fidesz–KDNP”. Ettől az állítástól pedig sem a kérdező, sem a Fidesz-alelnöke nem tágított, így a nagyjából hatvanperces rendezvény tele volt féligazságokkal, csúsztatásokkal, de leginkább összeesküvés-elmélettel.

Az est sztárjai

Fotó: magyarnarancs.hu

A fideszes világkép: Nyugat-Európa=Afrika

Egy-egy ilyen rendezvénynek az a lényege, hogy senki sem kérdőjelezi meg a fideszes világképet, ezért a sztárfellépő bármilyen hülyeséget mondhat, nem lesz ellenvetés. Ez hatványozottan igaz volt erre az estére is, így Németh Szilárd közbevetés és kétkedés nélkül sorolhatta fel a kormánypropaganda legismertebb szólamait: a tudjukkik támadják az országot, a belga miniszterelnök zsarolja a V4-eket, pedig anno ők gyarmatosítottak erőszakosan Kongóban, az ellenzék nem az ország érdekeit nézi, Szél Bernadett nemzetbiztonsági kockázat, az ENSZ meg a Soros-tervet képviseli.

Stefka István láthatóan nagyon beleélte magát a szekunder fideszes szerepébe, a közönség talán még soha nem látott ilyen alákérdezést: volt egy pont, amikor kerek perec kijelentette, hogy a magyarok már nem szeretnek Nyugat-Európába járni, mert az olyan lett, mint Afrika. Majd gyorsan helyesbített, és hozzátetette, hogy Afrikával nincs semmi gond, ha valaki oda akar menni. Még ezen a ponton sem szólalt fel senki, így Stefka nyugodtan továbbmehetett, és úgy festette le Magyarországot, mint „a béke és biztonságot szigetét”, amely szerinte ugyanúgy a „béke szigete”, mint 1938 és 1944 között volt. Többet erről nem mondott, de tényleg érdekes, hogy ma egy fideszes megmondóember azt az időszakot állítja példaként a hallgatóság elé, amikor a lakosságot zsidótörvények sújtották, és amikor a korábbinál is jobban felerősödtek az antiszemita hangok.

false

 

Fotó: magyarnarancs.hu

„Hazaellenes szembenállás”

A Németh Szilárd-féle érvelés az este alatt leginkább arra alapozott, hogy ők Magyarország érdekeit képviselik, ezért nem is lehet semmiféle kérdés azzal kapcsolatban, hogy helyes-e, amit tesznek. Ez a régóta használt axióma, miszerint a kormány egyenlő Magyarországgal, végig jelen volt. „Három nemzeti konzultáció és egy népszavazás. Pont” – utalt a Fidesz-alelnök a sokmilliárdnyi közpénzt felemésztő kormányzati propagandahúzásokra, melyek szerinte felhatalmazták a kormányt. És Németh Szilárd tényleg bármit el tudott mondani a rendezvényen, mert a közönség szinte végig helyeselt, vagy épp a fejét rázta, amikor például az ellenzék viselt dolgairól értekezett a korábbi csepeli polgármester. Simán elmondhatta például azt is, hogy talán Soros Györgyöt is mozgatják olyasvalakik, akik a „nemzetállamok ellen” vannak. De Stefka is nyugodtan mondhatta azt, hogy az ellenzék „hazaellenes szembenállást” képvisel, senki nem kérdezett vissza, hogy ez mégis mit jelent.

false

 

Fotó: magyarnarancs.hu

Németh Szilárdék világmagyarázata szerint Magyarország minimum végveszélyben van, és azok az emberek, akik idejönnek erről beszélni, az utolsó reménységet jelentik. Éppen ezért egyáltalán nem meglepő, hogy amikor a közönségkérdésekre került sor, senki nem kérdezett rá olyan témákra, mint az oktatás vagy az egészségügy, mindenki csak a migrációról, Sorosról, esetleg a rezsicsökkentés kulisszatitkairól érdeklődött Némethnél. Volt, aki csak simán elmondta a véleményét Szél Bernadettről, aki nem magyar érdeket képvisel, egy idősebb úr pedig „Soros vidéki hálózata” miatt aggódott, és arra volt kíváncsi, mit tesz utóbbival szemben a kormány. Őt valószínűleg megnyugtatta a Fidesz politikusa, amikor elmondta, hogy jövő héten szavaznak a „Stop Sorosról”, és sokan többféle szigorító javaslatot is a kormány figyelmébe ajánlottak az egyébként teljesen zagyva törvénycsomaggal kapcsolatban.

Nyolc év alatt nem történt semmi

A már-már lakossági fórumba torkolló estének egyetlen meglepő pontja volt: egy férfi nem a menekültekről, nem Brüsszelről, de még csak nem is Soros Györgyről szerette volna kérdezni Németh Szilárdot, hanem egy olyan, a saját életét is érintő problémáról, ami valóban hatással van a mindennapjaira. A XVII. kerületi lakos arról beszélt, hogy a repülőtér közelsége miatt egyre nehezebbek a mindennapok, zavarja őket a zaj, és hiába ígérgettek korábban megoldást a fideszes politikusok is, nyolc év alatt semmiféle változás nem történt.

false

 

Fotó: magyarnarancs.hu

A problémát vélhetőleg tényleg lehetetlen megoldani, és talán a kormány sem tudna érdemi lépéseket tenni, elvégre repülőgépek mindig lesznek, de ez a pár másodperc tökéletesen megmutatta, mi történik akkor, ha valaki a fideszes narratívától eltérő kérdéssel áll elő, és ráadásul némi kritikát is megfogalmaz a kormánnyal szemben. A kérdező férfit Stefka igyekezett leállítani, rövidre fogni, a közönség tagjai közül többen is elégedetlenségüket fejezték ki, közbevágtak, aztán valaki meg is jegyezte, hogy „költözz el, öreg”, és többen már várták, hogy Németh visszatérjen a favorit témáira. Amikor a férfi újra visszatért a témára, Németh szánt rá ugyan néhány szót, de gyorsan ugrott is, így ismét lehetett olyan fontos kérdésekről beszélni, mint az ENSZ Soros-tervhez hasonló menekültügyi tervezete, vagy Szél Bernadett nemzetbiztonsági kockázata.

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.