Egy okosotthon-tulajdonos küzdelme az áramszolgáltatóval

Belpol

Az ásotthalomi tanyavilágban alakította ki fokozatosan bővített és okosított otthonát Balog Attila szoftverfejlesztő. Napelemes házi kiserőművét azonban alig tudja használni, mert az áramszolgáltató képtelen biztosítani a szabványban rögzített ellátási minőséget.

Az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.-vel folytatott csaknem kétéves, meglátása szerint kilátástalannak tűnő küzdelme után Balog Attila a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz (MEKH) fordult beadványával. A napelemes rendszer telepítése kötelező teljesítménybővítéssel jár. Balog Attila több alkalommal jelezte az áramszolgálaltónak, hogy a nem megfelelő feszültségviszonyok miatt a tanyáján kiépített háztartási méretű kiserőmű (HMKE) folyamatosan leáll, nem vagy alig termel energiát. Ám sorozatos – szóban, e-mailben és hagyományos levélben tett – jelzései, panaszai ellenére máig nem kapott érdemi tájékoztatást és magyarázatot az MVM-től arra, hogy mi ennek az oka, és hogy mikor végzik el a hálózaton a szükséges beavatkozásokat.

Panaszának lényege, hogy közvetlenül a napelemes rendszer telepítése után, 2021 áprilisától számtalanszor jelezte a szolgáltatónak: a hozzá beérkező feszültség túl magas, szinte folyamatosan meghaladja az általános szerződési feltételekben (ÁSZF) megszabott határértéket. Ám annak ellenére nem történt semmi az azóta eltelt közel két évben, hogy a szolgáltató hivatalos válaszlevében ezt részben elismerte. Bár a hálózati feszültségkülönbséget megerősítette, az MVM szerint az a szabvány szerinti határértékeken belül marad. Erről legutóbb ez év januárjában küldtek levelet Balog Attilának.

Hiába szólt

A tanyatulajdonos a MEKH-nek megírta, hogy jelenleg is csak azt tudja, amit a bejelentéseire nála rendszeresen megjelenő áramszolgáltató munkatársaitól hall – ami hivatalos közlésnek aligha tekinthető. Legutóbb azt mondták neki, „a főnökség nem hiszi el, hogy az a baj, messze van a trafó”. Ehhez tudni kell, hogy a szoftverfejlesztő ásotthalmi tanyáján kiépített, nagyobb teljesítményű napelemes rendszer miatt a szolgáltató megnövelte a teljesítményt. Mindezért 123 ezer forintot fizetett a fogyasztó. A munka abban állt, hogy az MVM munkatársa tíz perc alatt lecserélte a három 16 amperes kismegszakítót 25-ösre.

Az így bejövő hálózat feszültsége jóval a megengedett határérték felett vagy alatt van. Ez jelentős feszültségingadozást, az esetek többségében túlfeszültséget jelent. A napelemrendszer a magasabb feszültség miatt automatikusan lekapcsol, így alig termel áramot. Van olyan nap, hogy reggel a rendszer a fényviszonyok miatt megpróbál elindulni, majd egész nap áll és estére megint termel egy kicsikét.

Balog Attila lapunknak azt mondta, a napelemrendszer megépítésére állami támogatást kapott. A beérkező folyamatos túlfesztültség, és az emiatti a gyakori leállások miatt az energiatermelés a lehetséges kapacitáshoz képest minimálisra csökkent – az ő 10 kilowattos napelemrendszere kevesebbet állít elő, mint egy ismerősének a 6 kilowattosa. Így viszont nem tud átállni elektromos fűtésre, és az energiahiány miatt egyelőre el kellett halasztania a tanyához tervezett fűrészüzem megvalósítását is. Szerinte nemcsak ő, de az állam is rosszul járt, mert a napelemrendszer-telepítésnek semmi haszna nincs így. Az állami támogatás összege nem térül meg, és nem hasznosul a zöldenergia megtermelésében és felhasználásában.

Ráadásul az informatikai eszközei is rendszeresen lefagynak, így a napi munkavégzése is kiszámíthatatlanná vált. Végső elkeseredésében a MEKH-nek címzett levelében azt írta: hiába jelezte többször a hibát a szolgáltatónak, érdemi, elfogadható választ máig nem kapott a felvetéseire.

Naponta 150 panaszlevél

„A jobb érthetőség kedvéért mondom – hiszen igen kevesen lehetnek azok, akik lakásaikban vagy házaikban rendszeresen feszültséget mérnek a konnektorokban –, hogy a 230 volt igen erős, és sokszor halálos kimenetelű áramütést jelent. Az ásotthalmi otthonomban rendszeresen mért 260 volt vagy az ezt meghaladó feszültség már kifejezetten életveszélyes” – mondta a Narancs.hu-nak Balog Attila.

 

A szabvány értelmében a 230 volt feszültségtől lefelé vagy felfelé maximum 10 százalékkal térhet el az áramszolgáltatás, azaz feszültségnek a 207 és a 253 volt közötti tartományban kell lenni. A szoftverfejlesztő telepített egy okosotthon-vezérlőt, amely mindhárom fázison 30 másodpercenként méri a feszültséget, s ha az legalább 5 percig eltér a jogszabályokban lefektetett értékektől, automatikusan jelzést küld a szolgáltatónak egy sorszámozott elektronikus panaszlevélben. „Volt olyan nap, amikor 161 ilyen üzenetet küldött a berendezésem az MVM-nek, de a 150 napi átlagnak tekinthető. Ma eddig 104 ilyen e-mailt küldött a rendszer a szolgáltatónak” – mondta Balog, amikor március 9-én a délutáni órákban beszélgettünk.

Mint említettük, a 230 voltos feszültségtől való eltérést az MVM már többször elismerte, ám az ő méréseik szerint a kilengés a szabvány határértékei között maradt. Ezekre a mérésekre semmilyen rálátása nincs Balog Attilának, akinek a saját mérései merőben mást mutatnak. A méréseket a fejlesztő diagramokba foglalva összegezte, s azok azt mutatják, hogy a napelemes rendszer áramátalakítója (invertere) által mért három fázis feszültségértékei szembeszökő módon szabálytalanok, hiszen meghaladják a még elfogadható legmagasabb határértéket, a 253 voltot. Az áramszolgáltatónak, illetve a később a MEKH-nek írt levelében is felajánlotta, hogy 2021 májusától bármelyik időszakra tud ilyen jellegű adatot prezentálni, akár napi bontásban is.

Szereptévesztésben?

„A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a hozzájuk címzett beadványomat félreértette. Azt nem tudom, hogy tudatosan vagy sem. Az általam jelzett visszásságokról indított eljárását két ok miatt szüntette meg. Egyrészt mert a szolgáltató által is elismert feszültségingadozások miatt az MVM negyedévente szerény, néhány ezer forintos kötbért fizet nekem, amire egyébként az idevonatkozó szerződéses vállalása kötelezi. Másrészt azért, mert az áramszolgáltató azt válaszolta az energetikai hivatal megkeresésére, hogy a hálózati szakasz átépítésének várható befejezési időpontja 2023. június 30.” – mondta lapunknak Balog Attila. Szerinte ezzel több gond is van; elsősorban is az, hogy nem ez volt a kérdés. Továbbá az átépítés, fejlesztés pontos határidejét sem adják meg, az csak „várható”. Az okosotthon-tulajdonos úgy látja, hogy az energetikai és szabályozási hivatal leginkább békés fogyasztóvédőként viselkedett, ami szerinte minimum szereptévesztés. Balog Attila kifogásolja, hogy a MEKH nem kíváncsi a valóságra, nem szállt ki a terepre, nem végzett méréseket, hogy azokat egybevethesse az ő és az áramszolgáltató kimutatásaival. „Az energetikai hivatal megelégedett azzal, hogy írásban megkereste az áramszolgáltatót, s a tőle beszerzett egyoldalú nyilatkozattal lezárta az eljárást az íróasztal mellett. Nem járt utána annak, hogy az áramszolgáltató mennyiben és hogyan nem tartja be az ÁSZF-ben és a Garantált Szolgáltatásban vállaltakat.”

A MEKH Balog Attilának küldött válaszából kiderül, hogy igen szűkre szabta a saját tevékenységének, s ezzel összefüggésben a megindított eljárásának a kereteit. Az ásotthalmi panaszos konkrét kifogásainál csupán csak arra szorítkozott a hivatal, hogy az áramszolgáltató több mint két éve tartó, érdemi eredmény nélküli és a fogyasztó érdekeit sértő eljárását abból a szempontból vizsgálja meg, hogy az mennyiben felelt meg az érintett időszakban hatályos üzletszabályzatban, egyéb szabályozási környezetben foglalt rendelkezéseknek. Nem foglalkozott viszont érdemben a szinte állandó jelentős túlfesztültséggel, s az ebből következő problémákkal.

Balog Attilának, mint fogalmaz, a MEKH válasza „tette be a kaput”. „Már nem tudtam máshova fordulni, csak a nyilvánossághoz. Meggyőződésem, hogy sok hozzám hasonló eset van az országban, ám ők nem mérik rendszeresen a hálózati feszültséget a lakásaikban és a házaikban, csak veszik az új hűtőt, mosógépet, televíziót, és nem is gondolják, hogy mitől mehetnek tönkre.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Miénk itt a vér

  • - turcsányi -

A papa mozija ez. Nem pont a formula hagyományos értelmében, sokkal inkább szó szerint. A hatvanas évek közepén az olasz anyakönyvi hivatal kigyűjtötte a Sergio keresztnevű polgárokat, s mindegyiket hatóságilag kötelezték arra, hogy spagettiwesterneket készítsenek.

Megszemélyesített dokumentumok  

„Boldog magyar jövőt!” – olvassuk a feliratot Chilf Mária kollázsán, ahol egy felvonuláson Lenin, Rákosi és Sztálin fényképét viszik a munkások és az úttörők, nyomukban a ledöntött Sztálin-szobor feje gurul egy tankkal a háttérben.

Építő játék

  • Kiss Annamária

Horváth Csaba rendező-koreográfusnak, a Forte Társulat művészeti vezetőjének színházában legalább annyira fontos a mozgás, mint a szöveg, nem csoda, hogy ezen az estén, a mozgásszínházas tempóhoz kevéssé szokott kőszínházas társulati tagoknak melegük van.

„Megeszi a kígyót”

Alighanem a magyar kultúrára korábban is jellemző, az utóbbi időben pedig mintha még erőteljesebben megjelenő befelé fordulás miatt lehet, hogy egy olyan jelentős életmű, amilyen Ladik Kataliné, egyszerűen nem találja meg benne a helyét – holott minden adott lenne hozzá.

Halk, mély morgás

Szentesen két bulltípusú kutya kijutott az utcára, halálra mart egy férfit és örök életére megnyomorított egy nőt. Az ügyészség letöltendő börtönbüntetést kért a gazdára, akinek fogalma sem volt arról, mire képesek a házőrzői, és milyen nevelésre lett volna szükségük.

 

Hídpénz

„Az önkormányzat egy olyan fejlesztést kíván megvalósítani, hogy a Szárhegyet és a Vár­hegyet összekötnénk egy függőhíddal."

Az arany csillogása

Emlékszik még bárki is arra, hogy mikor volt az a „vizes” világbajnokság Budapesten, amikor a toronyugráshoz a Dunába húztak fel egy ménkű nagy tornyot, hogy az majd milyen jól fog mutatni a világmindenség összes televíziós készülékén?

Csak a szégyen

Egy héttel ezelőtt az ENSZ Közgyűlése elfogadta azt a határozatot, amely július 11-ét a srebrenicai népirtás emléknapjává nyilvánítja.

Feltétlenül, de nem mindenképpen

A németek sohasem fogják megbocsátani a zsidóknak Auschwitzot – hangzik egy ismert, vitatott eredetű bon mot. Mint sok más általánosításban, ebben is lehetett igazság, amíg maguk a tettesek és a nácikkal együttműködők értelmezték úgy bűneiket, hogy a végén valahogy mégis a zsidók legyenek a hibásak. Gyermekeik és unokáik azonban már elfojtás vagy kivetítés nélkül tekinthettek a népirtásra, és vonhatták kérdőre felmenőiket.

Szerelem és politika

„Ötvenegy éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt Tánczos Gábor, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa, a Győrffy kollégium volt tagja, ismert publicista. A pedagógián kívül behatóan foglalkozott a NÉKOSZ történetével és a romániai magyar kultúrával.”

 

Előrehozott 2026

Olyan intenzitással történnek az események a magyar belpolitikában az utóbbi hónapokban, hogy immár komolyan felvethető: Orbán rendszerét akár a 2026-os általános választások előtt is le lehet váltani. Ideje hát gondolkodni ilyen forgatókönyveken is.