magyarnarancs.hu: A József nádor térre egy úgynevezett Szegény Kórházat állítottak fel, ahol folyamatos ügyeletet és különféle programokat tartottak. A hét lezárása egy demonstráció volt. Hogyan tekintenek erre az egy hétre, mi a célja?
Kiss László: Ez egy információátadó demonstráció. A Szegény Kórház azért települt ki, hogy helyzetképekkel és a szakszolgálatok bemutatásával megmutassa, hogyan is áll a magyar egészségügy. A kollégáink kórházszelfiket küldtek be, amiken keresztül meg tudjuk mutatni, hogy egyre kevésbé tudjuk biztosítani a biztonságos betegellátást, hogy milyen rosszak a munkakörülmények, azokról a helyiségekről nem is beszélve, amiket nem látnak az ellátásba belépők: a szociális helyiségeket, pihenőket, mellékhelyiségeket, öltözőket. Ezeket is közelbe akartuk hozni. Arra figyeltünk, hogy ne legyenek nevesítve az intézmények, de a képek jellemzően a kelet-magyarországi régióból érkeztek, ahová nemigen jutott uniós forrás a kórházak felújítására. Ez is jól mutatja, hogy nem egységes feltételek mellett dolgozunk. Ami viszont egységes: mindenhol kevés a dolgozó. Erről sokat beszélgettünk az itt lévő kollégákkal, akik jórészt budapestiek (és önkéntes túlmunkában vállalták az ügyeletet), de jelentkeztek Miskolcról, Debrecenből, Pécsről, Kalocsáról is.
| ||
magyarnarancs.hu: Miért éppen a József nádor téren állították fel a sátrat?
KL: Mert tudjuk, hogy itt dőlnek el a dolgok, annak a tervezésnek a nagy része itt folyik, ami aztán a költségvetésben nyilvánul meg. Itt felelős emberek vannak, őket akartuk megszólítani és bíztunk abban, hogy az itt dolgozók is meglátogatnak bennünket. Kevesen jöttek és nem azok, akik a döntéseket előkészítik.
magyarnarancs.hu: Más politikusok meglátogatták az eseményt?
KL: Igen, több politikus megfordult nálunk, itt voltak például a jobbikos egészségpolitikusok, Lukács László György és Rig Lajos, aztán Komáromi Zoltán és Schmuck Andor is, voltak az LMP-től és a PM-től is. Viszont szeretném hangsúlyozni, hogy ez abszolút szakmai és érdekvédelmi dolog, nem pedig politikai.
magyarnarancs.hu: Kik jönnek még, egészségügyi dolgozók vagy inkább a leendő betegek?
KL: Egészségügyi dolgozók is jönnek, de ez nem nekünk szól, mi ebben úgyis benne élünk. Azok az érdeklődők jönnek, akiket aggaszt ez az állapot. Tőlük nagyfokú támogatást kapunk, ebből is látszik, hogy ez a mozgalom nem a mi szeszélyünk, ráadásul első pillanattól kezdve megfogalmaztuk, hogy az aggódás vitt ki minket az utcára. Évek óta küzdünk az utánpótlás problémájával, a korfánk nagyon magas – jelképezte ezt a sátorban egy kerekes székben ülő doki is –, gyorsan elhasználódunk. Én első nap 24 órás ügyeletet vállaltam és azt gondoltam, lesz néhány érdeklődő, ehhez képest hajnali fél háromig jöttek az érdeklődők, sok élménybeszámolót meghallgattunk, nagyon sok aggódó kérdést kaptunk arról, hogy lesz tovább, milyen ellátást fognak ezek után kapni. Külföldi érdeklődés is volt, Angliából keresett meg minket egy nővér, aki jelenleg az európai ápolástörténetet dolgozza fel, és követi a magyarországi akciót is. Eljött ide, beszélgettünk, a magyarországi nővérmozgalom pedig benne lesz majd a könyvében is. A tematikus programokon is sok a résztvevő, vasárnap a védőnői hálózat tartott emlővizsgálatot és babamasszázs-bemutatót, szombaton a mentős kollégák tanítottak újraéleszteni.
| ||
magyarnarancs.hu: Az egészségügyben jelentkező problémákról mennyi háttértudása van az állampolgároknak?
KL: Az sokszor megfogalmazódik, hogy ez nem egy mostani politikai probléma, persze vannak olyan hangok, hogy a mostani kormány nem tett vagy tesz meg mindent, de sokkal inkább igaz az, hogy a rendszerváltás óta, sőt már korábban sem érezték annyira fontosnak az egészségügyet, hogy igazán törődjenek vele. Sokszor hivatkoztak arra, hogy majd önjáróvá válik, mert a benne dolgozók úgyis elviszik a hátukon, erőn felül vállalnak mindent, mert a hivatástudat viszi őket. De az is elfogy egyszer, legkésőbb akkor, amikor elfogy a dolgozó. Az ifjúság, akiket ide várnánk, nem jön a motiválatlanság miatt. És meg is értem, hiszen határozottan emlékszem – 38 éve dolgozom –, hogy nem arra tettük fel az életünket, hogy két-három munkahelyre kelljen elmennem, hogy a családomat el tudjam tartani. Európában lassan egymillió egészségügyi dolgozó hiányzik a rendszerből, ennek mi is részesei vagyunk, és ne gondoljuk, hogy nem lehetünk ennek még nagyobb vesztesei. Akik ezt felismerték, komoly pénzeket áldoznak az utánpótlásra, nálunk meg már helybe jönnek a fejvadászcégek. Ráadásul nemcsak a migráció üríti ki a területet, hanem a pályaelhagyás is. Ezekre várjuk a megoldást, és a visszajelzésekből azt látjuk, a társadalom is. Elhangzott a beszélgetések alkalmával, hogy félre kell tenni minden pártpolitikai hovatartozást, a szakembereknek le kell ülni és meg kell határozni a lépéseket. Egyfajta nemzeti egészségügyi konzultációt javasolnak az emberek. Ezt mi is támogatjuk.
magyarnarancs.hu: Az akció végén, július 1-jén, a Semmelweis-napon demonstrációt szerveztek a Kossuth térre.
KL: Virrasztással, ezzel is jelezve, hogy a helyzet valóban gyászos.
magyarnarancs.hu: A májusi tiltakozás óta egyeztetéseket folytatnak az államtitkársággal. Ez hogyan áll most?
KL: Májusban volt az utolsó államtitkári találkozó, amin más szervezetekkel vettünk részt, és pár szorító kérdést átbeszéltünk: a túlmunkát, az elszámolásokat, az ügyeleti rendszert, vagy a nővérszállók helyzetét, az ápolást segítő eszközök beszerzését. Ezekben sikerült is előrelépni, és azt is elértük, hogy a 2012/13-as ágazati bérkiegészítések alapbérbe kerüljenek, és így pótlék legyen számítható belőlük. Ez mind jelzi az államtitkárság elkötelezettségét, az elképzelések, az ötletek megvannak, valahol máshol vesznek el az ügyeink.
magyarnarancs.hu: Például az NGM-ben? Látták a 2016-os költségvetést, mit mutat?
KL: A 2016-os költségvetésben továbbra is ezeket az enyhe elmozdulásokat látjuk. Az biztos, hogy az orvosok és nővérek egy részének legalább a pótléka rendben lesz, a túlmunka el lesz számolva, lecsökkentettük a munkaidőkeretet, és remélhetőleg a jogszabályokat a munkahelyek is betartják. Sokszor jeleztük ugyanis, hogy sok esetben nem a törvénykezéssel volt a gond, hanem azok betartásával, ebből adódtak az elszámolási anomáliák. Előrelépés továbbá, hogy a háziorvosok az idén egy nagyobb béremeléshez jutottak, jövőre erre szintén megvan az ígéret, a szakdolgozók viszont nem jutottak semmihez, még mindig nagyon alacsony a jövedelmük. Az orvosoknál is nagy feszültség keletkezhet abból, hogy az ellátásba fiatal szakorvosként érkező rezidensek ezek után megkapják azt a pótlékot, amit eddig megkaptak az ösztöndíjjal, de lesz olyan korábban végzett szakorvos, akinek kevesebb lesz a bére. És akkor azokról még nem is beszéltünk, akik kimaradtak az eddigi bérrendezésekből: a technikai, gazdasági dolgozók, az egészségügyi oktatásban dolgozók, a szociális szféra, a vasútegészségügy, vagy a foglalkoztatás-egészségügy dolgozói.
magyarnarancs.hu: Tehát az egyeztetések folytatódnak?
KL: Szeretnénk, ha folytatódna. De arról például mi is a sajtóból értesültünk, hogy két hivatásrendi testület és két reprezentatív szakszervezet között volt egy egyeztetés azokról a kérdésekről, amikről már mi is megegyeztünk.
magyarnarancs.hu: Önök ezen miért nem vettek részt?
KL: Nem tudom, minket miért nem hívtak meg. Azt hallottam, hogy talán azért, mert nem tettünk ezekre a felvetésekre javaslatot, de ebben egy apró csúsztatást érzek, hiszen ezeket a kérdéseket mi vetettük fel (túlmunka, ügyeleti pótlékok, nővérszállók).
| ||
magyarnarancs.hu: Közben pedig a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnökéhez is írtak egy nyílt levelet arról, hogy hiányolják az együttműködést.
KL: Amire Balog Zoltán elnök válaszolt is nekem és a FESZ-nek. Azt nehezményezi, hogy a közösségi oldalakon kemény kritikák hangzottak el a MESZK-ről, és mi nem határolódtunk el ezektől. De hát ezek nem is a mi kijelentéseink, a kommentekben sok minden elhangzik, nem kellene azokat egy szervezettel azonosítani, főleg úgy, hogy mi eddig is kifejeztük együttműködési szándékunkat, és a jelen demonstráció kapcsán is megkerestük az elnök urat, hogy csináljuk együtt. De ha csupán ez a gátja az együttműködésnek, szívesen teszünk ennek eleget.
magyarnarancs.hu: Hiszen májusban is működött a közös tiltakozás.
KL: Éppen a májusi demonstrációra hivatkoznak, hogy az egy provokatív dolog volt. Pedig a színpadnál történtek számunkra sem voltak ismertek. Ahogyan az sem, hogy megjelenik majd Cser Ágnes. Így végképp furcsa ránk húzni, hogy azért volt a füttykoncert, mert mi előre megszerveztük. Nekünk is meglepetés volt, hogy ott volt az MSZEDDSZ (Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete) elnök asszonya, és furcsának is találtuk, hogy egy olyan szervezet képviselteti magát az akciónkon, amely korábban mindig kifejezte, hogy nincs szükség ellenmozgalomra és tüntetésekre, mert úgy érzik, hogy 2004-ben már „megsztrájkoltak” mindent, és azóta rendben is zajlanak a dolgok.
