Eljárás védőoltást ellenző szülőkkel szemben: Oltás és kötődés

  • Miklósi Gábor
  • 2002. augusztus 29.

Belpol

Védelembe vett egy négyéves kislányt a Győr melletti Vámosszabadi gyámhatósága idén januárban, és ugyanez vár 15 hónapos kisöccsére is, míg szüleik ügyében kiskorú veszélyeztetésének gyanúja miatt nyomoz a rendőrség. Amint azt már több környezettanulmány is megállapította, a gyerekek a szülőkkel harmonikus, szerető családi környezetben, megfelelő körülmények között élnek. A meglepő intézkedésekre azért került sor, mert a szülők mind ez ideig megakadályozták, hogy a gyerekek megkapják az életkorhoz kötött kötelező védőoltásokat. Galántai Balázs és Stajrits Mónika, bár gyengül az ellenállásuk, egyelőre tartják magukat elhatározásukhoz.

Védelembe vett egy négyéves kislányt a Győr melletti Vámosszabadi gyámhatósága idén januárban, és ugyanez vár 15 hónapos kisöccsére is, míg szüleik ügyében kiskorú veszélyeztetésének gyanúja miatt nyomoz a rendőrség. Amint azt már több környezettanulmány is megállapította, a gyerekek a szülőkkel harmonikus, szerető családi környezetben, megfelelő körülmények között élnek. A meglepő intézkedésekre azért került sor, mert a szülők mind ez ideig megakadályozták, hogy a gyerekek megkapják az életkorhoz kötött kötelező védőoltásokat. Galántai Balázs és Stajrits Mónika, bár gyengül az ellenállásuk, egyelőre tartják magukat elhatározásukhoz."Ez a történet nem a mi gyerekeinkről szól - mondta az édesapa -, különben már rég beszereztük volna az oltások beadását igazoló pecséteket." A házaspár még az egyes kötelező vakcinák szükségességét megkérdőjelezők maroknyi táborán belül is kisebbségnek számít: elvi okok miatt ellenzik ugyanis, hogy a két kisgyerek bármilyen védőoltást kapjon. A leginkább az antropozófia szellemi hagyományához és humanista pedagógiai eszményeihez kötődő szülők elmondták: szeretnék biztosítani, hogy gyerekeik értelmi és érzelmi fejlődését a külvilág gyorsuló tempója és erős ingerei helyett inkább saját, belső igényeik határozzák meg. A védőoltásokat eleve a gyermek életébe történő felesleges beavatkozásoknak tekintik, ezért nem is mérlegelték az egyes oltások eltérő fontosságát és kockázatait. Nehezményezik viszont, hogy a lehetséges szövődményekről nem automatikusan, hanem csak kérdésre kaptak felvilágosítást az orvosoktól.

Galántaiék bűne az, ami más olvasatban a legfőbb erényük. Azzal érdemelték ki a hatóságok kitüntetett figyelmét, hogy

a nehezebb utat választották:

míg a legtöbben, akik tartanak egyik-másik védőoltástól, ismerős orvosoktól megszerzik az igazolást, és így nem kerülnek az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) látókörébe, ők úgy döntöttek, hogy nyíltan vállalják döntésüket. E lépésükkel ugyanakkor, mint mondják, nem a saját nézeteiket kívánják népszerűsíteni, inkább a jelenlegi rendszer merevségét kritizálják. "Nem akarunk senkit sem befolyásolni, egyszerűen azt szeretnénk, hogy ne legyen ilyen egyoldalú a tájékoztatás, és a gyerekeinknek, ha hasonlóan gondolkodnak, ne kelljen majd törvényt szegniük" - magyarázta a Narancsnak az indokaikat Galántai, követendő példaként említve egyes nyugat-európai országok a hazainál jóval rugalmasabb gyakorlatát.

A család nagy árat fizetett a döntésért, és fizet mind a mai napig. Egyrészt összesen közel negyedmillió forint bírságot voltak kénytelenek befizetni, és bár elmondásuk szerint vannak anyagi problémáik, emiatt mégsem panaszkodtak. A különböző hatóságok egyéb intézkedésekben is megnyilvánuló szigorára viszont már kevésbé voltak felkészülve. "Ha valaki nem tartja be az egészségügyi törvény szabályait, akkor nem tekinthetek el az államigazgatási eljárás lefolytatásától" - indokolta a fejleményeket a másik oldalról dr. Pék József, az ügyben az ÁNTSZ részéről eljáró győri tisztifőorvos. Pék, aki az orvosi és a köztisztviselői titoktartásra hivatkozva elzárkózott az adott eset értékelésétől (a Narancs a vonatkozó dokumentumokat és információkat a családtól és jogi képviselőjüktől kapta - M. G.), a meggyőzést tartja a legfontosabb eszköznek. Ha a szép szó kevés, a bírságokat a tisztifőorvos elmondása alapján a gyámügy és a rendőrség bevonása, vagyis az elővezetés, a gyermek védelem alá helyezése és a szülők elleni büntetőeljárás követheti. Végső esetben a szülőket akár jogerősen

végrehajtandó szabadságvesztésre is

ítélhetik, képviseleti joguk felfüggesztése idején pedig a gyerekek megkapják a szükséges oltásokat - vázolta Pék a nem túl kecsegtető kilátásokat. Hozzátette ugyanakkor: mindez nem cél, hanem eszköz, hogy a gyerekek védettek legyenek a diftéria, a gyermekbénulás, a tetanusz, a kanyaró, a rubeóla és a mumpsz ellen.

Galántaiék az említett retorziók legtöbbjén már túl vannak. A tiszti- főorvos a növekvő összegű bírságok mellett kétszer is egyéni oltásrend teljesítését rendelte el a kislánynál (a kisebbik gyerek esetében az eljárás lassúsága miatt csak mostanában kezdenek felpörögni az események), mert az idő múlásával nem tartható az oltások eredeti ütemezése. Miközben a szülők a bírságokat, ha nehezen is, de befizették, a kislányt a gyámhatóság 2002. január végén az ÁNTSZ Győr Városi Intézete megkeresése alapján védelembe vette, és családgondozót rendelt ki mellé. A védelembe vétel a konkrét következményeket tekintve inkább szimbolikus, semmint tényleges fejlemény (a családgondozó a családdal konzultálva, őket néha meglátogatva nevelési tervet készít, miközben mindebből a gyerekek szinte semmit nem érzékelnek), viszont az első lépés a további, szigorúbb gyermekvédelmi intézkedések irányába.

Hasonló indokkal ilyen intézkedésre Magyarországon - lapunk információi szerint - még soha nem került sor. Az ügyben

több polgári per

is folyamatban van: a szülők az elutasított fellebbezéseket követően az oltásokat elrendelő határozatok mellett a védelembe vételről szóló döntés miatt is bírósághoz fordultak, mivel szerintük nem veszélyeztetik a gyerekeiket. Eközben az apát kétszer is elővezették a rendőrök, kötelezve, hogy vigye magával kislányát. A törvény értelmében ugyanakkor a rendőrök kiskorúakat nem vezethetnek elő, és ezt kihasználva a gyerekek ilyenkor édesanyjukkal házon kívül tartózkodtak.

Néhány hete azonban, amikor a Győr-Moson-Sopron megyei rendőrség ifjúságvédelmi osztályának két munkatársnője meglátogatta a családot, éppen Stajrits Mónika volt egyedül otthon a két kicsivel, és az előző házasságából származó két tizenéves lányával. Ekkor szembesült azzal, hogy büntetőeljárás indult ellenük: elmondása szerint a rendőrnők átadták az idézést, és a nagyobbik, 14 éves lány jelenlétében közölték vele, hogy ő és a férje ellen kiskorú veszélyeztetésének alapos gyanúja miatt indult vizsgálat, amiért ők börtönbe, a gyerekek pedig állami gondozásba kerülhetnek. Stajrits úgy emlékszik, hogy megkérdezték tőle, miért nem tesz eleget a törvényi kötelezettségeinek, ha már a családi pótlékra igényt tart, és nem fél-e attól, hogy a kicsik a két nagyobbik gyerek szeme láttára fognak lebénulni. Tették mindezt szerinte arrogáns, kioktató hangnemben, gyakran a szavába vágva, amivel nemcsak őt, de a gyerekeket is sikerült kellőképpen megijeszteni.

Mint azt Kiss Imréné őrnagy, a megyei rendőr-főkapitányság sajtóreferense lapunknak kifejtette, a kiskorú veszélyeztetése miatti nyomozást a városi tisztifőorvos feljelentése alapján a megyei főügyészség indítványozta. Az idézést kollégái, Némethné D. Piroska és Icsei Katalin augusztus 13-án adták át. A gyanúsítás ellen a házaspár később panasszal élt, amit az ügyészség azóta elutasított. Kiss Imréné különösnek találja, hogy a szülők csak ezen elutasítás után postázták az idézést átadó rendőrök eljárását kifogásoló, augusztus 13-án kelt panaszbeadványukat, és hogy augusztus 15-i kihallgatásuk alkalmával sem említették sérelmeiket. A győri rendőrségnek 30 napja van Stajritsék panaszának kivizsgálására.

A családot védő ügyvéd szerint ez esetben nem áll meg a kiskorú veszélyeztetése bűncselekményének tényállása. A büntető törvénykönyv szerint ez azokra vonatkozik, akik a rájuk bízott kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését veszélyeztetik azáltal, hogy súlyosan megszegik a kiskorú nevelésével, felügyeletével vagy gondozásával kapcsolatos kötelességeiket. Dr. Bodrogi Bea úgy látja: a szóban forgó kötelességszegés konkrétan

nem veszélyezteti

a kiskorú testi fejlődését, mivel az súlyosabb esetekre áll, és felhívta a figyelmet egy korábbi, idevágó bírósági eseti döntésre. A BH 85/ 1992 határozat szerint "a kiskorú testi fejlődését annak éheztetése; kíméletlen, többszöri súlyos bántalmazása; tisztántartásának rendszeres elmulasztása; gyógykezelésének elmulasztása; hidegben hiányos ruházatban járatása stb. veszélyezteti".

Ha a védelembe vétel nem vezet eredményre, a gyerekek végső soron kiemelhetők a családból - áll a védelem alá helyezést (az elfogultságot bejelentő helyi megyei gyámhivatal helyett) másodfokon vizsgáló Komárom-Esztergom Megyei Közigazgatási Hivatal Gyámhivatalának határozatában is, amely ugyan eljárási okból részben törvénysértőnek találta az elsőfokú határozatot, de érdemben nem változtatott rajta. A gyerekek tehát nemcsak a szülők ellen folyamatban lévő büntetőeljárás miatt, hanem a gyámhatósági intézkedés eredményeként is megkaphatják a védőoltást, mivel végső esetben átmenetileg intézetbe kerülhetnek. A hivatal vezetője szerint most a gyermekvédelmi szolgálat munkatársán a sor, hogy a szociális munka segítő érveivel próbálja meg rábírni a szülőket döntésük megváltoztatására. Vidáné Vági Judit tiszteletben tartja Galántaiék hagyományostól eltérő gondolkodását, de úgy érzi, hogy mindez nem mehet a gyerekek rovására. "Ki lesz a felelős, ha valamelyik gyerek az oltás hiánya miatt elhalálozik?" - tette fel a többek által megfogalmazott kérdést Vidáné is.

Pintér Imre, a Gyermekjóléti Szolgálat kijelölt családgondozója a védelembe vételi ügy jegyzőkönyvének tanúsága szerint a családot köztiszteletben álló embereknek tartja, akiknél a védőoltástól eltekintve semmilyen veszélyeztető ok nem merült fel, és akikkel szemben az iskola részéről sem érkezett soha kifogás. A családgondozó szerint a szülők "maximálisan elfogadó magatartást tanúsítottak" vele szemben, de a vakcinák tekintetében soha nem voltak együttműködők, és ezért úgy látja, hogy a védelembe vételen kívül már nincs más eszköz a szolgálat kezében. A további hatósági intézkedések tehát elkerülhetetlennek tűnnek, hacsak a szülők meg nem gondolják magukat.

Stajrits Mónika és Galántai Balázs egyelőre kitartanak, bár gyanúsítottként történt kihallgatásuk után, kezükről az ujjlenyomat rögzítésére használt vegyszer maradékait dörzsölgetve mindketten elesettnek látszottak. A beszélgetés során kiderült: ha odáig fajulnak az események, akkor persze inkább engednek a nyomásnak, hogy elkerüljék a gyerekek gyámság alá helyezését. Ezért - vagy mert az anyuka, mint elmondta, már "látja a tűrőképessége határait" - előfordulhat, hogy a gyerekek mégis a szüleik által alkalmasnak tartott idő előtt lesznek kénytelenek konfrontálódni a külvilág néha nem éppen barátságos megnyilvánulásaival. "Jó úton járunk, és az utunknak csak egy kis része ez az epizód" - mondta végezetül, kicsit önmaga nyugtatására is, immár mosolyogva az édesapa.

Miklósi Gábor

Alapjogok

Az Alkotmánybíróságon 1996 óta hever az a beadvány, amely egyebek mellett felhívja a figyelmet arra, hogy az alkotmány szerint az egészséghez való jog alapján mindenkinek éppúgy joga van mentesülni az oltások bizonyítottan előforduló szövődményeinek kockázataitól, mint maguktól a fertőző betegségektől. E kockázatok a beadvány megfogalmazói szerint szemben állnak egymással, de az egészségügyi törvény mindezt nem tükrözi. "Az idegen és mesterséges anyagnak a szervezetbe juttatása, bármilyen célból történjék is, többek vallási és lelkiismereti meggyőződésével ellentétes. Az államnak az ilyen orvosi, invazív beavatkozásokra vonatkozó szabályozások kialakításakor tekintettel kell lennie a lelkiismereti és vallásszabadságból eredő alkotmányos követelményekre" - áll a beadványban, felhíva a figyelmet a 64/1994-es alkotmánybírósági határozatra, mely szerint "az állam senkit nem kényszeríthet olyan helyzetbe, (...) amely összeegyeztethetetlen a személyiségét meghatározó valamely lényeges meggyőződésével, és (...) kötelessége, hogy lehetővé tegye - ésszerű keretek között - az alternatív magatartást".

Megértés vagy merevség

A Galántaiéknak is segítséget nyújtó Nyitott Kapu Közhasznú Alapítvány képviselője, Hajdu Ráfis Gábor szükségtelennek tekinti a kötelező védőoltások rendszerét, mivel szerinte a hatékony, jó vakcinák a szakmában és a társadalomban önmaguktól is bizalmat keltenek. Az orvosok véleményére, felelősségére és belátására építenek többek közt Németországban, az Egyesült Királyságban és a skandináv országokban, ahol egyáltalán nincsenek kötelező oltások. Hajdu Ráfis szerint a védőoltások kockázataival foglalkozó nemzetközi kutatások eredményei itthon kevéssé ismertek, és a hazai oltási rendszer merevsége a társadalmat megfélemlítő és az eltérően gondolkodó orvosokat szankcionáló ÁNTSZ-nek, valamint a szérumokat előállító gyógyszergyárak erős anyagi nyomásának és lobbizásának tudható be.

Az Országos Epidemiológiai Központ igazgató főorvosa nagy eredménynek tartja a hazai védőoltások rendszerét. Dr. Melles Márta a Narancsnak kiemelte a kötelező oltások ingyenességét, ami biztosítja, hogy a rosszabb szociális helyzetű gyerekek is védettek lehessenek. Mint elmondta, a magyar rendszer szigorúságának köszönhetően elkerülhetők a nemrégi olaszországi kanyarójárványhoz hasonló tömeges fertőzések, és ugyanennek tudható be az, hogy az elmúlt években nem volt diftériás megbetegedés, noha a szovjet utódállamokból a kórokozót behurcolták. A főorvos a kötelező védőoltásokat kiemelt egyéni és közösségi érdeknek tekinti, amivel egyrészt megelőzhetők az egyéni megbetegedések (például a tetanusz), a közösség érdeke pedig a fertőző betegségek elleni védettség. Szerinte a magyar rendszer amúgy sem merev, mivel egyéni ellenjavallat esetén bárki felmentést kaphat, és ilyenkor épp az általános védettség védi az egyes embert, továbbá az oltások évenkénti felülvizsgálata és a gyártók folyamatos pályáztatása is a rendszer optimalizálását szolgálja.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.