Hetilapunk a korábbi hónapokban, hetekben interjúkat készített az ellenzéki pártok európai parlamenti listavezetőivel. A május 26-i, vasárnapi szavazást megelőzően ezeket újraközöljünk teljes terjedelmükben online is.
A Cseh Katalinnal készített interjú a Magyar Narancs 2019. május 16-i számában jelent meg.
Magyar Narancs: Ön nemcsak a Momentum listavezetője, tagja az európai Liberálisok és Demokraták (ALDE) pártszövetség hétfős Team Europe-jának is. Ez utóbbi csapatban két uniós biztos, egy volt belga miniszterelnök és egy veterán római politikus is szerepel. Van valamilyen stratégiai célja vagy üzenete a jelölésének?
Cseh Katalin: Az ALDE 2010 óta kritizálja a magyar jogállam leépítését és a korrupciót, a Momentum is sok támogatást kapott tőlük. Világos üzenete van annak, hogy egy magyar politikus is bekerült a teambe. A beválasztásom azt is szimbolizálja, hogy új hangokra, emberközelibb Európára van szükség, ha meg akarjuk állítani a populistákat. Ma Európa sokak számára szürke, bürokratikus, átláthatatlan intézményrendszer. Egy sokszínűbb Európai Parlament fiatal, nem hagyományos politikai karriert befutó képviselőkkel talán közelebb tudja hozni az EU-t a választókhoz.
MN: Az Európai Parlamenten belül milyen bizottságba ülne be?
CSK: A közeljövő kulcskérdése, hogy újra tudjuk-e építeni a jogállamot Magyarországon, ezért szívesen részt vennék az ilyen kérdésekkel foglalkozó LIBE bizottság munkájában. Egészségügyis hátterem miatt örülnék, ha a második bizottságom a környezetvédelemmel és a közegészségüggyel foglalkozó lehetne, ahol az egészséget minden polgára számára biztosító unióért dolgoznék. Komoly probléma, hogy ennyire kettészakadtak a jóléti feltételek az EU-ban, például, hogy Nógrád megyében az európai átlagnál majdnem 10 évvel kevesebb a lakosok átlagéletkora. Ha az unió egységes akar maradni, szerepet kell vállalnia olyan kérdésekben, amelyeket tagállami hatáskörben nem sikerült megfelelően kezelni.
MN: Az egészségügyben is lát lehetőséget az erősebb uniós szerepvállalásra?
CSK: Mindenképpen. A gyenge EU az elmúlt időszakban nem tudta biztosítani, hogy a strukturális alapok forrásait valóban az országok felzárkóztatására, az egységesebb életszínvonal megteremtésére fordítsák. Mivel a tagállamok osztották el a pénzeket, sokszor a pazarlás és a korrupció uralkodott. A következő költségvetési ciklusban el kell érni, hogy ne csak egészségügyi fejlesztésre, hanem az intézmények fenntartására is lehessen költeni az alapokból. Emellett oktatásra és munkahelyteremtésre is a korábbiaknál többet fordítanánk.
| ||
MN: Guy Verhofstadt, az ALDE belga frakcióvezetője egy múlt heti vitán újfent bejelentette, hogy az ALDE szövetségre lép Emmanuel Macron pártjával. Ez már hivatalos?
CSK: Az a megoldás körvonalazódik, hogy frakciószövetség jön létre az ALDE, az En Marche! és más ALDE-n kívüli pártok között. Sok minden köti össze ezeket a pártokat, Európa megújításában vagyunk érdekeltek, és szeretnénk, ha az Európát az elmúlt több mint egy évtizedben vezető néppárti–szocialista tandem kihívót kapna. A régi európai elit a passzív, gyenge, tétovázó Európa szimbóluma, nem tudta kezelni a kihívásokat, például az egyes tagállamokban feltörekvő populistákat vagy az uniós pénzek lenyúlását. Határozott reformok nélkül nem fogjuk tudni megállítani Európa szétverőit, az Orbánokat, a Kaczyńskikat, a Salviniket.
MN: Kivel lépne szövetségre az ALDE a következő EP-ben? Egy centrista koalíciót támogatnának a Néppárttal és a szocialistákkal, esetleg egy tisztán jobboldali vagy egy baloldali–zöld szövetséget?
CSK: Nem hiszünk a merev szövetségi rendszerekben. Az ALDE a mérleg nyelve szeretne lenni, ügyek alapján döntve arról, hogy mit támogatunk és mit nem. Eddig a szocik és a néppártiak egymás közt osztották le a lapokat, a többi pártnak nagyon kevés beleszólása volt a döntésekbe. Meg lehet nézni, mi lett az eredmény: erősödő populista pártok, Európa-ellenes kampányok, akár közpénzen is.
MN: Az ALDE-t is rendszeresen kritizálják populista, illiberális, a jogállamiságot sértő tagjai, például Andrej Babiš cseh miniszterelnök vagy a román liberálisok miatt.
CSK: Az ALDE nem következmények nélküli pártcsalád. Az említett román pártot a parlamenti frakcióból már ki is zártuk, mert nem tudtunk asszisztálni a román jogállam leépítésében játszott szerepéhez. A többi vitás esetet is folyamatosan vizsgáljuk.
MN: A mainstream pártcsaládok problémás tagjai többnyire Kelet-Közép-Európából jönnek. Ez kettős mérce, vagy itt valamiért tényleg jobban megélnek a populisták?
CSK: Az elhibázott felzárkóztatáspolitika, az uniós pénzek féktelen pazarlása kettős hatással járt: a jóléti szakadék tovább mélyült, egyúttal a korrupció segítségével a kelet-közép-európai populista kormányok masszív hátországot építettek maguk köré. Sokkal könnyebb az unió ellen hergelni valakit, aki azt látja, hogy hiába vagyunk 15 éve tagok, a magyar kórházak továbbra is veszélyesek, neki pedig három másodállást kell vállalnia, hogy el tudja tartani a családját. Még aki alapvetően jó dolognak tartja az EU-t, azt sem lelkesíti, hogy az ő jólétére szánt pénzeket értelmetlen kisvasútra meg használhatatlan biciklis kalandparkra költik. Büntetlenül. Amíg az EU nem képes megvédeni az emberek jogait, addig a választóktól sem várhatjuk, hogy megvédjék az uniót a populistáktól.
MN: A Momentum milyen eredménnyel lenne elégedett május 26-án?
CSK: Legfőbb célunk, hogy több ellenzéki jusson mandátumhoz, mint fideszes.
MN: Szóval 11:10-re verje meg az ellenzék a Fideszt?
CSK: Igen, és az ellenzékiek között legyen legalább egy momentumos, de inkább kettő.
MN: A Momentum európai programja miben tér el a többi ellenzéki pártétól?
CSK: A Momentum programja arra ad választ, hogy európai fellépéssel hogyan tudjuk kezelni a legkomolyabb magyar problémákat. Hogyan tudjuk felszámolni a politikai korrupciót, és hogyan tudjuk elérni, hogy az uniós pénzekből iskolákat, kórházakat támogassanak, jobb minőségű munkahelyeket teremtsenek. Ez egy európai választás, de a tétje a magyarok számára a legnagyobb.
MN: A kórházakat és az iskolákat gyakorlatilag minden ellenzéki párt említi, például a DK programjában is benne van.
CSK: A DK programjának középpontjában az Európai Egyesült Államok áll. Mi a korrupció megfékezésével foglalkozunk a leghangsúlyosabban, ami szerintem egyedülálló.
MN: „A 2019-es európai parlamenti választás tétje, hogy egy kicsi, gyenge és széthúzó Európában, vagy egy nagy, erős és összetartó Európában képzeljük el hazánk jövőjét” – írják. Ezt mennyiben befolyásolja, hogy 10 vagy, mondjuk, 13 képviselője lesz a Fidesznek?
CSK: A következő ciklusban a fő törésvonal az Európa-párti és az Európa-ellenes erők között lesz. Beszéltünk frakciókról, szövetségekről – ezek fontosak, de az alapvető kérdés, hogy a következő EP Európáért vagy Európa ellen dolgozik majd. A Fidesz az egyik vezetője az Európa szétverésére irányuló törekvésnek, ezért az EU szempontjából is létkérdés, hogy minél kevesebb fideszes képviselő jusson be. Magyarországnak pedig az nem mindegy, hogy ki lesz a magyarok hangja Európában. Egységes ellenzéki fellépéssel a következő költségvetési ciklusban is meg tudjuk védeni az uniós pénzeket a magyar állampolgárok – és hangsúlyozottan nem a magyar kormány vagy Orbán Viktor – számára.
| ||
MN: A budapesti ellenzéki koordináció áprilisi bejelentése erősíti vagy gyengíti a Momentumot?
CSK: A budapesti tárgyalásokon azt képviseltük, hogy a Fidesz leváltásáért hajlandóak vagyunk átlépni a magyar közéletet szabdaló árkokon. Bízom benne, hogy ez a választókban is megerősítette: a Momentum őszintén érdekelt a valódi változásban.
MN: Attól nem tart, hogy az EP-kampányban az LMP, a Jobbik és Puzsér Róbert megpróbálja baloldalra tolni a Momentumot, a centrumpozíciót pedig saját maguknak vindikálják?
CSK: Mindenki úgy kampányol, ahogy szeretne, mindenesetre nem szeretnénk cicaharcokba keveredni. Nem ellenfélnek tartom ezeket a pártokat, hanem jövőbeli szövetségeseimnek az Európai Parlamentben. Nem hiszem, hogy bárkinek is hozna a konyhára, ha nem az Európa-víziónkról, Magyarország jobb hellyé tételéről beszélnénk, hanem egymást szapulnánk.
MN: Arra lát esélyt, hogy az LMP és a Momentum is eléri az 5 százalékos bejutási küszöböt?
CSK: Persze, ez abszolút reális. A részvétel a kulcsa mindennek, ezért minden ellenzéki pártnak az a feladata, hogy részvételre buzdítsa az Európa-párti szavazókat. Optimista vagyok, egy európai parlamenti helyet a mérések is biztosan jósolnak a Momentumnak.
MN: Mire számít a Fidesz és az Európai Néppárt vitájában?
CSK: Nemsokára eljön az igazság pillanata az Európai Néppárt számára. Megmutathatják, valóban fontosnak tartják-e az európai értékeket, a korrupció elleni harcot, vagy csak választási kampányfogás volt a Fidesz felfüggesztése. Nagyon csodálkoznék, ha Manfred Weber úgy szeretné vezetni az Európai Bizottságot, hogy közben nem képes fellépni a populisták ellen, akik a saját pártcsaládjából munkálkodnak Európa szétverésén.
MN: A Sargentini-jelentést megszavazta volna, ha már akkor EP-képviselő?
CSK: Igen, mert néhány pontatlansága ellenére a jelentés fontos jelzése annak, hogy Európa nem nézi tétlenül a magyar állampolgárok alapvető jogainak lábbal tiprását.
| ||
MN: Ha a 7. cikkes eljárás eljutna odáig, hogy Magyarország szavazati jogát felfüggeszthetik az Európai Tanácsban, azt támogatná?
CSK: Szerintem nem szabad idáig eljutni. Abban bízom, hogy az EU az uniós pénzek kifizetésén keresztül fog hatékony jogállami kontrollt gyakorolni a kormányok felett. Az egyetlen dolog, amit Orbán szeret Európában, az a rengeteg pénz, ami Brüsszelből érkezik, és amit el tud osztani a haverjai között. Támogatnám a jogállami garanciákat, támogatnám, hogy kötelező legyen csatlakozni az Európai Ügyészséghez, és azt is, hogy a problémás tagállamokban az EU közvetlenül a pályázóknak fizessen.
MN: Ehhez nem kellene alapszerződést módosítani?
CSK: Nem, mert az Európai Ügyészség új intézmény, amit nem szabályoz az alapszerződés. Itt a lehetőség, hogy szerződésmódosítás – azaz a kormányok közötti teljes konszenzus – nélkül garantáljuk az uniós pénzek tiszta elköltését.
MN: Ha ez így van, miért nem tették meg eddig? Az Európai Bizottság javasolt egy jogállamisági mechanizmust, de abban sincs benne kötelező jelleggel az Európai Ügyészséghez való csatlakozás.
CSK: Ez a problémám a jelenlegi intézményekkel. Nem gondolnám, hogy az uniós pénzek ellenőrzésének biztosítását elég lehetőségként vagy ajánlásként meghagyni.
MN: Ha feltételezzük, hogy Orbánnak egyszer választania kell az ügyészséghez való csatlakozás és az uniós pénzek között, ön szerint hogyan döntene?
CSK: Az EU ezzel minden korábbinál nagyobb kihívás elé állítaná Orbán Viktort. Rendszerének fenntartása nagyban függ attól, hogy ők osztják-e az uniós pénzeket, ugyanakkor nyilván megfutamodni sem szeretne, a végsőkig ragaszkodni fog ahhoz az illiberális államhoz, amit kiépített. A döntés Orbáné lesz, de az EU-nak mindent el kell követnie annak érdekében, hogy visszaterelje Magyarországot a jogállami útra. Még egyszer hangsúlyoznám: nem a kohéziós pénzek elvételével. A közös ügyészség alternatívája ne a pénzek megvonása legyen, hanem az, hogy az utolsó fillérig Európa döntsön a pénzek odaítéléséről.
MN: Belpolitikai síkon milyen következményei lehetnek az EP-választásnak?
CSK: Az önkormányzati választások előtt fontos lenne megmutatni, hogy az ellenzék képes a győzelemre. A választás körülményei persze torzak, nem lehet vadplakátolni, nem lehet bemenni a közmédiába; a választási rendszer viszont tisztán listás, így ha több ember szavaz Orbán ellen, mint Orbán mellett, az most nem fideszes kétharmadot eredményez, mint tavaly áprilisban. Ha az ellenzék kerül többségbe, akkor az emberek az önkormányzati választások előtt láthatnák, hogy az ország nincs elveszve. A változásba vetett hitet, a reményt, a bizakodást kell visszaadnunk, először májusban, aztán októberben.
