„Én azt mondom, hogy május 3-ra, mire a szakemberek azt mondták, hogy a csúcs felfut, addigra szerintem az ötezres lélegeztetőgép-szám meglesz.” Szó szerint ezzel nyugtatta Orbán Viktor az ajkai kórház dolgozóit a Facebook-oldalára vasárnap feltöltött videó tanúsága szerint. Hogy az elejtett megjegyzés pontosan mit is jelent, azt azóta is kutatja a nyilvánosság, a pedagógusokat és az érettségire készülő diákokat mindenesetre alaposan megrémisztette és összezavarta a miniszterelnök. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanis néhány nappal korábban, a múlt csütörtöki Kormányinfón jelentette be, hogy – bár a szóbeli érettségiket csak speciális esetekben tartják meg – az írásbeli vizsgákat a kormány május 4-vel kezdődően elindítja.
A vizsgáztatástól eleve sok pedagógus és szülő ódzkodott, hiszen a kijárási korlátozás továbbra is határozatlan ideig van érvényben, Müller Cecília országos tiszti főorvos pedig hetek óta hangoztatja, hogy a csoportos megbetegedések szakaszából bármikor átléphetünk a járvány tömeges terjedésének periódusába. Orbán kijelentése a korábbiaknál is nyomósabb érvet adott azok kezébe, akik megkérdőjelezik az érettségi biztonságosságát. „Bízom benne, hogy járványügyi döntés eredménye a május 4-i kezdődátum, így viszont nehéz értelmezni a 3-i csúcsra vonatkozó előrejelzést” – mondja Árendás Péter, a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium igazgatója. „Csak azért vágtunk bele a vizsgák előkészületeibe, mert felelősek vagyunk a diákjaink továbbtanulásáért; ezzel együtt nagyon erős a tiltakozás a tantestületben” – osztja meg tapasztalatait Horn György, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) pedagógiai vezetője.
Az AKG-ban a központi előírásoknál szigorúbb óvintézkedéseket rendeltek el: egy teremben a kormányrendeletben meghatározott 10 fő helyett maximum 5-en tartózkodhatnak majd, részletes érkeztetési és beléptetési tervet készítettek a diákok számára, illetve arra is készülnek, hogy a leadott dolgozatokat a javítás előtt legalább két napig állni hagyják, nehogy a papír felületén keresztül terjedjen a vírus. Horn György így is aggódik, az emelt szintű érettségiket más iskolákban írják a diákjaik, és szerinte aligha biztosítható mindegyikben a megfelelő szintű egészségvédelem.
Nincs jó megoldás
Bármi is volt Orbán célja a járvány május 3-ra várt tetőzésének „kikotyogásával”, a kormány is érzékelte, hogy ezután probléma lehet az érettségik 4-i indításával. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár hétfő esti videóüzenetében már azt mondta, hogy „amennyiben a járványügyi szempontok az időpont mozgatását indokolják, a szükséges döntést meg fogjuk hozni”. Ez további kérdéseket vet fel: a körülbelül 83 ezer végzős diák az iskolák március 16-i bezárása óta nem tudhatta, mi lesz az érettségivel, a kormány bő két héttel a vizsgák kezdete előtt döntötte el, hogy maradnak az írásbelik eredetileg tervezett időpontjánál, most pedig újabb, teljesen bizonytalan halasztást lebegtetnek. „A diákok nem marionettbábuk, záros határidőn belül el kell dőljön, hogy májusban, később, esetleg egyáltalán nem szervezik meg a vizsgákat” – mondja Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.
Azt persze mindenki elismeri, hogy a járvány Magyarországon is nehéz helyzetbe hozta a döntéshozókat. „Nincs jó megoldás, a legkisebb rosszat kell választani” – mondja Árendás Péter igazgató. „Az év végi jegyekből képzett megajánlott érettségi eredmény igazságtalan lenne a szigorúbban osztályozó iskolák diákjaira nézve, és nagyon elütne a megszokott rendszertől” – érvel egy elit gimnáziumnak számító budapesti intézmény tanára.
Magyarországon az érettségi eredménye meghatározó szempont a felsőoktatási felvételi eljárásban: a 400 alappontot a felvételibe beszámító két érettségi tárgyból elért eredmény duplázásával is el lehet érni, az emelt szintű érettségiért pedig pluszpontot kapnak a tanulók. Egy sebtében kidolgozott új szisztémát biztosan nehéz lenne elfogadtatni, ebből más országokban is lesznek konfliktusok: Nagy-Britanniában például azt találták ki, hogy az iskolák által a korábbi tanulmányi eredmények alapján megajánlott vizsgapontszámokat egy központi testület statisztikai elemzéssel „kiigazítja”, így próbálják az esélyegyenlőséget biztosítani a szigorúbban és megengedőbben osztályozó iskolák tanulói között. A diákok az eredeti pontszámukat nem is láthatják, csak a felülvizsgáltat; lesz jogorvoslat is, de ennek a pontos szabályain még gondolkodnak.
Az elvi-oktatáspolitikai nehézségek ellenére az érintettek elvárnák, hogy az érettségiről szóló döntésnél az Orbán-kormány is elsődlegesen járványügyi megfontolásokat vegyen figyelembe, és ezeket magyarázza el a diákoknak, a szülőknek és a pedagógusoknak. „Az sem jó, hogy úgy csinálnak, mintha csak egyetlen lehetőség lenne. Letehettek volna egy ütemtervet, amelyben lefektetik, hogy ha így és így alakul a járványgörbe, akkor ez lesz, ha máshogy alakul, akkor meg az” – mondja Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Ilyesmire is van példa Európában: a cseh oktatási minisztérium úgy rendelkezett, hogy ha június elejéig újra ki tudják nyitni az iskolákat, akkor három héten belül lesznek vizsgák, ha viszont a korlátozó intézkedések tovább maradnak hatályban, megajánlott jegyekkel helyettesítik az érettségit. Szabó Zsuzsa szerint nem a pedagógusok feladata, hogy kidolgozzák a lehetséges alternatívát, ugyanakkor úgy véli, a felsőoktatási felvételi ponthatárok megállapítását (ez normál esetben július 23-án történik) vagy akár a felsőoktatási szemeszter kezdetét is el lehetne tolni, ha az érettségi egy későbbi időpontban biztonságosabbnak bizonyulna.
Az április 16-i érettségi kormányrendeletben körvonalazott megoldást egészségvédelmi és esélyegyenlőségi szempontból is komoly kritikák érik. Bár az előre hozott érettségi lehetőségét az idén eltörölték, és abban az értelemben nem is lesz „kötelező” érettségizni, hogy a vizsga elmulasztásáért nem jár külön szankció, aki szeptembertől tovább akar tanulni, annak muszáj megjelennie. Vagyis május 4. és 21. között potenciálisan 83 ezer diák fog ötször bemenni az iskolájába (illetve, ha emelt szinten is érettségizik, akkor egy vagy két alkalommal egy másik iskolába is), továbbá a kormány számításai szerint 6500 felügyelő tanárra lesz szükség a lebonyolításhoz. Június 4. és 16. között néhány ezer diáknak szóbelit is szerveznek – ők vagy olyan tantárgyat választottak, amiből nincs írásbeli érettségi, vagy rosszul teljesítettek az írásbelin, és javítani akarnak.
Hiányzó irányelvek
A kormány terve radikálisan semmiképp sem csökkenti a lehetséges találkozások számát, és a végzősök továbbtanulással kapcsolatos aggodalmait sem orvosolja teljeskörűen. A diákok oldaláról a legtöbbet hallott panasz az, hogy a március közepe óta tartó „digitális munkarend” miatt nem kaptak ugyanolyan felkészítést, mint a korábbi évfolyamok, a távtanuláshoz szükséges eszközökkel nem – vagy csak korlátozottan – rendelkező tanulók pedig pluszhátrányokat is elszenvedtek. A Lauder Javne iskola végzősei azt is megfogalmazták, hogy mivel a szóbelik jellemzően jobb átlageredményt adnak, mint az írásbelik, az idén érettségizők a felvételi versenyben hátrányba kerülhetnek azokkal szemben, akik a korábbi években végeztek, de csak most jelentkeztek (vagy jelentkeztek újra) a felsőoktatásba.
Ezt a problémát enyhítheti, hogy a friss statisztikák szerint drasztikusan, a múlt évhez képest 20 ezerrel csökkent az egyetemre, főiskolára jelentkezők száma, így számos szakon várhatóan nem lesz igazi verseny a bekerülésért. Az érettségivel járó egészségügyi kockázatot azzal is jelentősen lehetne csökkenteni, ha csak az érettségizne, aki úgy véli, a megajánlott jeggyel nem jutna be választott egyetemi képzésére. Dukán András Ferenc, a Momentum oktatáspolitikusa – civilben középiskolai matematikatanár – egy részletes eljárást dolgozott ki erre. A Momentum javaslata első körben mindenkinek adna egy megajánlott középszintű érettségi pontszámot, és azoknál az egyetemi szakoknál, ahol a jelentkezők száma nem haladja meg a kapacitásszámot, mindenkit felvennének, aki elérte a minimumponthatárt. Júniusban lenne lehetőség arra, hogy aki akar, a pluszpontszámért emelt szinten érettségizzen, vagy javítson a megajánlott pontszámán. Ezeknek a júniusi vizsgáknak az írásbeli részét a javaslat szerint a diák lakóhelyéhez legközelebbi iskolában, a szóbeli részét online bonyolítanák le. „Azt kell megértetni az emberekkel, hogy nem lesz apokalipszis a felsőoktatásban, ha az érettségi vizsgák túlnyomó többsége elmarad” – mondja Dukán András Ferenc.
Maruzsa Zoltán bejelentéseiből azonban úgy tűnik, a kormány legfeljebb az időpont eltolását hajlandó megfontolni, a tömeges írásbeli érettségiztetéstől nem áll el. A vizsgáztatás számos gyakorlati kérdést felvet, úgy tűnik, sok mindent a helyi szintre hagyott a kormány, az iskolák viszont egyelőre nem látnak mindebben világos irányelveket. Maszk az ígéretek szerint minden diáknak jut majd, viszont nem lesz kötelező hordani. Horn György azt mondja, az AKG-ben ezt úgy oldják meg, hogy kijelölnek egy külön termet a maszkot nem viselő diákoknak, ha lesznek egyáltalán ilyenek. „Nem tudjuk, hogy szervezzük meg a beengedést, a WC-használatot, hogyan kommunikáljunk az emelt szintre érkező idegen diákokkal. Mennyire kell köhögnie egy gyereknek, hogy hazaküldhessem? Mi lesz a közösen használt segédeszközökkel, mondjuk a helyesírási szótárakkal? Hogyan zajlanak a május 28–29-re előírt, személyes jelenlétet igénylő betekintések?” – sorolja kérdéseit egy másik pedagógus forrásunk.
A Pedagógusok Szakszervezete kezdettől kevesellte az élet- és egészségvédelmi garanciákat a kormány rendeletében. „A diákok kiemelt vírushordozók lehetnek, és mivel sokan egy háztartásban élnek idős rokonaikkal, megfelelő védelmi intézkedések hiányában az érettségi a járvány berobbanásával fenyeget” – magyarázza Szabó Zsuzsa, a szakszervezet elnöke. Eleinte azt követelték, hogy a kormány végezzen előzetes koronavírustesztet az összes érettségiző diákon és a felügyelő tanárokon, azonban Orbán Viktor bejelentése a járvány tetőzéséről szerintük is új helyzetet teremtett. „Arra kértük Maruzsa Zoltán államtitkárt, hogy mutasson be egy B tervet, mert a tetőzés időpontjában felelőtlenség megszervezni az érettségit, a kollégákban is egyre fokozódik a félelem” – mondja Szabó Zsuzsa.
Az sem egyértelmű mindenkinek, milyen esetben kérhetik a pedagógusok, hogy ne osszák be őket felügyelő vagy javító tanárnak. A szakszervezeti vezető szerint a kormánynak komoly humánerőforrás-tervet is fel kellene mutatnia a vizsgák lebonyolítására. „A munka törvénykönyve értelmében a pedagógusnak kötelessége megtagadnia a vizsgáztatást, ha úgy érzi, azzal másokat veszélyeztetne, ha pedig a saját egészsége miatt aggódik, kérheti, hogy ne osszák be felügyelni” – mutat rá Szabó Zsuzsa. Hozzáteszi, a pedagógusokat nem érheti hátrány, ha alapos indokkal maradnak távol az érettségitől. A vizsga megszervezésének felelőssége azonban végső soron a kormányé, ezért a PSZ nem támogatja a másik érdekvédelmi tömörülés, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) koordinált szabadságkivételre vonatkozó kezdeményezését.
Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke azt mondja, ők is csak akkor javasolják a szabadság érettségire időzítését, ha a munkáltató nem méltányolja, hogy a pedagógus nem akar részt venni az érettségiztetésben. Arra nem számítanak, hogy emiatt ellehetetlenül a vizsgáztatás, inkább figyelemfelhívásnak szánták az akciót, azt gondolják, a kormány helyett most már érdemesebb a pedagógusokat és a szülőket megszólítani, rámutatni, hogy ők is hozhatnak felelős döntést. Ez persze nem könnyű akkor, amikor a kockázat pontos mértékével senki sincs tisztában, a kormány felől pedig egymásnak ellentmondó üzenetek érkeznek. „El tudom képzelni, hogy helyes döntés a májusi lebonyolítás. De egyáltalán nem nyugtatnak meg azzal, hogy egyik nap kontroll alatt van a járvány, másik nap meg kórházi ágyak tízezreit kell felszabadítani” – mondja egy pedagógus. Horn György szerint – ha pontosan felmérni nem is tudjuk a veszélyt – jó okkal feltételezhetjük, hogy ha ekkora embertömeg mozdul meg és érintkezik, az valamennyi pluszhalálozást eredményezni fog. „Vajon megéri-e az elit szakokra jelentkező néhány ezer diák rangsorolásáért vállalni akár egyetlen nagymama halálát is? Szerintem nem.”
| Második hullám
A májusi írásbeli érettségik után, a hónap második felében a szakmai vizsgák is több tízezer diákot mozgatnak majd meg, feltéve, hogy a kormány elfogadja a szakképzésért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) javaslatát. Az ITM sajtóközleménye szerint a komplex szakmai vizsgák írásbeli részét és a gyakorlati vizsgákat az érettségik után, lehetőleg még májusban kellene megszervezni a szakképző intézményekben. A szóbeli vizsgák az ITM javaslata alapján a szakképzésben elmaradnának. Szakmai vizsgát a szakközépiskolák (régen ezeket hívták szakmunkásképzőnek) 11. évfolyamos diákjai tehetnek, Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke úgy számol, idén körülbelül 30–35 ezer fiatal lehet jogosult a vizsgára. A PSZ álláspontja szerint ezeket a vizsgákat is csak nagyon szigorú óvintézkedések mellett lenne szabad megtartani, a gyakorlati résznél pedig az érettségire meghatározott 10 főnél alacsonyabb létszámkorlátra lenne szükség, az ezeknek helyet adó tanműhelyek sajátosságai miatt. Gosztonyi Gábor szerint bár a munkaerőpiacra kilépő diákoknak fontos, hogy mielőbb szakmát szerezzenek, a vizsgákat egy-másfél hónappal gond nélkül el lehetne tolni, hiszen a most elmaradó szóbelik eddig júniusban voltak. „Az Operatív Törzsnek a járvány májusi tetőzésére figyelemmel egyszerre kellene döntenie az érettségi és a szakmai vizsgák időpontjáról, akár úgy is, hogy a szakmai vizsgákat tartják meg először” – mondja Gosztonyi. Megjegyzi, a vizsgák járványhelyzetben való megtartásáról az ITM nem egyeztetett a szakszervezettel, csupán a szeptembertől bevezetni tervezett új szakképzési törvény ügyében leveleztek a minisztériummal. „Ennek is van kapcsolódási pontja a járványhoz, hiszen a prognosztizálható gazdasági visszaesés közepette még életszerűtlenebb a kormány elképzelése a duális szakképzés erőltetéséről, a magáncégek fokozottabb bevonásáról” – teszi hozzá a PSZ alelnöke. |
