„Nálunk éppen az borzolja a kedélyeket, hogy nem tudjuk, küldenek-e hozzánk valakit, akit a kórházi ágyak felszabadítása után nem tudnak ellátni az ápolási osztályokon. Akik ugyanis nem maradhatnak a kórházakban, és akiket nem tudnak a hozzátartozóik sem ellátni, azokat megpróbálják szociális intézményekben elhelyezni. Eddig még nem szóltak, hogy hoznának valakit, de sosem lehet tudni. Március eleje óta felvételi stop van érvényben, van két olyan jelentkezőnk is, akiknek be van adva a kérelmük, de emiatt nem tudtuk őket felvenni. Jelenleg kórházban vannak, akkor most felvehetném őket?” – osztotta meg velünk kételyeit egy dél-alföldi intézményvezető. Azt mondja, ebben az otthonban a bentlakók száma jelenleg nem éri el ugyan a normális időkre megállapított létszámkorlátot, mégsem férne el új lakó az intézményben, mert akkor a nagy nehézség árán kialakított izolációs helyiségbe kellene költöztetni valakit. Azt viszont fenn kell tartani arra az esetre, ha koronavírus-gyanús esetet észlelnek. A mindennapok így igen stresszesek: az intézményben dolgozók félnek, hogy felüti a fejét náluk a vírus, és attól is, hogy mi lesz, ha plusz emberek elhelyezését lesznek kénytelenek megoldani.
Nincs tesztelés
A koronavírus-fertőzés áldozatainak jelentős része – szerte a világon és Magyarországon is – az idősebb korosztályból kerül ki. Néhány hete több intézményvezetővel beszéltünk, s már akkor is mondták: bár minden tőlük telhetőt megtesznek, nagyon félnek, hogy bekerül az intézményükbe a vírus. Annak pedig beláthatatlanok a következményei, hiszen az idősotthonok lakóinak átlagéletkora inkább a 80 felé közelít, sokuknak van krónikus betegségük, ami még veszélyeztetettebbé teszi őket. A lapzártánkig elérhető legfrissebb adatok szerint Magyarországon 19 idősek otthonában jelent meg a vírus: nyolc budapesti intézmény mellett Tökölön, Sződligeten, Borsodnádasdon, Nagymágocson, Mezőszilason, Győrben, Töltéstaván, Csákánydoroszlón, Bodajkon, Dabason és Seregélyesen – ezt Müller Cecília országos tiszti főorvos közölte az Operatív Törzs (OT) sajtótájékoztatóján. A bejelentés után Mirkóczki Ádám, Eger jobbikos polgármestere közzétette: a város egyik idősotthonában is találtak fertőzöttet. A legtöbb megbetegedés a fővárosi Pesti úti idősek otthonában történt: hétfőn ott 223 fertőzöttet tartottak számon (ebből 19-en dolgozók), és 23 ember halt meg.
Magyarországon 1035 idősek otthona van, az ellátottak számáról és egyéb adatokról a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2018-as szociális statisztikai évkönyvéből tudunk tájékozódni. 2018-ban majdnem 55 ezer idősotthoni férőhely volt, a kihasználtság pedig több mint 96 százalékos, az ellátottak száma az 53 ezerhez közelített. Többségük (több mint 38 ezer) nő, közel 13 ezren pedig demenciával élők. A legtöbben (22 500-an) 80 és 89 év közöttiek, de számottevő a 90 év felettiek száma is (7500). A KSH adatai alapján a legtöbb ellátottért az egyházi fenntartású intézmények felelnek (14 ezer emberért), a második legnagyobb fenntartói kör a települési önkormányzatoké (10 ezer ember), majd a központi költségvetési szerveké (több mint 8 ezer ember). Emellett vannak még alapítványi vagy civil fenntartású intézmények is.
A Fővárosi Önkormányzat fenntartásában 17 telephelyen 11 idősotthon van, majdnem 4 ezer férőhelyre van engedélyük és több mint 2 ezer dolgozót foglalkoztatnak. A Pesti úti intézményben 544 idős él, ráadásul egyetlen nagy épületben – ez is közrejátszott a vírus gyors elterjedésében. Gy. Németh Erzsébet arról tájékoztatta lapunkat, hogy amikor március végén kiderült, hogy az egyik gondozó koronavírustesztje pozitív lett, néhány napon belül szereztek teszteket (közbeszerzés útján egy magánlabortól), és 200 főt teszteltek (115 ellátottat és 85 dolgozót). „Utána kértük a tiszti főorvost, hogy teszteljék a többieket is. Három napot kellett várni, hogy újabb 300 főnél elvégezzék a tesztet, közülük 126-an fertőzöttnek is bizonyultak. Ilyen esetben két-három napnak is nagy a jelentősége, nem lett volna szabad késlekedni” – mutatott rá a humán területekért felelős főpolgármester-helyettes. Hozzátette: rákérdezett a tiszti főorvosnál, hogy a Pesti úti esetből okulva tesztelik-e a többi intézmény időseit is. Müller Cecíliától erre nemleges választ kapott.
A tiszti főorvos az ország minden idősotthonában népegészségügyi ellenőrzést rendelt el, így a Pesti úton is, ahová maga is ellátogatott. A Fővárosi Önkormányzat a koronavírussal kapcsolatos tájékoztatási oldalán publikálta is Müller Cecília határozatát, mely szerint három dolgon kellett azonnali hatállyal javítania az intézménynek: folyamatos orvosi ellátást kellett biztosítani; az ellátottakat gondozóknak folyamatos oktatást kell biztosítani az infekciókontrollra vonatkozó szabályokról; és be kell tartani a hatályos jogszabályokban foglaltakat a fertőtlenítéshez használt biocid termékek tárolásánál és felhasználásánál. Két nappal később újabb ellenőrzést végeztek az intézményben – ennek a jegyzőkönyvét is publikálta a főváros –, ahol azt vizsgálták, eleget tettek-e ennek a három követelésnek. A dokumentum szerint igen, Müller Cecília hétfőn azonban azt mondta, hogy további vizsgálatokra lesz szükség, az intézményben ugyanis nem volt folyamatos orvosi jelenlét. A főváros álláspontja szerint ők nem hibáztak, a kormány le akarja őket járatni. Skultéti József, az intézmény vezetője 13 pontban cáfolta azt, hogy az intézménynek nem volt főállású orvosa. Gy. Németh Erzsébet pedig elmondta, a Rózsa utcai otthonban is ők végeztették el a teszteket, és a védőfelszereléseket is leginkább ők biztosították az intézményeiknek. „Napi kapcsolatban vagyunk velük, igyekszünk maszkokat, kesztyűket, fertőtlenítőszert szerezni nekik, ez most nem lehet pénz kérdése.” Április elején végül a kormány is megígérte az otthonok fenntartóinak, hogy heti rendszerességgel kapnak védőfelszereléseket a központi védőeszközkészletből. Ez hol megtörténik, hol nem.
Saját forrásból
A védőfelszerelések és a tesztelés hiánya nem csak a fővárost érinti. „Viszonylag kevés idősotthonban vagyunk jelen, viszont sok másfajta bentlakásos intézményben igen, és a helyzet mindenhol nagyon hasonló” – számolt be Migács Tibor, a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezetének (SZTDSZ) elnöke. „Igaz, hogy most az idősotthonok vannak a reflektorfényben, de meg kell jegyeznünk, hogy egy fogyatékkal élőket ellátó bentlakásos otthon semmivel sincs jobb helyzetben, hiszen az ellátottak immunrendszere ott sem jobb, mint az időseké.” Migácshoz sok visszajelzés érkezik a szociális intézményekben dolgozóktól, és a védőfelszerelések hiánya általános tapasztalat. Azt mondja, azokban az intézményekben jobb a helyzet, ahol már eddig is nagyon komolyan vették a higiénés feltételek betartását, ott ugyanis elérhető némi tartalék, vagy van bejáratott beszerzési forrásuk. Ám a „békeidőben” elegendő fertőtlenítőszernek, gumikesztyűnek a többszörösére van szükség járvány idején. Tud olyan intézményről, ahol 100–120-an dolgoznak, és mindössze 8 liter kézfertőtlenítőt kaptak, ami legföljebb egy-két napra elegendő.
„A szociális ágazatban (ideértve minden intézményt, nem csak az idősotthonokat) közel 90 ezren dolgoznak. Ha folyamatosan érkeznek a több millió maszkot szállító gépek Kínából, nekik miért nem jut ebből?” Migács szerint egy-egy ügyesebb polgármester tud védőfelszerelést szerezni az önkormányzat által fenntartott intézményeknek; sokan fordulnak civil szervezetekhez is, hallott olyan otthonról, ahol a település óvodájában készült maszkokat használják. Az állami segítség azonban elenyésző. „Merem remélni, hogy azért tartalékolnak, hogy ha berobban a járvány, akkor tudjanak mindenkinek megfelelő mennyiségű védőfelszerelést biztosítani” – jegyezte meg nem nagy meggyőződéssel a hangjában.
„Nálunk a pandémiás terv megvalósítása március első napjaiban elindult, ehhez szimbolikus segítséget kaptunk az evangélikus egyháztól: 10 darab FFP2 maszkot. 93 lakónk van és 60 dolgozónk, ebből 24 ápoló, gondozó” – ezt már Donáth László evangélikus lelkész mondja, aki a Gaudiopolis Békásmegyeri Evangélikus Szeretetház lelkésze és az igazgatótanács elnöke. Az önkormányzat 50 sebészeti maszkot küldött nekik, az államtól pedig 2 ezer sebészeti maszkot és 500 gumikesztyűt kaptak. „A legtöbb eszközt saját forrásból szereztük be, s kapcsolatainknak köszönhetően Kínából is tudtunk rendelni védőfelszerelést.” Hozzátette: az egyházi fenntartású intézmények jobb helyzetben vannak, mint az állami vagy az önkormányzati fenntartásúak, köszönhetően a kiterjedt kapcsolataiknak és annak, hogy az egyház sok esetben gondosabb fenntartó, mint az állam.
Az egyházi intézményeknek majdnem dupla finanszírozás jut az állami vagy önkormányzati otthonokhoz képest. Több egyházat és szeretetszolgálatot megkérdeztünk arról, mennyi idősotthont tartanak fenn, hány embert látnak el, és hogyan tudják biztosítani a védőfelszerelést. A Magyarországi Református Egyház Diakóniai Irodájától annyit tudtunk meg, hogy 7800 rászorulóról gondoskodnak (ez a szám nem csak az idősekre vonatkozik), és „a védőfelszerelések utánpótlásának beszerzése folyamatos”. Az evangélikus egyház tájékoztatása szerint 29 idősotthont működtetnek 1440 ellátottal. A védőfelszerelések beszerzése megyénként és eszköztípusonként eltérő, de kapnak az államtól is, és az intézményeik is beszerzik, amire szükségük van, ebben az egyház is segít nekik. A Magyar Vöröskereszt egy idősotthont tart fenn, ahol kizárólag hajléktalanokat látnak el, 60 főt. Azt írták, a szervezet tevékenységei miatt már korábban jelentős készleteket halmoztak fel védőfelszerelésekből, így már a veszélyhelyzet kihirdetése előtt tudtak erről gondoskodni. A beszerzés folyamatos, kapacitásaikat pedig varrodájuk és önkénteseik segítségével bővítik. Érdeklődtünk még három szeretetszolgálatnál (Katolikus, Baptista, Máltai), de tőlük nem érkezett válasz.
Nincs felkészülve
Donáth László elmondta, hogy a saját büdzséjükből 20 darab tesztet vásároltak, ezekkel, ha kell, inkább a dolgozókat tesztelnék; ők ugyanis nagyobb veszélynek vannak kitéve, mint az otthon lakói, akik 1–2 ágyas szobákban élnek, és nagyon fegyelmezetten betartanak minden előírást. Náluk folyamatosan lázat mérnek, ráadásul a háziorvos mellett, aki heti kétszer rendel az intézményben, több szakorvos is megfordul az otthonban, a járvány kitörése óta egy infektológiában jártas orvos is rendelkezésükre áll hetente egyszer. „Van 10 egészségügyi végzettségű ápolónk is. Nekünk az a meggyőződésünk, hogy amíg lehet, a szeretetházban ápoljuk és gondozzuk az arra szorulókat.” Donáth László arról is beszámolt, hogy egyszer egy lakójuk két nap kórházi kezelés után rühesen érkezett vissza, ami aztán gyorsan elterjedt az otthonban. „Akkor megtanultuk, hogy ez nem játék. Ez különösen érvényes járvány idején.” Írtak is egy levelet az országos tiszti főorvosnak, hogy tartva a járvány tetőzése esetén a budapesti kórházak túlterheltségétől, ha a hozzátartozók beleegyeznek, nem viszik kórházba azokat, akik pusztán ápolásra szorulnak – választ erre azóta sem kaptak. Izolációs helyiségeket már kialakítottak, felkészültek. A kórházi ágyak felszabadítása miatt idősotthonokba irányított betegeket viszont nem tudnának fogadni. „Az itt lakók súlyos összegeket fizetnek havonta az ellátásért, ráadásul egy üres szobánk van, amelyet az izoláció esetére tartunk fenn.”
Nem mindenki ilyen szerencsés; az SZTDSZ elnöke szerint nagyon sok intézményben nem tudják megoldani az izolációt. Ha egy-két helyiséget felszabadítanak is, a 6–8–10 ágyas otthonokban képtelenség megoldani az elkülönítést. „Ahol éveket kell várni arra, hogy megüresedjen egy hely, és fel tudjanak venni új lakókat, ott hogy lehet megoldani, hogy üresen álljon néhány helyiség? Van olyan kolléga, aki azt mondta, hogy mivel március 8. óta felvételi stop van, és a járványtól függetlenül is van az otthonban halálozás, átszervezéssel fel tudtak szabadítani egy-két szobát, de a helyzet így sem ideális.” Migács Tibor szerint ez a modell különben is csak addig működik, amíg néhány gyanús eset van egy otthonban – tömeges megbetegedést már nem lehetne kezelni. „A szociális intézményrendszer egésze nincs ilyesmire felkészülve.”
A dél-alföldi intézményvezető arról számolt be, ők azért tudtak felszabadítani egy kis részleget, mert jelenleg nem teljes létszámmal működnek. „Szerencsénk van, mert az intézményünk több épületből áll, így az elkülönített helyiségek a főépülettől különálló részben vannak külön bejárattal, fürdőszobával, még a veszélyes hulladékot is külön tudjuk kezelni, ha arra kerül a sor, hogy ide kell költöztetnünk néhány lakónkat” – mondta. Emellett van még egy kis különálló komfortos helyiség, oda egy olyan lakót helyeztek el, aki dialízisre jár, így hetente többször el kell hagynia az idősotthont. Teszt ugyanis nem jár azoknak, akik kórházba kerülnek, majd visszatérnek az otthonba. Nem véletlen, hogy Karácsony Gergely főpolgármester 42 ellenzéki polgármesterrel együtt egy Orbán Viktornak címzett nyílt levélben azt kérte, hogy „haladéktalanul rendelje el az ország összes idősotthonában a lakók és a dolgozók koronavírus-tesztelését, és történjen meg ez a teljes szociális ellátórendszer esetében is”.
Az izolációs helyiségeket a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában álló intézményeknél is kialakították, a kórházi ágyak „felszabadítása” miatt kikerült időseket viszont ők sem fogadnak. A Károlyi Sándor Kórház ugyan kérte, hogy helyezzenek el 40 embert a Pesti úti, a Baross utcai és a kamaraerdei idősek otthonában, de a főváros ezt megtagadta. „Ezek nem egészségügyi ápolást nyújtó intézmények, hanem szociális otthonok – érvelt Gy. Németh Erzsébet –, sok dolgozónak nincs is egészségügyi végzettsége, hiszen nem feltétel, hogy legyen. E mellett az intézkedés mellett semmilyen érv nem szól.” Az Operatív Törzset megkérdeztük, mely idősotthonokat jelölték ki a kórházi betegek átvételére, de lapzártánkig nem válaszoltak. „Egészségügyi szolgáltatásra nem kértünk engedélyt, mert a dolgozóink közül mindössze két embernek van megfelelő végzettsége, azok közül az egyik én vagyok, aki az intézményt vezetem” – mondta dél-alföldi forrásunk. Ezért az izolációs tervükben nem is szerepel a szakápolás. Migács Tibor szerint ahhoz, hogy egy szociális intézménynek egészségügyi tevékenység végzésére alkalmas engedélye legyen, sok feltételnek kell eleget tenni, és az intézmények ezeket elvétve teljesítik. Egyszerűen azért, mert nem erre hivatottak.
