Győrffy Balázs (Fidesz), Nagy István (Fidesz) és Jakab István (Fidesz), vagyis a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, az agrárminiszter és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének elnöke nyújtotta be az Országgyűlésnek azt a törvényjavaslatot, amely a termőföld megadóztatásának tilalmáról szól – írja a Hódpress.
A kamara és szövetség dolgozta ki a szöveget egy országosan meghirdetett tiltakozó aláírásgyűjtés nyomán. Ezt azért indította a kamara, mert tavaly ősszel a Márki-Zay Péter polgármester vezette hódmezővásárhelyi közgyűlés is bevezette a települési adót. Azoknak a földtulajdonosoknak kell fizetniük, akik 4 hektárnál nagyobb földterületüket nem maguk művelik. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara úgy érvelt, ezt az adót a tulajdonosok, akik bérbe adják a földjüket, beépítik a bérleti díjba, így a gazdákat is hátrányosan érinti, akik a földet bérlik.
A tiltakozásnak politikai nyomatéka lett azzal, hogy ez ügyben a Fidesz indított kampányt azzal az önkormányzattal szemben, amelyet az előző országgyűlési választások ellenzéki miniszterelnök-jelöltje vezet – pedig, mint a Magyar Narancs megírta, Hódmezővásárhely mellett még 135 másik településen is létezik ez az adónem, többek között Hajdúnánáson, ahol a vásárhelyi adórendelet elleni tiltakozás idején emelték a települési adót – a helyi ellenzék tiltakozása ellenére –, és a polgármester fideszes, ráadásul a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tisztségviselője.
Erről a helyzetről lapunk megkérdezte az aláírásgyűjtést kezdeményező kamara Csongrád-Csanád megyei elnökét, Szél Istvánt, aki szintén fideszes polgármester Székkutason. Azt mondta, földadóügyben egyetért hajdúnánási kollégájának ellenzékével.
Hódmezővásárhelyen nem a jelenlegi vezetésnek jutott először eszébe, hogy meg lehetne adóztatni a földet: Lázár János, a település országgyűlési képviselője vetette föl először 2016-ban. A tavaly ősszel elkezdődött tiltakozás idején Lázárnak már más volt a véleménye ez ügyben, elítélte a Márki-Zay vezette közgyűlés döntését.
Az elkészült törvényjavaslat szerint a "települési önkormányzat az illetékességi területén rendelettel olyan települési adót, települési adókat vezethet be, amelyet vagy amelyeket törvény nem tilt. A települési önkormányzat települési adót – a termőföld, a termőföld tulajdonjoga, a termőföldre ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog kivételével – bármely adótárgyra megállapíthat, feltéve, hogy arra nem terjed ki törvényben szabályozott közteher hatálya. A települési adónak nem lehet alanya állam, önkormányzat, szervezet, továbbá – e minőségére tekintettel – vállalkozó".
Az országgyűlés ezt a jogszabályt nagy eséllyel elfogadja. Szeptember elsejétől léphet hatályba.
