Ellenzéki kulisszatitkok: egy ima is kellett az összefogás megszületéséhez

  • M. László Ferenc
  • Keller-Alánt Ákos
  • 2019. december 18.

Belpol

Az egész úgy indult, hogy Karácsony Gergely sem hitt a győzelemben. Aztán legalább tucatszor tűnt úgy, nem fog összejönni az összefogás. Végül mindenki lenyelte a maga békáját. Ízelító a Narancs karácsonyi számából.

Különös mormolásra lettek figyelmesek egy májusi délelőtt az ellenzéki delegációk tagjai, miközben a budapesti jelöltekről szóló tárgyalásra készültek. „Ó, kedves, drága nagymamám, remélem, hogy onnan fentről az égből nem látod, hol vagyok és mire készülök.”

A jobbikos Szávay István fohászkodott így az MSZP Villányi úti pártközpontjában a fővárosi szocialista elnök, Molnár Zsolt irodájában, a Horn Gyula egykori miniszterelnököt ábrázoló, nagy méretű festmény alatt - így kezdődik az októberi választásokat megelőző ellenzéki tárgyalások kulisszatitkait felfedő tényfeltáró cikkünk a Magyar Narancs karácsonyi duplaszámában.

Narancsnak nyilatkozó ellenzéki szereplők szerint a fenti jelenet magába sűríti azt a fura lélektani állapotot, amelybe az összefogásról tárgyaló pártok tárgyalói és vezetői kerültek az önkormányzati választást megelőző időszakban.

Molnár Zsolt a Villányi uton lévő irodában, amely kulcsszerepet kapott a történetben

Molnár Zsolt a Villányi uton lévő Horn-irodában, amely kulcsszerepet kapott a történetben

Fotó: Németh Dániel

Közel tucatnyi politikussal, kampányszakemberrel, tanácsadóval beszélgettünk az elmúlt hetekben, hogy kiderítsük, hogyan tették túl magukat az ellenzéki pártok azokon a feszültségeken, amelyek 2014-ben és 2018-ban is akadályozták a közös indulást. Mi volt az, ami végül most túllendítette a őket a nézeteltéréseken? Hogyan került egy asztalhoz Molnár Zsolt és Szávay István?

Néhány idézet maguktól a szereplőktől a cikkben:

  • „Volt, hogy azt mondtuk, itt a vége, hagyjuk az egészet, aztán mindenki kért egy nap gondolkodási időt, megbeszélte a pártjával a dolgokat, és újra a tárgyalóasztalhoz ültünk.” (Élő Norbert, a DK tárgyalója)
  • Molnár lapuknak azt mondta, annyira hitt a győzelemben, hogy már 2014-ben komolyan fontolgatta: beállítja az MSZP-t az összefogástól húzódozó LMP mögé, ha a zöldek megnevezik a saját főpolgármester-jelöltjüket.
  • „Megkaptuk azt is, hogy az MSZP vállalhatatlan lett, oszlassa fel magát.” (Az MSZP névtelenséget kérő kampányszakembere)
  • „Hiába szavazta meg a budapesti kongresszus, hogy elfogadjuk az összefogás feltételeit, Moldován László akkori budapesti elnök egyszerűen nem hajtotta végre a döntést.” (Kanász-Nagy Máté, az LMP szóvivője)
  • "Amikor Karácsony megtudta, hogy a DK Kálmán Olgát indítja, teljesen lefagyott” (Egy forrás a Párbeszédből)
  • „A szocik szerettek volna ledolgozni valamennyit a májusi népszerűségvesztésükből, ezért kérték, hogy minél több helyen szerepeljen a szegfű és a piros szín. Miután ez az egyeztetéseken elhangzott, odajött hozzám az egyik polgármesterjelöltjük, és halkan közölte: ebből ő nem kér, mert nyerni szeretne.” (Az egyik kampányszakember.)

A cikkből kiderül továbbá:

  • mely kerületeket tartották tuti nyerőnek, melyekről mondtak le eleve?
  • miért nem akart nyerni az MSZP a Belvárosban?
  • milyen szerepet játszott a tárgyalásokban a korábban párton belül többször leárulózott Molnár Zsolt?
  • miért volt esetenként nehezebb tárgyalni a Momentummal, mint a Jobbikkal?
  • mivel húzták be az összefogásba az LMP-t?
  • hogyan szerelték le Puzsér Róbertet?
  • miért nem volt túl jó véleménnyel Gyurcsány a saját pártja jelöltjéről, Kálmán Olgáról?
  • hogyan kényszerítette rá a pártokat Karácsony, hogy egyeztessenek a IX. kerletben Baranyi Krisztinával és tartsanak előválasztást? Egyáltalán mi volt a Baranyi-Momentum konfliktus tényleges oka?

A Magyar Narancs karácsonyi 124 oldalas giga-mega száma - Vitray Tamással a címlapon -szerdától kapható az újságárusoknál, illetve itt fizethet elő rá.

Karácsonyi rebellió

Nyomtatott újságot olvasni luxus. Nem annyiban áll csak, hogy végig görgetsz a harsány címeken, s adott esetben rákattintasz egy tízmondatos közlésre. Ajándékozz magadnak és környezetednek némi könnyen elérhető luxust a Magyar Narancs karácsonyi dupla számával!

Mert az tele van minden jóval, de főként egy rakás át- és továbbgondolásra érdemes újságcikkel.

  • Vitray Tamás életműinterjújában a holocausttól jutunk el a népszerűség csúcsaiig, és hetvenes évek budapesti éjszakájának erotikájáig.
  • Kitudhatjuk az ellenzék mélyen őrzött, vagy éppen ellenkezőleg napnál is világosabb titkait.
  • S módunk nyílik megismerkedni a Putyilov gyár trolljaival: így dolgoznak Putyin elvtárs seregei.
  • Nem mellesleg azt is megtudjuk, hogy mi vár Németországra Angela Merkel után.
  • Tekintsük át együtt a magyar ifjúságügy helyzetét, s ha már itt tartunk, az sem piskóta, amit Tamás Gáspár Miklós le mer írni a mai fiatalokról szóló esszéjében: ilyet a múlt század hatvanas éveinek galeri- és farmernadrág-vitája óta biztosan nem olvastunk!

Olyan emberek adtak interjút a karácsonyi Magyar Narancsnak, mint Komoróczy Géza, aki a birodalmak bukásáról értekezik, John Savage meg arról, hogy milyen volt szőkesége. Babarczy Eszter, Stephen Fry, Bujdosó János vagy éppenséggel Vattay Gábor fizikus is elmondja a magét. Lapozzon bele velünk a New York Times lamúrrovatába!

És ha folytatnánk ezt a felsorolást, soha nem érnénk a lap aljára: amit felsoroltunk, az csak a jéghegy csúcsa. Egyáltalán, vegyen pár karácsonyi Magyar Narancsot magának és a szeretteinek, mert a gondolkodás, a kényelem, az odafigyelés manapság a legnagyobb luxus!


Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.