Ellenzéki tárgyalássorozat: Egymásra fanyalodva

szerző
Bundula István, Arató Zsolt
publikálva
1996/20. (05. 16.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Az 1994-es önkormányzati választásokon bemutatkozó, ám a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) tavaly novemberi visszalépése miatt zátonyra futott Polgári Szövetség (PSZ) újraéledni látszik. A múlt szerdai Fidesz-KDNP-megbeszélést a lapzártánk idején tartott KDNP-MDF-találkozó követte, s valószínűleg még e héten sor kerül a Fidesz-MDF-egyeztetésre is.

Az 1994-es önkormányzati választásokon bemutatkozó, ám a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) tavaly novemberi visszalépése miatt zátonyra futott Polgári Szövetség (PSZ) újraéledni látszik. A múlt szerdai Fidesz-KDNP-megbeszélést a lapzártánk idején tartott KDNP-MDF-találkozó követte, s valószínűleg még e héten sor kerül a Fidesz-MDF-egyeztetésre is.

A Fidesz-KDNP-csúcson a kereszténydemokratákat Giczy György pártelnök, Füzessy Tibor ügyvezetô elnök és Mizsei Zsuzsa alelnök képviselte. Sem Isépy Tamás frakcióvezetô, sem Latorcai János választmányi elnök, sem Surján László nem volt jelen a találkozón, noha a Polgári Szövetségnek nevezett hárompárti (Fidesz-KDNP-MDF) együttműködést ôk szorgalmazták pártjukban leginkább. A szövetségi politika jövôbeni alakulása már közel másfél éve állandó feszültségek forrása a pártban, mint azt már lapunkban is elemeztük (Abortusz, MaNcs, 1995. november 16.). Hol az önálló arculat megteremtését hangoztató kvázi kisgazdapárti orientáció (Giczy, valamint Gáspár, Hasznos, Pálos Miklósok), hol az úgynevezett mérsékelt jobbközép alternatíva (Latorcaiék) tűnt elfogadottabbnak. De megemlíthetjük azt is, amikor P. Béla nagykorú politológiai gondolatkísérletének a szellemében - hogy tudniillik az SZDSZ-t ki kell szorítani a magyar politikai életbôl - a KDNP készséggel állt volna az MSZP rendelkezésére a koalíciós partner lecserélése esetén. (A szocialistákkal való kacérkodásnak egyébként is van hagyománya a pártban, legfeljebb csak az a kérdés, hogy ki szorgalmazza ezt. Vannak, akik Surján nevéhez kötik - az 1995 elejei pártelnök-választási kampányban éppen ez volt a Giczy Györgyöt támogatók egyik fô érve az akkor még KDNP-elnök Surjánnal szemben -, mások viszont úgy vélik, hogy elsôsorban Füzessy az, aki idônként eljátszadozik ezzel a gondolattal.) A felfogásbeli különbözôségek márciusra majdnem pártszakadáshoz is vezettek: a frakcióvezetô újraválasztásakor Giczyék megpróbálták elmozdítani Isépyt, sikertelenül. A március 2-i választmányi ülésen viszont az Isépy-Latorcai-irányzat az általuk fô bajkeverônek tartott Füzessy Tiborra zúdított össztüzet, megszüntetni akarván az ügyvezetô elnök posztját.

 

Értelmezések

A nyilvánosság elôtt folytatott belsô hatalmi harc - amelynek hevességét az is jól mutatja, hogy például a mindig disztingvált Füzessy leárulózta Isépyt - áprilisra lecsendesedett. Ennek oka lehet egyrészt az MDF március 2-i párt- (helyesebben: frakció-) szakadása. A kereszténydemokraták parlamenti frakciójában Isépyék vannak többségben, míg a pártbürokrácia és -tagság többsége Giczy mögött áll. Mindkét irányzat a másikra van tehát utalva. Egy esetleges szétválás - mivel a KDNP-frakció nem tudna két, legalább tizenöt fôs, s így frakcióalakításra jogosult csoportra szakadni - gyakorlatilag a KDNP parlamenti pályafutásának a végét jelentené, s ezt az egyszerű következtetést képesek is voltak levonni a felek. A belsô békekötést másrészt magyarázhatja a Torgyán március 14-i fellépését követô, kisgazdákkal szembeni ellenszenvhullám is. E szerint a verzió szerint Giczy, aki nemrég még a kisgazdavezérrel együtt turnézott az Újvilágban, végképp belátta, hogy Torgyán kezelhetetlen, bár a nyilvánosság elôtt változatlanul azt hangoztatja, hogy a KDNP továbbra is potenciális szövetségesnek tartja a Kisgazdapártot.

Más információk szerint viszont szó sincs arról, hogy a KDNP-n belüli hatalmi vetélkedés alábbhagyott volna. Épp ellenkezôleg: az Isépy leváltását célzó pancserpuccs miatti Füzessy-ellenes párthangulatot kihasználva Latorcaiék elérték azt, hogy az ügyvezetô elnököt a parlament alelnökének jelölve semlegesítsék. Egyes feltevések szerint az is Latorcaiék térnyerését jelzi, hogy az elnökség végre elkezdte a Fidesszel és az MDF-fel való egyeztetést. Mások ellenben úgy vélik, hogy Giczy, a június 8-i KDNP-választmányra készülve, a tárgyalássorozat megindításával éppen az ellentábor legfôbb aduját semlegesíti, hiszen elmondhatja: míg Latorcaiék a hajdani Polgári Szövetség siettetésével a KDNP-t önállótlan, harmadrangú párttá fokozták volna, addig manapság éppen a kereszténydemokraták azok, akik kezdeményezik az ellenzéki közeledést. Giczy György ezzel egyrészt igazolhatja tavaly novemberben gyôztes koncepcióját (önálló, minden párttal egyenrangú KDNP tárgyaljon a szövetségrôl), másrészt június 8-án elnyerheti a PSZ-t igenlô választmányi tagok bizalmát is.

 

Tények

Az, hogy egy megizmosodott KDNP a jelenlegi jobboldal kovásza, a kereszténydemokraták önképének minden bizonnyal megfelel, a valóságnak azonban nem. Egyfelôl a KDNP támogatottsága változatlan, számottevô javulást e téren sem most s várhatóan késôbb sem tudnak felmutatni. Másfelôl mind a Fideszben, mind az MDF-ben belátták, hogy a legtöbb kezdeményezésüket a KDNP - amely az MDF-kormányban szerzett kisebbrendűségi komplexusát mindmáig képtelen volt kiheverni - vezetésének egy része egyfajta beolvasztási kísérletként értelmezte. Megbízható MDF-es forrás szerint például Lezsák Sándor a mostani megbeszéléssorozatban azért Giczyvel találkozik elsôként, mert a KDNP-elnök rossz néven vette azt, hogy az új MDF-vezetés márciusban elsôként Orbán Viktorékkal tárgyalt.

 

Stratégák

Lezsák Sándor, a márciusban megválasztott elnök - ismerôi szerint nem várt, de az MDF szempontjából kellemes meglepetést okozva - tanult a korábbi hibákból. Nem intéz kioktató levelet potenciális szövetségeshez, mint tette azt Salamon László a KDNP-vel, nem hangoztatja minduntalan azt, hogy az MDF a centrum, mint tette azt Kónya Imre, állítják párttagtársai. Konkrét ügyekben való egyeztetéseket és közös fellépéseket szorgalmaz, s így, mintegy alulról építkezve, a remélt eredményes együttműködés végsô aktusaként képzeli el a választási koalíció létrehozását. "Egy alanyi költôtôl ez a hozzáállás már kôkemény realizmusnak számít", véli egy tisztelôje (ez mindenekelôtt azt mutatja, hogy az új elnökkel szemben nem lehettek túl nagyok az elvárások, ha már ennyinek is örülni tudnak az MDF-ben). A Torgyántól való egyértelmű elhatárolódást mindenki Boross Péter érdemének tartja, holott maga a volt miniszterelnök lebegtette korábban a kisgazdavezérrel való szövetségkötés lehetôségét. Boross álláspontja szerint nem lehet az úgynevezett bizonytalan szavazók voksaira építeni: "konzervatív érzelmű" szavazókat csakis a kisgazdáktól lehet elvonni, s erre a KDNP és az MDF képes. Az MDF-ben általánosnak mondható vélemény az, hogy az 1990-es eredmény kivételes pillanat volt, annak megismétlésére nincs esély, a három párt együtt legfeljebb arra lehet képes, hogy a jelenlegi koalíció parlamenti jelenlétét ötven százalék alá szorítsa.

 

Alkalmazkodás

A kialakuló választási szövetség érdekében a Fidesznek kell a legtöbbet nyelnie annak ellenére, hogy manapság - s vélhetôen így lesz 1998-ban is - a három párt közül az ô támogatottságuk a legnagyobb. A másik két párt szavazóbázisa azonban nem a fiatal demokratákat tekinti "természetes szövetségesnek", így a Fidesz akarva-akaratlanul kénytelen gesztusokat tenni. A jelek szerint ez nem a kevésbé látványos gazdaságpolitikai egyeztetéseket érinti, hanem a retorikát. Orbán Viktor a Demokratának nyilatkozva sajnálkozását fejezi ki amiatt, hogy 1990-ben a parlamenti Trianon-megemlékezéskor frakciója kivonult; Kövér László a Magyar Hírlapban a nemzeti tradíció eltűnésében érdekelt hazai értelmiségrôl beszél; vagy emlékezzünk az egyik elsô közös akcióra, az úgynevezett Kiáltás a kultúráért rendezvényre, ahol Pokorni Zoltán és Deutsch Tamás árult egy gyékényen potenciális és tényleges csurkistákkal-torgyánistákkal és így tovább. Egyes információink szerint ráadásul a Fidesz abba is hajlandó belemenni, hogy eltekintve az erôsorrendtôl, a majdani választási koalícióban a szétosztandó helyeket 1/3-1/3 arányban határozzák meg.

 

Feszültségek

Ez okozza mindhárom pártban a legnagyobb problémát, mivel e pártok káderei, természetes módon, nehezen hajlandók lemondani biztosnak vélt helyekrôl. A Fidesz éppen emiatt viselkedik a vártnál hűvösebben az új pártformációval, a Magyar Demokrata Néppárttal (MDNP). Az MDNP által felmutatott 1 százalék nem versenyképes a KDNP és az MDF 6-7 százalékával szemben, viszont ez utóbbiak egyelôre nem kívánnak Szabó Ivánékkal egyeztetni. Az MDNP igyekszik jó arcot vágni mindehhez, s azzal nyugtatják önmagukat, hogy kilépésük teremtette meg a lehetôséget a Polgári Szövetség megteremtésére, tudniillik Borossék rádöbbentek: a tagság Torgyán felé nyomná el ôket, s ezért tárgyalnak inkább a Fidesszel. Önáltatásnak hangzatos, stratégiának kevésbé célszerű. Ez utóbbi hiányát jelzi alighanem annak a minduntalan hangoztatása is, hogy az MDNP, önállóságát feladva, bármikor kész egy nagyobb egységben feloldódni.

 

Okok

Az inkább a kisgazdákkal szimpatizáló, s a Fideszt nemrég még az SZDSZ ifjúsági szervezetének tartó KDNP-vezetés orientációváltása, Lezsákék határozott kiállása a Polgári Szövetség mellett, a Fidesz kényszerű, mégis vállalt újabb arculatmódosítása: mi lehet mindennek az oka? Mindössze annak a józan beismerése, hogy a nyomasztó szocialista-liberális koalícióval szemben nincs más esély? Hogy rájöttek, a Kisgazdapártot ki kell hagyni, mert Torgyánnal nem lehet együttműködni, Kisgazdapárt pedig nincs Torgyán nélkül?

Minden bizonnyal ezek is magyarázzák a három ellenzéki párt minden eddiginél határozottabb tárgyalási hajlandóságát. Ugyanakkor, információink szerint az európai kereszténydemokrata pártokat tömörítô szervezet, illetve a német - a magyar ellenzéki pártok által példaképnek tekintett - CDU s az ezekhez közel álló nyugati alapítványok leszögezték: csakis az úgynevezett konzervatív szövetség - s Torgyánék nélküli szövetség - mellett hajlandók kiállni mind erkölcsileg, mind anyagilag. Hasonló állásponton van az esetleges pártszövetség kampányát finanszírozni kész honi - informátoraink által közelebbrôl meg nem nevezett - középvállalkozói réteg is. Az ellenzék nagyrészt ez utóbbiakra kíván tehát építeni, mint ahogyan ez az állítólagosan létezô kör is e három pártban látja annak garanciáját, hogy a kialakuló szocialista orientációjú nagytôkés csoport ne kerülhessen visszavonhatatlanul monopolhelyzetbe a gazdasági életben.

Bundula István

 


A sorban az elsô

A március 14-i emlékezetes kisgazda féregirtási eksön jól betett a rendíthetetlen világképpel és következetes partnerpolitikával bíró kereszténydemokratáknak, pedig már-már készen állt a Nagy Jenô utcai vegytiszta koalíciós képlet 1998-ra: némi keresztény, sok nemzeti és még több szocialista vonással tarkított FKgP-KDNP-kormány vezette volna népünket az ezredforduló és a Kánaán felé. A Torgyán-show hatására azonban hosszú idô után elôször látványosan visszaesett a kisgazdák és érzékelhetôen nôtt a szocialisták elfogadottsága. Mit tehet egy kereszténydemokrata vezetô ebben a helyzetben? Elkezd tájékozódni.

Így hát május 3-án Giczy György, a KDNP elnöke bejelentette, pártja vezetôsége találkozik a Fidesz vezérkarával, s e csúcstalálkozó középpontjában a jobb ellenzéki együttműködés lehetôségeinek megvitatása áll majd. A pártelnök azt is elmondta, hogy hasonló találkozója lesz Lezsák Sándor MDF-elnökkel is. Giczyék megítélése az FKgP-t illetôen nem változott, az MDNP programját viszont még nem látják tisztán, ugyanis a néppártiak liberális gazdaságpolitikát tartanak követendônek.

A május 8-i Fidesz-KDNP-csúcstalálkozó után tartott pártelnöki sajtótájékoztató egyetlen értelmes kijelentése az volt, hogy a találkozó célja a két párt programszerű együttműködése, amely alapja lehet egy késôbbi választási koalíciónak. Mindennek nyomatékot ad, hogy hamarosan két közös munkacsoport kezdi meg működését, az egyik családpolitikával, a másik a magyar vállalkozók helyzetével foglalkozik majd intenzíven. Giczytôl egy újságíró megkérdezte, mi a helyzet a korábbi, Fideszt elmarasztaló kereszténydemokrata kijelentésekkel, de a KDNP elnöke azt válaszolta, hogy nem emlékszik ilyenekre.

Azért nem ment ez ilyen egyszerűen. A Magyar Narancs úgy értesült, hogy Giczy pártelnök inkább halogatta volna ezt a szövetségesdit, ám Füzessy ügyvezetô elnök lenyomta fônökét, mint bélyeget. Füzessy Tibor változatlanul agilis, mióta ô az Országgyűlés alelnöke, ideje, mint a tenger, két pénteki házbizottsági ülés között az eddiginél is több energiája marad szervezni az alternatívát. Pedig alig egy-két hónapja még azon zördült össze Isépy Tamás frakcióvezetôvel, hogy Isépy, úgymond, túlontúl ambicionálja a Polgári Szövetséget, szemben a kisgazda orientáltságú Nemzeti Szövetséggel. A múlt szerdai csúcstalálkozón egyébként ez utóbbiról bölcsen hallgattak a felek.

A KDNP delegációjából ezúttal kimaradt Gáspár Miklós képviselô és olajgate-szakértô, s ez a tény jelentôsen javította Füzessyék tárgyalási pozícióit. A korábbi megbeszélések során ugyanis az idô nagy része azzal ment el, hogy órákon át alapvetô kérdéseket magyaráztak Gáspárnak. Egy ízben állítólag a választási rendszer volt a házi feladat, egyéni és listás jelöltek, tényleg bonyolult egy kicsit, de amikor Gáspár képviselô még a negyedik órában is azt hitte, hogy át akarják verni, végképp elszomorodtak a fiatal demokraták.

A három párt vezetése a jelek szerint most elszántabb, mint korábban. Komoly gondot csak a szövetségen belüli erôviszonyok tisztázása okozhat. A Fidesz politikusai egyelôre tartózkodnak az erre vonatkozó kijelentésektôl, igaz, a népszerűségi mutatók nekik kedveznek. Giczy viszont már a múlt heti találkozó elôtt kivágta az elsô adut: szerinte erô dolgában a KDNP és az MDF áll a legjobban. A kereszténydemokraták azonban bármikor a kisgazdák kebelére borulhatnak megint, és akkor végleg lôttek ennek a jobb alternatívának is.

Arató Zsolt

 

szerző
Bundula István, Arató Zsolt
publikálva
1996/20. (05. 16.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra